A karácsonyi történetek, szövegek, sokféle interpretációs lehetőséget adnak. Ezért, ha az a kérdés, hogy van-e máig ható üzenete az ünnepnek, akkor az a válasz, hogy természetesen igen!
Több is van, számtalan.
Kezdve talán a hatalom természetével. A születéstörténet
azért is érdekes mert egy király születésének a mítosza,
magáról a királyról és az uralmáról szól. A bölcsek látták,
hogy emelkedik egy új uralkodó csillaga. És ez a csillag
pedig Betlehembe vezette őket.
Lukács evangéliuma egy másik Isten nevének említésével kezdi
a történetet. Az isteni Augustus császár egyik lényegi
tulajdonsága, hogy elhozza a békét. A Pax Romana birodalmi
szemlélete alapján az isteni császár uralma békét jelent.
De milyen isten Augustus és milyen békét hoz?
Ez a történet egy másik természetű uralomról beszél és egy
más eszközökkel megalapozott békét ígér. A birodalom első
emberének hatalma teljhatalom. A helytartók minden hatalma
tőle függ. A birodalom határain belül békét ígér, a
meghódított területeken.
De ez a béke erőszakkal fenntartott béke, a megszállt
területek szabadságát korlátozó béke.
Az angyalok egy másik király születéséről énekelnek:
„Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön az
embernek”.
Ennek a királynak az országa nem ebből a világból való.
Szamáron érkezik. Jászol a bölcsője. Pásztorok imádják.
Idegen mágusok ismerik fel a hatalmát.
Isten uralma valós uralom, nem képzeletbeli, de a
hatalomgyakorlás más módját mutatja be. Nem az erőszakkal
megteremtett és fenntartott hatalmaskodó hatalmat, hanem az
együttműködésre építő, szolgáló hatalomeszményt testesíti
meg.
Később is így beszél a hatalmáról tanítványainak: „Aki első
akar lenni közöttetek legyen olyan, mint aki szolgál.” A
miniszter szó máig hordozza ezt a hatalomgyakorlási formát,
mert a miniszter szó ugyanis szolgát jelent.
Az Isten emberré lett. A mindenható Istenre gondolva talán
egy diadalíven át masírozó császár jobban megfelelne az
elképzeléseinknek. A karácsonyi történetben azonban az Isten
földi képe egy csecsemő.
Milyen hatalma van egy kisbabának?
A szeretet hatalma.
Három gyermekes anyaként az a tapasztalatom, hogy egy
csecsemő átalakítja maga körül a világot. A baba
meghatározza a család napirendjét, befolyásolja az anya
munkarendjét, alkalmazkodnak hozzá a testvérei, egész
társadalmi intézményrendszer védi és segíti. Az embereket
megállítja az utcán, ismeretlenül is és szeretetet, örömöt
vált ki belőlük, próbálják felvidítani és együtt éreznek
vele, ha sír.
Előhívja az előzékeny, segítőkész viselkedést: előre
engednek, segítenek a lépcsőn. Alacsonypadlós buszokat
állítanak szolgálatba és liftet szerelnek az épületekre.
Isten hatalma is ilyen természetű.
Isten lemondott a bosszúról, lemondott a haragjáról, meg
akar békíteni minket önmagával és egymással. Isten hatalma a
szeretet hatalma.
Aki Jézus követőjeként él, az Isten uralma alatt él, Isten
országának törvényei szerint él.
A hatalom egy bántalmazó kapcsolatban erőszakos és
kontrolláló. A hatalmi viszony egy szeretet alapú
egészséges és tápláló viszonyban pedig önkéntes és szabad
elhatározásból fakad.
Az istennel való kapcsolatunk egyik hasonlata a szövetség.
Jézusban Isten új szövetséget köt az emberrel. Már nem csak
a választott néppel, hanem minden néppel.
A születéstörténetben is nyilvánvaló, hogy ebben a
történetben szerepet kap mindenki. Itt helye van társadalmi
helyzettől függetlenül mindenkinek. A megszületett király
nem palotában születik, hanem minden társadalmi helyzetű
ember számára hozzáférhető. Nála találkozik a messzi földről
érkezett bölcs és a falu szélén állatokat legeltető
számkivetett.
Rembrandt Pásztorok imádása című képén nincsen fényforrás. Sötét világba érkezik a megváltó. Az erőszak és a hatalmaskodás, a nyomor és az igazságtalanság sötétségében jelenik meg a remény. A jászolba fektetett gyermek teste árasztja a barátságos fényt.
A fény, ragyogás és dicsőség a király elválaszthatatlan tulajdonsága. A karácsonyi történetben az angyalok énekelnek a megváltó születésekor. Dicsérték Istent. „Dicsőség a mennyben az Istennek, békesség és jóakarat az embernek” énekelték.
Istent dicsérő ének visszatérő eleme minden istentiszteletnek. De vajon miért is dicsérjük Istent? Mit jelent ez?
A héber nyelvben a shekina, Isten dicsőséges jelenlétének
szava. Ez a gyök van a shekel szóban is. Elsősorban egy
súlymértéket jelentett. Dicsőíteni az Istent azt jelenti,
hogy Istennek súlya van az életünkben. Amikor egy
közszereplőt, vezetőt, vagy elfoglalt háztartásbelit
elárasztanak a gyors egymásutánban sürgető tennivalók, akkor
időről időre jó megállni és értelmezni az eseményeket.
Milyen irányba tartanak a folyamatok?
Az ünnep tagolja az időt.
Az ünnep ideje kiszakított idő. Megállunk, csendben vagyunk,
reflektálunk. Az ünnep elsősorban nem szórakozás, hanem az
ünnep által megjelenített értékekről szól. Karácsony
ünnepében a hatalom, a szeretet, a béke, az együtt lét,
egyszerűség, a befogadás a megjelenített értékek.
Amikor karácsonyt ünneplünk lehetőségünk van arra, hogy
számot vessünk, ezeknek az értékeknek a mentén, Jézus
követésében élünk, vagy eltávolodtunk tőle, esetlegesen
homlokegyenest szembe megyünk Isten akaratával?
Amikor karácsonyt ünneplünk, akkor újra felismerhetjük a
világunkban a heródeseket és a menekülőket, akkor újra
megsirathatjuk a tomboló zsarnokok áldozatait a betlehemi
gyermekgyilkosságok történetét felelevenítve.
Amikor karácsonyt ünneplünk, akkor szemlélhetjük a mai
birodalmi erőviszonyok töréspontjait és erővonalait,
Augustus császár uralmát felidézve.
Amikor karácsonyt ünneplünk, akkor feltehetjük a kérdést,
hogy mi számunkra az Isten jele ebben a világban?
Felismerjük-e a senkikben, az átlagosban, az embertársban az
Istent? Meglátjuk a kicsiben a mérhetetlent? Hol
tapasztaljuk a szeretet szabadságát? Ki kapott helyet az
asztalunknál? A fontosakat várjuk? Hol vannak a
jelentéktelenek? Kik a ránk bízottak? Hogyan bánik a
közösségünk a széleken elhelyezkedő népszerűtlenekkel és
kiszolgáltatottakkal?
Isten emberré lett. Láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét telve kegyelemmel és igazsággal.
Ámen!
/A szerző evangélikus lelkész, a Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezet és a Mandák Ház működtetője/
