2021-11-28

TASZ: Legalizálja a fiktív lakcím létesítését egy frissen elfogadott salátatörvény

(A blogger megjegyzése: Amikor azt hisszük ennél nincs lejjebb a kormányoldal bebizonyítja, hogy messze még a “medence” alja!)

Az Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, ami a TASZ és a Political Capital (PC) szerint az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.

A módosítás ezt azzal éri el, hogy megváltoztatja a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

Miért fontos és veszélyes ez? Azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született. Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

Ráadásul a lakóhely fogalmának módosítása zárójelbe teszi az Alkotmánybíróság (AB) által 2016-ban hozott döntés érvelését is. Az AB e döntése szerint azért elfogadható az, hogy másképpen szavazhatnak azok a polgárok, akiknek van magyarországi lakcíme, illetve azok, akiknek ilyen nincs, mert “a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes és ezért elvárható, hogy akár többletterhet is vállaljanak.” Ha azonban az állam már meg sem kívánja azt, hogy a polgár a bejelentett lakcímén éljen, akkor kérdéses, hogy egy ilyen lakcím puszta regisztrációja miképpen alapozza meg az állammal közvetlenebb és erősebb kapcsolatot azokhoz képest, akik nem regisztrálnak ilyen címet.

Emellett az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése szerint sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti – az új szabály pedig így az Alaptörvény lakóhelyre utaló fordulatát lényegében utólag tölti meg olyan tartalommal, ami eltér az alkotmányozó eredeti szándékától. A lakóhely fogalmának megváltoztatása és kiüresítése értelmezési nehézségeket okoz a teljes jogrendszerben, ahol is számos jogosultság a lakóhelyhez, mint a helyben lakás ténybeli alapjához kötődik. Egy ilyen jelentőségű módosítást nem szabadna néhány hónappal az országgyűlési választásokat megelőzően végrehajtani.

A törvénymódosítás önmagában valós problémákra reagálhatna: valóban sokan vannak, akik feledékenységből vagy praktikus okokból nem jelentik be lakóhelyük megváltozását. Őket felesleges és túlzó lenne büntetőjogi eszközökkel felelősségre vonni – minthogy ez minden bizonnyal eddig is elmaradt. Ugyanakkor azokat, akik rosszhiszeműen, a választások eredményének illegitim befolyásolása miatt létesítenek fiktív lakóhelyet, vagy őket ebben segítik, továbbra is szükséges volna a jog eszközeivel visszatartani a hasonló cselekményektől, csak így őrizhető meg ugyanis a választások integritása. Ehhez szükséges lenne a Büntető Törvénykönyv szerinti, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetési magatartásainak kiegészítése a tudatosan, a szavazati jog teljességének biztosítása céljából végrehajtott lakcímbejelentés esetével.

A TASZ és a PC 2018-ban közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz az idősoros lakcímnyilvántartási adatokért, amelyeket az azóta sem adott ki. Kétfokon nyertes pert követően a Kúria elutasította a keresetet, így az adatokat a mai napig nem ismerheti meg a közvélemény, pedig azok elősegíthették volna, hogy tisztábban lássunk a fiktív lakcímekkel kapcsolatos visszaélések ügyében. Eddig legalább a hasonló visszaéléseken volt mit kivizsgálni, hiszen azok a hatályos jogszabályokba ütköztek, a mostani törvénymódosítás viszont lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását.

(A Társaság a szabadságjogokért és a Political Capital közös közleménye, 2021-11-16)

 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: