2019-11-18

VÉRTES ANDRÁS: Gazdasági kilátások középtávra

A magyar gazdaság néhány éve a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabbak között bővül. A lassulás azonban elkezdődött. Ebben egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az EU-támogatások csökkenő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének. Az elmúlt években a magyar gazdaságpolitika lényegesen stabilizálta a korábbi egyensúlyi hiányosságokat. De ezt főleg extenzív eszközökkel, a foglalkoztatás és az EU-támogatások „találkozásával” érte el. Ezzel szemben alig javította az ország versenyképességét, az állami szolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy) minőségét és durván tovább mélyítette a korábban is létező korrupciót.

E folyamatok, mindenekelőtt az EU-támogatások kifutása és a romló európai konjunktúra miatt 2020-2022-ben csak 3% alatti, 2,7% körüli GDP-növekedés várható. Az államháztartási hiány jövőre 1,3%-ra csökkenhet, ha a „gazdaságvédelmet” nem élénkítéssel képzeli el a gazdaságpolitika, s a következő években 0,5-1% között lehet. Az infláció az idei tavaszi csúcshoz képest először mérséklődik, de 2020-2022 között – változatlanul nagyon laza monetáris politika esetén – 3,5-4%-ra emelkedik, ami európai összehasonlításban nagyon magas. Emiatt is a forint viszont folyamatosan gyengül, a 2018. évi 320 forintos átlagos euró-árfolyam 2020-ban 335-re, majd 340 környékére emelkedik. A külső egyensúly érezhetően romlik, a folyó fizetési mérleg az elkövetkező években deficites lesz. A csökkenő EU-támogatás nyomán 2022 környékén a folyó fizetési és tőkemérleg 10 év többlete után már hiányt fog mutatni.

Jelentős kockázat az amerikai-kínai politikai-gazdasági háború eszkalálódása, a kínai gazdaság erőteljes lassulása. Az EU-ban az intézmények újraválasztásával kapcsolatos patthelyzet nagyon elhúzódik. Továbbra is teljes bizonytalanság övezi a brexitet és az új közös költségvetés elfogadását. Az EU további integrálódásának folyamata megtorpant, nehéz évek jönnek (de azért Matolcsy „látlelete” nem fog megvalósulni). Jelentősek a geopolitikai feszültségek (Irán, Ukrajna, Észak-Korea, stb.) és a politikai kockázatok, Trump is. Az EKB kissé lazított politikáján és fiskális élénkítést kezdett. Ugyanakkor a német recesszió veszélye, az EU hároméves mélyponton levő üzleti bizalmi indexe, Kína EU-importjának csökkenése alapján inkább csak stabilizálódás remélhető. A gazdasági várakozások trendje az EU-ban és Magyarországon is romló, de nagy válság nem valószínű.

A magyar modell fő vonásai – így mindenekelőtt a valódi piaci verseny háttérbe szorítása, az elvileg kormánytól független intézmények és piaci szereplők egycentrumú, lojalitásalapú vezénylése,  az ezzel kapcsolatos korrupció, valamint az EU-tól való maximális függetlenedés közepette a „jogos járandóságnak” tekintett támogatások megszerzéséhez minimálisan szükséges egyensúlyi feltételek teljesítése – évek óta változatlanok. A magyar kormány elszigetelődött az EU-ban, s bár van „zsarolási potenciálja”, ezt lényegesen korlátozni fogja a többség érdekérvényesítése, többek között az 2021-27. évi európai költségvetést kidolgozó alkufolyamat során. Az EU – hosszú vizsgálódás után – nem állapított meg rendszerszintű problémát az EU-támogatások magyar kifizetése során. Új helyzet lesz azonban, hogy a nagyobb városok önkormányzatai jelentős számban ellenzéki vezetőségűek lesznek.

A reálkeresetek 2013 óta emelkednek, a 2017-ig gyorsuló, 10% felett tetőző éves dinamika csak lassan fékeződik, de 2020-2022-ben 3-4% körülire lassul. A munkaerőhiány bérfelhajtó hatása jelentős, a versenyképességi kényszer már sok (főleg kisebb) cégnél korlátot állít a béremelés elé. A fogyasztás így is gyors bővülését támogatja a hitelezési expanzió, a fogyasztói bizalom magas szintje és a családvédelmi program. Ugyanakkor a lakásköltségek (építés, felújítás, bérlés) magas szintje, valamint az állampapír-piacon elérhető magasabb hozam fékezi, megállítja az expanziót.

A beruházási ráta magas, idén 27,5% körül várható, de az EU-transzferek apálya – 2021-22-ben érezhetően csökken. Befektetési szempontból a magyar gazdaság fokozatosan az élcsoportba küzdötte fel magát, jelentős részben az EU-transzferek gyorsított felhasználásának, illetve megelőlegezésének köszönhetően. A GKI lényegében minden ágazatban kisebb-nagyobb beruházási lassulásra, sőt esetenként visszaesésre számít 2020-2022-ben részben a jelenlegi 2014-2020-as EU-fejlesztési ciklus lezárása, részben pedig az új EU-költségvetési ciklus nehézkes indulása miatt. Itt számos, nagyon jelentős változás fog bekövetkezni: míg 2014-2020 között nettó értelemben évente átlagosan a magyar GDP 3%-át kitevő hatalmas összeget kaptunk az EU-tól (4%-nyit adott az EU, 1%-nyit fizettünk be mi); a következő 2021-2027-es ciklusban legjobb esetben ennek a felét, évente a GDP 1,5%-át fogjuk nettó értelemben megkapni. S ez nem tartalmazza a „rule of law (jogállamisági)” problémákat.

A foglalkoztatottak száma nagyon magas, de már lényegében stagnál, az állami szférában a létszámszűkítés folytatódik, de nagyrészt a túlterjeszkedett állam racionalizálása nélkül. A munkaerőhiány fennmarad, de némi enyhülése már elkezdődött. Gépesítéssel, robotok alkalmazásával, a kis cégeknél pedig modernizálással lehet emelni a termelékenységet. A munkanélküliség látványosan javul, miközben a közmunkások száma is csökken. A magyar munkanélküliség ez utóbbiak munkanélkülinek tekintése esetén is kedvezőbb az EU átlagánál.

A vállalati és lakossági hitelállomány dinamikusan emelkedik, de nem gyorsul tovább. A 90 napon túl késedelmes nemteljesítő hitelek aránya évek óta csökken, a vállalati hitelek 2,7%-a, a háztartásiak 6,3%-a volt ilyen. Ez a háztartások esetében nagyrészt a bankok portfolió-tisztításának következménye, vagyis a nemteljesítő hitelek átkerültek a követeléskezelő cégek mérlegeibe. A nemteljesítő hitelek arányának csökkenését jelentősen segítette a kiemelkedően magas bérkiáramlás és a lakáspiaci boom, aminek köszönhetően a fővárosban és a nagyvárosokban a lakás magasabb áron lehetséges értékesítése kiutat jelentett az adósságból. A lakásárak emelkedésének azonban vége, az irodapiac még nő. Kockázati tényező, hogy egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellően független egymástól, a tulajdonosok tőkeereje pedig korlátozott.

Az államadósság az elkövetkező években 63-65%-ra csökkenhet. A fő problémát a rossz bevételi és kiadási struktúra jelenti, ami akadályozza a piaci versenyt, növeli a társadalmi különbségeket, s súlyos működési zavarokat okoz a nagy állami rendszerekben. A bevételeken belül például kedvezőtlen az egykulcsos szja vagy a sokféle ágazati adó. A kiadási oldalon pedig ott erős az állam, ahol nem kellene (például az önkormányzati és intézményi autonómiát akadályozza a hierarchikus és terjeszkedő állami szervezeti rendszer), s ott gyenge (egészségügy, oktatás, stb.), ahol erősnek kellene lenni.

(A szerző közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt.elnöke)

Ha van véleményed, érved itt várunk: https://www.facebook.com/groups/762663054098897/?ref=bookmarks

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: