2019-10-20

Töprengő: KARÁCSONY G. – RENCZES D. írása az előválasztásról

Legyen a választás a demokrácia ünnepe

 

Az előválasztások történetét, külföldi áttekintését, valamint az előválasztás előnyeit az előttem szólók már részletesen kifejtették, ezekkel magam is egyetértek. A magam részéről történeti és technológiai részletek helyett inkább az előválasztás szükségességére kívánok részletesebben kitérni.

Miért van szükség előválasztásra (előválasztásokra)?

A 2010-es országgyűlési választások felborították a korábbi kétpólusú magyar pártrendszert, a Fidesz kétharmados győzelmet aratott, a két rendszerváltó párt (SZDSZ és MDF) helyett megjelentek olyan új pártok, mint az LMP és a Jobbik. A pártrendszer átalakulása azonban nem állt meg: 2010-ben, az MSZP és az LMP szakadásának, valamint a civilek színre lépésének következtében megalakult a DK, a Párbeszéd, majd az Együtt. 2010 óta tehát a pártrendszer jelentős változásokon ment át, ezen változások azonban csak az ellenzéki oldalt befolyásolták. Ami maradt az a centrális erőtér, a Fidesz dominanciája. A 2018-as választások előtt a releváns ellenzéki pártok száma (MSZP, Párbeszéd, Jobbik, DK, LMP, Momentum) elérte a hatot, ráadásul a pártok számával nem növekedett az ellenzéki szavazók száma, csak az ellenzéki „torta” felosztásának arányai váltakoznak. A pártrendszer mellett ráadásul a  politikai környezet is úgy lett kialakítva, hogy a centrális erőtér fennmaradhasson. A választási rendszer átalakítása közvetlenül érinti a pártok erőviszonyainak egyenlőtlenségét.

A 2014-es eredmények után világossá vált, hogy a Fidesz leváltható, de erre csak akkor van reális esély, ha az ellenzék ki tud termelni minden kormánypárti jelölt ellen egy darab ellenzéki kihívót. A változást akarók ugyanis többségben vannak, de a választási rendszer ezt a többséget máshogyan nem képes megjeleníteni. Jómagam és a Párbeszéd éppen ezért már a 2018-as választásokat megelőzően, 2016 nyarán felvetettük az előválasztás lehetőségét, mint lehetséges megoldást. Azóta ez már történelem, tudjuk mi történt, a pártok végül nem tudtak megállapodni az előválasztás szükségességében, helyette a „taktikai szavazás” lett a „csodafegyver”. Egyre-másra születtek a hiteles és kevésbé hiteles közvélemény-kutatások, honlapok arról, hogy ki az esélyes jelölt. Vidéken ez lényegében oda vezetett, hogy a választók nem tudtak kiigazodni a különböző információk és dezinformációk között és „szétszavaztak” az előzetesen esélyesnek titulált jelöltek között. Ahogy 2014-ben megbukott a füstös szobákban kötött alkudozás, úgy 2018-ban megbukott a taktikai szavazás intézménye is. Azt ugyanis, hogy ki az esélyes jelölt, nem lehet szabályozatlan keretek között eljuttatni a választókhoz. Számos körzetben ráadásul nem is egy, hanem minimum kettő esélyesnek titulált jelölt volt.

Előválasztásra tehát azért van szükség, hogy ne ismételjük meg a 2014-ben és 2018-ban már egyszer elkövetett hibákat. Az ellenzék győzelmének feltétele, hogy egy szabályozott folyamatban, demokratikus keretek között, hónapokkal a tényleges választások előtt kiválassza azt a jelöltet, aki a legnagyobb eséllyel tudja legyőzni a kormányzó pártok jelöltjét.

A „hatpárti” problémára, a polarizált ellenzéki pártrendszerre, szintén csak az előválasztás tud megfelelő választ nyújtani. A pártok jelenlegi száma már nem is nyújt lehetőséget arra, hogy zárt ajtók mögött, tárgyalásos úton válasszuk ki a megfelelő jelölteket. Egyszerűen túl sok a párt és túl sok az érdek. A pártoknak ezért nincs más választásuk, mint a választók kezébe adni a jelöltekről való döntés lehetőségét.

A többosztatúvá vált, fragmentálódott ellenzék a választókat is bizonytalanabbá teszi. Az előválasztás tehát nem pusztán a demokráciába vetett hit visszaszerzésének eszköze lehet, hanem az ellenzék egységessebbé tételének lehetőségébe vetett hité is.

Ahogyan az előttem szólók közül többen is említették, az előválasztás nem csodafegyver, ám fegyvernek ettől még fegyver. Olyan fegyver, amely véleményem szerint az egyik előfeltétele a sikernek. Én is látom ugyanakkor, hogy vannak, akik szkeptikusak az előválasztás lebonyolításával kapcsolatban. A magam részéről azt gondolom, hogy az elmúlt években számos remek anyag született az előválasztás technikai lebonyolításával kapcsolatban. Az előttem szóló Horn Gábor vezette Republikonnak is van ilyen anyaga, a pártok közül a Párbeszéd és az MSZP is rendelkezik koncepcióval, de ami a legfontosabb, hogy civilek is előálltak javaslatokkal, utóbbiak az online szavazás rendszerét is kidolgozták. A létező javaslatok alkalmasak arra, hogy az előttünk álló önkormányzati választások során előválasztást vagy akár előválasztásokat is lebonyolítson az ellenzék. Fontos lenne ez azért is, mert az önkormányzatiságban nagyon fontosak a civilek, az előválasztás pedig arra is lehetőséget nyújt, hogy a pártpolitika utat engedjen a hiteles civil jelölteknek, akik a pártok jelöltjei mellett szintén megmeríttethetik magukat. A 2019-es önkormányzati választásokat megelőző előválasztás tehát lehetőséget nyújtana arra, hogy az ötletet élesben is megvalósíthassuk. Amennyiben lenne egy sikeres előválasztás a budapesti ellenzéki főpolgármesterről, vagy esetleg kerületi, nagyvárosi polgármesterekről, úgy az nem csak e jelöltek győzelmi esélyeit növelné, hanem az ellenzék számára kitaposná az utat a 2022-es országgyűlési választások 106 jelöltjének előválasztással történő kiválasztásához is.

Az önkormányzati választásokat megelőző előválasztás melletti érvek között fontos megemlíteni azt is, hogy az előválasztás alkalmas arra, hogy helyben több erőforrás és energia juthasson egy-egy jelölt felépítésére országszerte, hiszen intézményi keretek között ez hatékonyabban tud működni. Erre pedig vidéken minden eddiginél nagyobb szüksége van az ellenzéknek, hiszen minden eddiginél nagyobb kormányzati médiabirodalom van kialakulóban és egyre szűkösebb az ellenzék eszköztára.

Az Egyesült Államokban a választás a demokrácia ünnepe, ami a választásokat megelőző folyamat miatt van így. A jelöltek kiválasztása és az előválasztási kampány másfél évvel a tényleges választások előtt elindul. A választást megelőző év pedig az országjárásról, a kampányrendezvényekről, a demokratikus vitákról, az előválasztásról szól. Az ellenzéknek tehát adott a feladat: tegyük a választást újra a demokrácia ünnepévé!

A jegyzet szerzői: Karácsony Gergely Zugló polgármestere, Renczes Dávid politológus

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: