2021-11-28

TALYIGÁS JUDIT: Könyvtár és/vagy Google

Nemrég kezdtünk ismerkedni a digitális világ történetével, rejtelmeivel.
A mindennapokban mára természetesen használt eszközök, rendszerek történetéről, az különböző alkalmazások lehetőségeiről, előnyeiről és veszélyeiről szólnak a következő hetekben a
Neumann János Számítógéptudományi Társaság néhány tagjának írásai. Ezek fontosak hiszen viharos gyorsasággal változtatják meg mindennapjainkat… életkorunktól függetlenül!

A könyvtárak varázsa

A kilencvenes évek elején az egyiptomi Alexandriában, a tengerparton sétálva, ragyogó napfényben, megilletődve állok meg. Nagy Sándor ie. 331-ben alapította a várost, amely legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő”, déli szélén a királyi palota terült el összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, amely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne a mintegy 700 000 tekercsből álló könyvtár.

Az első ismert könyvtáros, az alexandriai könyvtárban, Démétriosz volt, ie. 290 és 282 között a könyvtár eredeti elrendezésén segédkezett, majd Kallimakhosz, kr. e. 260-ban, ő állította össze a Pinakest, a könyvtár részletes katalógusát, amely százhúsz kötetből állt. Mint ahogyan a mai könyvtárakban is, ott is osztályozták a könyveket aszerint, hogy melyik témához kapcsolódnak: történelem, jog, orvoslás, filozófia, lírikus költészet, tragédiák, imák és vegyes írások. Az újabb könyvtárosok mindig hozzátettek valamit a rendszerhez. A könyvtár háromszor égett le, és elpusztult. Én az emlékét idéztem, de 2002-ben újra megnyitották, UNESCO támogatással, 8 millió kötettel.

A legrégebbi könyvtár, amiről tudunk, más hordozón, agyagtáblákon tárolta a tudást és több mint 2000 évvel előbb, i.e. 2500 körül a mostani Észak Szíriában jött létre, mintegy 16 000 „kötet”-et találtak itt, persze tematikusan csoportosítva – szótár, törvény, iskolai szöveg és bizony versek is.

Bemenni egy könyvtárba pl. Országgyűlési, Széchényi vagy a Műszaki Egyetemébe bensőséges hangulat, lenyűgöző élmény. Megtalálni vmit, eligazodni a katalógus cédulák között, amelyek az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) alapján kerültek kitöltésre, egyedül nem mindig megy. Nem felejtem azt a kedves hölgyet, aki anno a diplomaírásomkor szükséges könyvek elővarázslásában segített. Peregtek az ujjai között a karton cédulák egy kettőt … ötöt kikapott s már hozták is a könyveket…ültem a könyvtárban a barátságos lámpák alatt, napokig olvasva, jegyzetelve…

Bíztam benne, hogy a könyvtáros mindent tud, és a nekem szükséges szakkönyvek mind jó jelzetet kaptak, bár most visszagondolva nagyon speciális témában írtam – szigetelő alapú hibrid áramkörök tokozási technológiája – …értettek hozzá?

Nem, nem lehet, bár a könyvtárosok is szakosodnak…ma már van informatikus könyvtáros alapképzés.

Guglizunk

Ülök az unokámmal az autóban, beszélgetünk. Ha számára ismeretlen név, esemény szóba kerül, már nyúl is a zsebébe és a mobilon kiguglizza – ahogy ma már széles körben használjuk ezt az új igénket – mikor is született, meddig élt és mit tett, akiről beszélek, mikor és hol történt, amit említek.  De mi van, ha valaki Mona Liza-t hallva nem tudja, hogy az festmény, és nem kozmetika szalon?

Ha a számítógépen vagy mobilon keresünk nincs könyvtárosi segítség… akkor? no igen a megfelelő alap tudás kell… de mit csinál a Google?

A Google-t két fiatalember alapította 1998-ban Larry Page és Sergey Brin. Szerencsénkre ugyanabban az egyetemi kollégiumban laktak és sokat beszélgettek! Egyszerű elképzelést fogalmaztak meg: a küldetésük, hogy “Rendszerezzék a világ információt, és ezt univerzálisan hozzáférhetővé, hasznossá tegyék”.

Itt álljunk meg egy pillanatra! A könyvtárosok célja is, hogy adott témakörökben és/vagy egy adott nyelvi kultúrához tartozó könyveket beszerezzék és rendszerezzék, elérhetővé tegyék az információkat – szépirodalmat, szakirodalmat.

No de térjünk vissza a két kollégistához: Kereső rendszerüket először a Stanford egyetem saját szerverén próbálták ki és csak ezt követően léptek ki a webre, majd 1998-ban megalapították a Google-t, Jó húsz évvel később, 2019-ben a teljes vállalatcsoportnál már közel 120 ezren dolgoztak.

De hogy segít nekem/nekünk a Google?

A könyvtársnő, a kedves a könyvtárban található sok ezer könyv katalógusából kikereste a szerinte szakmailag megfelelő könyvet, elém tette, esetleg kért pár nap türelmet, mert átkéri máshonnan, mert csak másik könyvtárban található a releváns szakirodalom. Ha kis faluban élek, akkor fel kellett jönni a városba, ha tanulmányozni akartam a szakkönyveket…ha csak franciául értek és a könyv csak németül volt meg áthághatatlan akadály tornyosult elém.

Az unokám az autóban ülve, és még százmilliók akár a semmi közepén pillanatok alatt eljuthatnak (!!) releváns információkhoz, és ha nincs meg magyarul, ha nem is tökéletesen, de kérésre lefordítja a Google pl. magyarra a keresett információt.

De mi történik?
A valakik által, sokszor rendszertelenül a webre felrakott információk több száz milliárdja között kell a pillanat tört része alatt, a releváns információt a kíváncsi felhasználó elé tenni a Föld bármely, akár mozgó pontján.  A Google rangsorolási rendszerei pontosan erre szolgálnak. Algoritmusok bonyolult rendszerei és még a lekérdezés szavai, a megtalált oldal relevanciája, a források szakmaisága, fura, de a kereső ember, valamint annak tartózkodási helye és szokásos keresései, beállításai is befolyásolják a kapott eredményt.

Igen, ha Franciaországban telepített számítógépen írom be Bartók nevét vagy itthon, és előtte hegedűt keresek vagy színházjegyet, más –más eredményt, más-más sorrendben kapok. De mind Bartók Béláról szól.

No és még egy tényező…a világ legnagyobb könyvtára a Kongresszusi Könyvtár, Washington DC a több mint 33 millió kötettel…itt, ha az újdonságot feldolgozták, akkor fér hozzá az olvasó a kívánt anyaghoz…… a Google elvileg megtalálja, használja a legfrissebben felrakott anyagot is, a kereső folyamatosan fejlődik és tanul, azaz cél, hogy kihasználja a web kollektív intelligenciáját és kicsit jobban megértse a világot, mint az emberek.
Csak egy apróság, ha a szövegben török szerepel a mondatból „tudnia” kell az igéről vagy az adott népről van szó. Jó persze ezt a könyvtáros is tudja… de sok-sok nyelven? És számtalan szakmai témában?

A webre látszólag bárki felrakhat anyagot, de az megbízható?

A könyveket kiadás előtt szaklektor(ok) és szerkesztő olvassa el, és ellenőrzi. Így az ott szereplő tényeknek hinnünk kell. Talán ezt a konkurenciát érezte meg a Google vezetése, amikor a könyv-digitalizációs programját 2004-ben elindította, és stílusosan a Frankfurti Könyvvásáron mutatta be. A digitalizált könyvek szerzői jogait, mint a könyvtárak a Google is védi, nem kinyomtatható, nem kimásolható a megtalált részlet, amely a könyv bibliográfiai adatait is tartalmazza.
Mit is jelentett ez? Hihetetlen mennyiségű angol nyelvű anyag került fel a webre… no és szerzőijogi problémák merültek fel, számos kiadóval pereskedett a Google és ha veszített fizetett ….de közben a kiadónak a szerzőnek hihetetlen reklám volt könyveik széleskörű elérése, sok könyvtár és kiadó szerződött is a Google-val.

Az Europeane projekt

Az Európai Unió a kis nemzetek nyelvi védelmében indította el ezt a projektet, – megfinanszírozva minden tagállam esetén -, hogy saját kulturális kincseinek egy részét ezen keresztül elérhetővé tegye.

Ez a projekt és egyre több hasonló, megközelíti és eléri a könyvtári ellenőrzött, megbízható adatok lehetőségét. Beléptem az Europeana   gyűjteménybe, Bartók írom, pontosít Bartók Béla és több mint hétezer találata bőséges kalandozást biztosít múzeumokban, fotógyűjteményekben és könyvtárakban.

A Google a cikkeken és fotókon túl, múzeumokba és könyvtárakba, zenei gyűjteményekbe is elkalauzol

A látogató elől rejtett könyvkincseket, mint a  Corvinák a Google segítségével megtalálhatjuk, és otthonról megnézhetjük, a Széchényi könyvtárosok munkájának köszönhetően lehetővé vált könyvek színes választékának ingyenes olvasása otthon a képernyőről. Én nosztalgikusan olvasom a Franklin társulat által 1923-ban kiadott, kortalan, Utazás a Hold körül című regényt, de olvashatnám Arany János novelláit  is, ha ügyes kereső szavakkal segítjük, hogy mit mutasson meg

A könyvtárak zárt világának egy másik része az úgynevezett szakkönyvtárak, ahova nem szoktunk, nem lehet csak úgy bemenni. Azonban gyűjteményük egy részét igyekszik online elérhetővé tenni. Így pl. az egyetemek szakkönyvtárai az ott tanulók és dolgozók részére Neptun kóddal érhető el.

A nem egyetemisták számára is elérhető, igaz pénzért, kicsit többért mint a könyvtári belépő, de gazdagabb szolgáltatásokkal pl. Arcanum amely lassanként az egész magyar nyelvű, hazai napi, heti és folyóirat gyűjteményt – ezernyolcszázas évek végétől, közel napjainkig  – digitalizálta.  A Google „megtanulja”, hogy használhatod és elkezd abban is keresni.

No de néhány szabadon kereshető könyvtár pl. az Országgyűlési könyvtár által működtetett HUNGARICANA közgyűjtemény vagy  a Digitális Irodalmi Akadémia   esetleg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum sajátos gyűjteményei is, otthon szabadon olvashatóak.

Mi a helyzet azzal sok százezer napi új információval, amit az emberek feltesznek a webre? A web egy szabad felület, amely – kivételes szempontoktól (rasszista, pedofil…)  eltekintve nem korlátozza a tartalmat. Ennek köszönhető, hogy kitárul a világ és számos szakembernek köszönhetően egyre több információhoz jutunk hozzá, földrajzilag kötetlenül a Google vagy más kereső támogatásával…csak keresni, a találatok között szelektálni tudni kell …
ahogy József Attila írta…

”az igazat mond, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.”

(A szerző villamosmérnök, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság eHétköznapok szakosztály elnöke)

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_k%C3%B6nyvt%C3%A1r
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandria_(Egyiptom) 
https://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/tudomany/a-titokzatos-alexandriai-konyvtar-42167/ 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Digit%C3%A1lis_k%C3%B6nyvt%C3%A1r#A_k%C3%B6nyvt%C3%A1rak_fajt%C3%A1i
https://pim.hu/hu/dia/az-akademiarol/a-dia-tagjai
https://exhibitioncorvina2018.oszk.hu/
https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/frecskay-janos-szakkonyvtar/online-konyvtari-katalogus
https://bparchiv.hu/statikus/szakkonyvtar-allomanya-hasznalata
https://medinfocovidinfo.wordpress.com/
https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=15TxrXlTBK-M_yl2momBnsO8tkDqTkc-J&ll=47.10603455161043%2C21.17700660000003&z=7
https://ki.oszk.hu/hir/konyvtartudomanyi-szakkonyvtar/nehany-jarvanyhelyzet-alatt-elerheto-online-forras
http://ki2.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek9801/moldovan.html
https://www.arcanum.com/hu/
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/Online_public_access_catalog&prev=search&pto=aue
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Online_public_access_catalog
https://hu.wikipedia.org/wiki/Google_LLC
https://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Tud%C3%B3s
https://thepitch.hu/google-tortenete/
http://memory.loc.gov/ammem/aaohtml/aohome.html
https://books.google.hu/intl/hu/googlebooks/history.html
https://www.google.com/intl/hu/search/howsearchworks/algorithms/
https://sites.google.com/site/gblszkonyvtarhatvan/a-vilag-legregibb-koenyvtarai

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: