2022-09-27

WITTINGHOFF TAMÁS: Megéri-e az önkormányzatoknak a lakóparkok, lakótelepek építése?

Van-e önkormányzati „haszon” a lakóparkokból, lakótelepekből?

Mindenekelőtt előre bocsátom, tudomásom szerint, a rendszerváltás utáni rövid időszaktól eltekintve, a lakóparkok, lakótelepek építését többnyire nem az önkormányzatok erőltetik.

Ugyanakkor a főváros agglomerációjában mára ez a tendencia aggasztó méreteket ölt.

Már csak azért sem „éri meg” új lakóterületek kialakítása, mert önmagában ebből az önkormányzatoknak legtöbbször az égvilágon semmilyen hasznuk nincsen, sőt. Nem sokszor fordul elő, hogy ilyen nagyszabású építkezés esetén az építtetők gondoskodnának – a megnövekedett lakosságszámra tekintettel – plusz bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyekről, orvosi ellátásról, a közvetlenül a lakóparkot ellátó infrastruktúrán kívül más infrastrukturális települési beruházásokról. A beruházók arra sem gondolnak, hogy az egyik település határán felépült épületek lakossága egy másik településre zúdul majd rá. Gondolok itt pl. esetünkben a XI. kerület városunkkal határos részén ezerszámra épült lakások Budaörs infrastruktúrájára gyakorolt hatására. De igaz ez a külső agglomeráció többezres lakosszám növekedésére is, melynek a közlekedési vonatkozású problémái is aggasztóak.

Visszatekintve a rendszerváltás utáni rövid időszakra, amikor a települések költségvetésében még jelentős szerepet játszott a személyi jövedelemadóból származó bevétel, abban az időszakban ez a megfontolás ösztönözhette ilyen területek kialakítását, mint ahogyan az is, hogy a település mérete is szerepet játszott a finanszírozásban. Mára ez már egyáltalán nincs így, hiszen 1990 után pár év alatt kivezették az SZJA visszaosztást a települések költségvetéséből. Így a lakosszám növekedésnek nincsenek pozitív hatásai, sokkal inkább a túlnépesedési ellenérv szól ellene.

A hirtelen megnövekvő lakosságszám hatásai

A megnövekedett lakosságszám egy már amúgy is benépesült település önkormányzatának jelentős plusz terhet jelent, mivel nem csak a már említett SZJA-ból, de újabban a megnövekedő gépjárműpark súlyadójából sem részesülhetnek. Az, hogy az új házakba beköltözők hány vállalkozást „hoznak magukkal”, amely vállalkozások gyarapíthatnák a helyi iparűzésiadó-bevételt (HIPA), előre nem kiszámítható. Megjegyzem egyébként, hogy a településünk saját bevételének zömét adó HIPA KKV-kra vonatkozó részét már harmadik éve felére csökkentette a kormányzat, megfelelő ellentételezés nélkül, és annak a sorsa – figyelemmel az ezt érintő nyilatkozatokra is – bizonytalan. Ez nem csupán Budapest és a hozzánk hasonló adottságú, erős adóképességgel rendelkező települések problémája. Sok településen ez az egyetlen olyan bevétel, melyből fejlesztési forrást tudnának képezni. A feltételes mód azért is így szerepel, mert ma már gyakorlatilag minden bevételt felemésztenek a működési költségek.

Budaörs példáján…

Budaörs egyébként az egyéb állami normatívákkal sem számolhat, hiszen évek óta nettó befizetők vagyunk az állam felé: az ún. szolidaritási hozzájárulás címén, amely tavaly a hárommilliárdot is meghaladta, lényegesen többet fizetünk az állam felé, mint amennyi normatívát (feladatfinanszírozást) kapunk. Megjegyzem azt is, hogy ezt nem a lakosságszám, hanem pl. az óvodai, bölcsődei férőhelyek után jár(na), amely férőhelyek egyfelől a végtelenségig nem növelhetők – új intézmények kellenek, amelynek megépítése és fenntartása azután az önkormányzat költségvetését terhelik. Mert másfelől az államtól a fenntartásukra kapott feladatfinanszírozási összeg jóval alacsonyabb, mint a működtetésük tényleges költsége.

Ebből is látható, hogy a nagyjából állandó lakossággal bíró települések önkormányzatai éppenséggel ellenérdekeltek a lakásszám növelésében.

Miért épülnek mégis nagy számban új lakások, az egész fővárosi agglomerációban, s így Budaörsön is?

Ennek oka jórészt az építésüggyel és a lakásépítésekkel kapcsolatos új jogszabályokban rejlik. A családi házak esetében az építési szabályok megváltozása, főleg az engedélyezési eljárás eltörlése okozta a megnövekedett építési kedvet, mely együtt járt azzal is, hogy az önkormányzatok gyakorlatilag elveszítették eszközeiket az építmények kontrollálása terén. Elvették építéshatósági jogkörüket, s az építésfelügyeletet is. Az új építkezéseket generálták továbbá népesedéspolitikai célú – ám a célzott területen a legújabb statisztikákkal összevetve nagyjából hatástalannak tűnő – rendelkezések, a CSOK, az új házasok kölcsöne, s egyéb családpolitikai támogatások bevezetése. Sajnálatos módon az intézkedések folytán megugrott kereslet nem csak a lakásépítések sűrűsödését, hanem az árak jelentős emelkedését is hozták, ekként az állami támogatások jó része nem a lakáshoz jutókat kedvezményezte, hanem az építési vállalkozásoknál landolt.

Évtizedekig habár növekvő, de kezelhető mértékben épültek Budaörsön az új házak-lakások, az építkezések engedélyezése, az engedély nélküli építkezések felderítése illetve megakadályozása megfelelő kezekben volt az önkormányzatnál, mint építési hatóságnál. A helyzet mintegy tíz évvel ezelőtt változott meg drasztikusan.

Ez azt jelenti, hogy már nagyon régóta nincs és nem is lehet beleszólásunk abba, milyen építési engedélyköteles épületek (a lakóparkok is ilyenek) épülnek településünkön. Legutóbb még a fügefalevélként az önkormányzatoknak meghagyott településképi eljárást is hatástalanította egy újabb rendelkezés, amely kimondta, hogy olyan esetben is adható építési engedély, ha az adott önkormányzat nem ért egyet a tervezett épületek településképre gyakorolt hatásával.

A szigorú HÉSZ mellékhatásai

Ami eszköz még maradt volna az önkormányzatok kezében, az a helyi építési szabályzat (HÉSZ) tartalmának meghatározása, annak módosítása. Ez – habár évekig tartó folyamat – elvileg alkalmas lehetne arra, hogy korlátozzuk pl. a legkisebb beépíthető területeket, az azon építhető építmények számát, jellegét stb. Egy „apró” gond van ezzel: a HÉSZ megváltoztatása, építési tilalom vagy korlátozás elrendelése jó eséllyel sérti azoknak a tulajdonjogát, akik a településen már építési telekkel (vagy lebontható házzal) rendelkeznek. Ez adott esetben olyan tömeges kártérítési igényt generál, amely vállalhatatlan az önkormányzat – azaz az egész város – költségvetése számára. Ráadásul bármennyire is szigorítja egy önkormányzat a beépítési szabályokat, ha nincs engedélyezési eljárás, nincs építésfelügyelet, mindez semmit nem ér. Olyan, mintha a szabálytalanul közlekedőket a rendőrség nem szankcionálhatná. El lehet képzelni, milyen közlekedési káosz lenne a következménye. Pont olyan, amilyet az építésügyben manapság tapasztalhatunk.

És persze senki nem szeretné, ha az ingatlanára építési tilalmat jegyezzenek be, de akkor tudomásul kell vennie azt is, hogy a szomszédjáén sem lesz, tehát nyugodtan építhet rá egy új, nagyobb épületet, vagy eladhatja valakinek, aki mondjuk iker, vagy társasházat épít rá. A legújabb törvénymódosítás azt hozta, hogy már a telekalakítás, a telkek összevonásának, vagy éppen feldarabolásának kontrolja sincs az önkormányzatok jegyzőjének a kezében. Ezzel egy újabb olyan eszköz vész el, amely valamiféle kontrollt jelentett eddig.

Nagyon nehéz ezt elmagyarázni lakosainknak, akiket joggal zavar a települések fokozódó zsúfoltsága. Érthetően a helyhatóságtól várnák a megoldást, és (érthető módon) nem fogadják el, hogy az önkormányzatok eszköztelenek.

Összegezve:

a túlnépesedett településeknek, így Budaörsnek biztosan nem éri meg a városban vagy annak határán a tömeges lakásberuházás, lakóparkok vagy lakótelepek építése, ezért azokat nem is szorgalmazzuk – de nem is tudunk ellenük tenni semmi érdemit.

A fentiek fényében nehéz magyarázatot találni arra, miért vannak mégis olyan települések, melyek a meglévő lakosszámot nagyságrenddel növelő mértékű lakópark építéseket napjainkban is belterületbevonással és megfelelő szabályozási terv besorolással teszik lehetővé…
(A szerző építőmérnök, Budaörs polgármestere)

A blogger megjegyzése:
A jövő héten Körmendy Imre a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke fejti gondolatait a helyi identitásról a települések építészetében

 

 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: