Európában ezen a napon ért véget a második világháború. 1945. április 25-én a szövetséges csapatok találkoztak az Elbánál. Május 8-án a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren a MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGET ÉRT, amely milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták hogy „EURÓPA NAPja”-ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól. Valójában ez a nap nem csak az alapító országok állampolgárait, de az összes tagországét érinti, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, szociális fejlődés, gazdasági fejlődés és szolidaritás alapgondolatai mellett. 2004. május 1. óta Magyarország is tagja az EU-nak.
Pablo Picasso: Guernica
Reményik Sándor: Örök béke
Nem paktumok és nem kongresszusok,
Nem új törvények, nem a régi jog.
Nem egy bíróság nemzetek felett,
Nem új betűk, nem újabb kötetek.
Nem Genf, ó nem, és nem is
Hága, Jöhet-e üdv ilyen világra?
Ottlik Géza: Próza (részlet)
Négy deszkafal, egy hant, egy fakereszt:
Örök békének ezt hívják, csak ezt. Buda ostroma - nem tudom,
hogy meddig tartott 1686-ban vagy 1849-ben, de - 1944-45-ben
nekünk hosszú volt a Pasaréten. Karácsony estéjétől február
közepéig vesztegzár alatt, villany, gáz, telefon, s ami a
legrosszabb: víz nélkül, s persze éhkoppon, mégiscsak
túléltük. A hidaink mind a Dunában, még a Lánchidat sem tudta
megmenteni valaki. Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót,
bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De
amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta
előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város
helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök,
roncsok mindenütt. Mindenkinek az volt az első és
legtermészetesebb gondolata, hogy hagyjuk itt azonmód ezt az
egészet, és építsünk valahol másutt, lejjebb vagy feljebb a
Dunán, egy városalapításra alkalmasabb helyen - ahol például a
hidak nem futnak neki meredek hegyoldalaknak - egy új
fővárost.
Kosztolányi Dezső:Európa (részlet)
te régi, te rücskös, te szent, te magasztos,
lelkek nevelője, illatokat és ízt
szűrő, csodatévő, nagyhomlokú, könyves,
vén Európa.
és verlek a számmal és csókkal igézlek
és szókkal igázlak, hogy végre szeress meg.
ki téphet el engem a te kebeledről?
|
Orbán Ottó: Európa Mindig fáztam ettől a szótól. A harmincas években az a megállapítás, hogy valami európai, annyit jelentett: francia. És mi az, hogy csak akkor? Hát az előző századokban? Milyen véres lecke volt megtanulni, hogy Európa nem csak a Notre Dame, hanem Balmazújváros is! Amerikában mégis európai voltam. S nem az országrésznyi városok meg effélék miatt. Az eltérés nem a méretekben volt. Az az idő, mely engem fölnevelt, mindig is kényelmes pallérként dolgozott, évezredes mozdulatokkal. Népre nép, eszmére eszme, így épült a ház, az istálló s valami titkos nyomvonal, melyhez annyi későbbi alaprajz igazodott. A kezdet és a vég azon a földön mindig összeért. S a rejtekfolyosók végén mintha valami fénysugár… vagy rögeszme… de mi más a remény? Mit kezdjek itt T. nagypapájával, aki a marhavagonból kikiabált az ajtót rátaszító nácinak, hogy jogállamban élünk!? Ellentmondások két világ közé feszített fehérjelánca, élő vezeték röhej és gyász között, az ablakhoz mentem és jobb híján néztem az Iowa-folyót, ahogy lassan görgeti dél felé méregzöld vize indián nevét. |