2021-10-28

VÉRTES ANDRÁS: Gazdasági helyzetünkről

A magyar gazdaság helyzete az elmúlt időszakban a világgazdasággal együtt jelentősen ingadozott. A vírus már több mint egy éve meghatározta a lehetőségeket: amikor „támadott”, akkor a gazdaság lefele ment, amikor meg „enyhült” a nyomás, akkor a gazdaság valamennyire fellélegzett. Ez a világ minden országában így volt. De nagy különbség volt (és van!) a mértékekben, főleg a legfontosabb mutatóban, a halálozásban. A koronavírus (kerekítve) 30.000 áldozatot szedett nálunk, a legtöbbet a világon, 1 millió főre számítva! A cseheknél ez 27.800, az osztrákoknál 11.600, a lengyeleknél 19.000, a bolgároknál 25.000. A rendkívül magas magyar halálozás az egészségügy évtizedes elhanyagolását és a kormányzat felkészületlenségét mutatja.  (Új hír, Peru megelőzött minket. Ebben a versenyben másodiknak lenni is szégyen.)
A friss magyar adatok szerint a járvány durvábban érintette a szegényebb térségeket.
 

De térjünk vissza a gazdasághoz

Az idei év első negyedévében az új adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2%-kal haladta meg az elmúlt negyedévit. Ez meglepetés volt, a többség enyhe visszaesést valószínűsített. A növekedéshez főleg az ipar, a pénzügyi szektor és az információs-kommunikációs üzletág járult hozzá. Eddig az elemzők az idei évre 4-4,5%-os GDP növekedést vártak. Az új információk nyomán lényegében mindenki abból indul ki, hogy a gazdaság valamelyest hozzászokott a kisebb-nagyobb korlátozásokhoz. A turizmus még mindig csak a Balatonnál és néhány más helyen éledezik, de a pandémia alatt felhalmozódott kisebb-nagyobb megtakarításokat, akik tehetik, többé-kevésbé elköltik. A második negyedévben a magyar gazdaság még nagyobb, 10-15%-os növekedést fog produkálni a tavalyihoz képest, mert 2020 második negyedévében a bázis nagyon alacsony volt, akkor 13%-kal zuhant a gazdaság. Ezeket a hullámzásokat nézve véleményem szerint az év egészében 6%-körüli GDP növekedés várható. Ha ez bejön, akkor az idei év végén picivel feljebb leszünk, mint ahol 2019 végén voltunk.

Prognózisokról röviden

Az OECD jelentősen, 4,6%-ra javította GDP-prognózisát Magyarországra. Viszont nagyon érdekes, hogy az idei államadósságot a GDP 81,9%-ra becsüli, ami nemhogy nem javulás, hanem enyhe további romlás. A foglalkoztatottság is csak 2022-ben érheti el a válság előtti szintet. Az OECD szerint az inflációs nyomás miatt nincs lehetőség további lazításra, és ha a gazdasági aktivitás fokozatosan helyreáll, akkor az átmeneti ezközöket vissza kell vonni. Megjegyzik, hogy az adórendszer kisebb átalakítására lenne szükség a munkát terhelő elvonások csökkentésével, a környezetvédelmi adók emelésével és a termelékenység növelésével. Egyetértek.

A GKI konjunktúra indexe májusban már meghaladta a válság előtti szintjét. Az üzleti várakozások 2019 végén voltak ilyen optimisták, de a fogyasztók még óvatosak. Az építőipari cégek, a kereskedők és a szolgáltató cégek körében sokkal jobb az általános üzletmenet megítélése, mint korábban. A foglalkoztatási hajlandóság áprilisban látványosan javult, de azóta lényegében nem változott. Viszont az áremelési törekvések minden ágazatban  erősödnek.  Jelentősen nőtt a fogyasztók  inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az ágazatokban látványosan kedvezőbb lett, de a lakosság, négyhónapos jelentős javulás után, érezhetően pesszimistábbá vált. Már nem fél annyira a vírustól, mint korábban, de nagyon tart a nem látható jövőtől. Joggal, az előrelátás nehéz.

 A lakossági hitelek

Kezdjük a hitel-moratóriummal. Helyes célja az volt, hogy a bankok átmenetileg csúsztassák el a törlesztést a nehéz helyzetbe került családoknál, s az állam pedig megsegíti a munkavállalót arra az időre, ameddig nem nincs munkája. De nem ez lett. Egyrészt az állam nagyon szerényen segített a munkát vesztett munkavállalóknak. A pandemia viszont sokáig elhúzódott, talán még húzódik is. Így a családok fizető képessége tovább gyengült. Megvizsgáltuk egy közvéleménykutatásban, milyen hatása lesz a moratórium megszűnésének. Idén áprilisban a válaszoló háztartások 11%-ának volt hitele a moratóriumban, s a havi törlesztés a háztartások jövedelmének 37%-át tenné ki. Ez utóbbi veszélyesen jelentős arány. A leginkább kiszolgáltatott helyzetben a havi 150 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező családok vannak, náluk a hiteltörlesztés jövedelmük 72%-át emésztené fel. Riasztó a helyzet akkor is, ha a háztartásokat egy éven belül várható pénzügyi helyzetük alapján rangsoroljuk: romlani fog 37%-uk, változatlan lesz 44% és javuló 19%. Gondban lesznek a változatlan pénzügyi helyzetű családok is, mivel jelenleg nem törlesztik hiteleiket. A romló pénzügyi helyzet alapján a teljes lakossági hitelállomány 15-20%-a válhat problémássá. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a falvak lakói vannak. A bankok szempontjából nyilván a moratórium fokozatos eltörlése lenne kívánatos. Az érintett családok jelentős része, 15-20%-a viszont erre nem képes. S itt jön be a politika: a jövő évi választások előtt fél évvel aligha teheti meg a kormány, hogy nem tesz semmit. Nyilván időt húz, kicsit segít, de nem dönt.

Menjünk mélyebbre!

Szakértők, többek között én is, úgy látjuk, hogy ha nem változtatunk a politikán és a gazdaságpolitikán, akkor csak közepesen fejlett ország leszünk. A dél-európai országok (Görögország, Portugália, Horvátország) szintje elérhető, van, ahol el is érjük őket, de ez nem elég, ha fejlett ország akarunk lenni. Először is meg kell tanulnunk tanulni másoktól. A sikeresen felzárkózott országok például kardinális ügyekben közmegegyezésre és többé-kevésbé egységes irányra törekedtek. Fontos a saját kultúra és intézményrendszer is, de hosszabb távon az érdekegyeztetés a döntő. Az államnak minden országban fontos feladatai vannak, de nálunk ez indokolatlanul sok. Legyen sokkal kevesebb szabály, de azt szigorúan tartsuk be. Ahol az állam torzít, ott (ritka kivételekkel) nincs rá szükség. Szakértők szerint a magyar jogszabályok 80%-ról tudja mindenki, hogy valamilyen formában megkerülhető. A magyar gazdaság némi egyszerűsítéssel három részből áll: az integrált külföldi multik, az EU-pénzekből élő korrupción gazdagodó járadékvadász csapat és a hazai tulajdonú versenyző vállalatok, amelyek egyre kevésbé bírják a bérversenyt az előbbi két csoporttal. Ez a helyzet erőteljesen visszafogja a gazdasági növekedést. Különösen érvényes ez azért, mert most már a kormányzat csak nagyon jelentős előnyök felajánlásával tud ide csábítani komoly cégeket.

Néhány szükséges változtatás

Az elmúlt időszakban mindenki tapasztalhatta, hogy a digitalizáció képes nagyon megkönnyíteni sok-sok ember munkáját. A magyar államnak itt tényleg lehetne komoly szerepe, mert egy digitális ország (például Észtország) olcsóbban és gyorsabban tud reagálni a változó körülményekre. A világ sikeres országaiban a lényeges adatok egy helyen gyűjtése gazdaságpolitikai innovációkat szült és lényegesen meggyorsította a reagálást is. Ezzel szemben mi még nagyon sok helyen nehézkes papírdossziékban keressük az „igazságot”. Számos ország már közel jár ahhoz, hogy készpénzmentes legyen a gazdasága. Mi messze le vagyunk maradva ebben, pedig a készpénz lassítja a gazdasági növekedést és növeli a fekete gazdaságot. Célként ki lehetne tűzni, hogy az évtized végére a tranzakciók fele kézpénzmentes legyen és el kéne törölni a tranzakciós illetéket. Nagyon sokat tanulhatunk a szomszédos országoktól is. A cseheknél 50-nél is több nagy vállalat van, amely európai-régiós szinten ismert. Nekünk írd és mond 5-9 ilyen cégünk van. Úgy tűnik, a magyar vállalatok növekedése egy ponton túl üvegplafonba ütközik. Miért? Mert úgy próbáljuk idevonzani a külföldi multikat, hogy bár rossz a makrókörnyezet és nem igazán képzett a munkaerő, de cserébe nagy támogatást adunk a vállalatnak. Ez nyilvánvaló marhaság. A külföldinek pont a felkészült munkavállaló kell, és nem a vállalati támogatás. Az adórendszerünk se tökéletes: a munkavállalást túladóztatjuk, a káros tevékenységeket alig.

Menjünk még mélyebbre!

Az országban 3155 település van. Megnéztük, milyen alapvető szolgáltatások állnak rendelkezésükre. Nyolc fontos szolgáltatást néztünk: helyben lévő háziorvos, bölcsőde, pénzintézet vagy ATM, gyógyszertár, önkormányzati hivatal, általános iskola, helyi bolt, végül óvoda. Bölcsőde csupán 428 helyen van, de általános iskola 1790 helyen, óvoda pedig 2184 településen. 754 olyan település van, ahol a felsorolt szolgáltatások egyike sem érhető el, ebből 217 településen a népesség fogy. És fordítva: 202 településen, ahol mind a nyolc alapszolgáltatás megtalálható, ott az országos átlagjövedelem 123%-ával  rendelkeznek és az öregségi indexük az átlagosnál jobb. Pozitív eredmény: 2020-ban a háztartások 93%-a rendelkezett helyhez kötött szélessávú/vagy 69%-a mobil szélessávú internetkapcsolattal.

Keresetek. Éveken át a KSH csak a bruttó-nettó átlagbért publikálta és csak az 5 főnél nagyobb cégeknél. Sejtettük, hogy ez arra volt jó, hogy látszólag nagyobb jövedelmet mutassanak ki. Eddig az átlagos bruttó kereset 411 ezer forint, a nettó kereset 273 ezer forint volt. Többszöri kérés után a kúria kötelezte az intézményt a többi adat bemutatására is. Az derült ki, amit sejtettünk. Az egész magyar gazdaságra nézve a bruttó és a nettó kereset is valójában alacsonyabb: 398 ezer, illetve 265 ezer forint. Ha ezt összehasonlítjuk az EU-ban szokásos bérekkel, akkor látszik igazán a nagy lemaradás. Csak a bolgár és a román bérek alacsonyabbak a mienknél, a csehek, a szlovákok, a lengyelek és a szlovének (euróra átszámolva) mind több pénzből élnek.

Persze: az országok szokásai eltérőek, az összehasonlítás nem pontos. Például nálunk csak 3 hónapig lehet munkanélkülinek lenni és igen alacsony az ezért járó bér. Normális országokban 6-8 hónapig lehet munkanélkülinek lenni és a segélyből többé-kevésbé meg lehet élni. Magyarországon a legmagasabb átlag-jövedelmet (havi 700.000 környékén) a pénzügyi, az információs és a villamosenergia szektorban lehet elérni. A legkisebb jövedelmet (200.000 környékén) az építőiparban és a vendéglátásban adják, de tudjuk, ott nagy a szürkegazdaság aránya.

Érdemes egy kicsit foglalkozni a jövedelmi különbségek alakulásával. Általában „kellemesebbek” azok az országok, ahol nincs szélsőséges különbség a jövedelmekben, hiszen ilyenkor a társadalmi szereplők viszonylag könnyen megértik egymást. Magyarország ebből a szempontból kétarcú! Ha csak a statisztikát nézzük, akkor talán még nincs nagy baj. A jövedelmi különbségek erőteljesek, érdemben nagyobbak a környező országokénál (Szlovákia, Szlovénia, Csehország), de kissebek a Lengyelországinál. A probléma lényege inkább az, hogy mindenki tudja, hogy az országot irányító erő kezében nem csak toll van, hanem szinte az egész gazdaság. Másfél év alatt 50 megrendelést nyert el (vagy inkább kapott meg) barátjának. Korrupció nálunk alig van, mert szinte minden esetben tudni lehet, hogy a sorban éppen melyik NER-Lovag kapja meg a feladatot.

Végül arról, fenyegeti-e hazánkat a tömeges bevándorlás?

2015 és 2020 között összesen 2788 menekültet fogadott be Magyarország. Hát ebből látszik, nem. Munkavállalásra Ukrajnából 30.000-n, Romániából 22.000-n, Kínából 20.000-n és Németországból 18.000-n jöttek hozzánk. Magyarország nem népszerű végső célpontja a vendégmunkásoknak. A vonzerő nem a magyar forint, hanem az Euró. Oda mennek. Az egyébként a magyaroknak is vonzerő!
(A szerző közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke)

 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: