TALYIGÁS JUDIT – BÁNNÉ VARGA GABRIELLA Megszületett a fém, majd papírpénz…lehet, hogy eltűnik? II.

A cikk első része itt található:
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/talyigas-judit-banne-varga-gabriella-megszuletett-a-fem-majd-papirpenzlehet-hogy-eltunik-i/

Kis csengetésekre ébredek. Hm, a mobilom jelzi, sms érkezett.

Persze hó eleje van, ilyenkor jön a nyugdíj. Hallom, ahogy Pamacs az íróasztalom alatt – azt tekinti kutyaháznak – a másik oldalára fordul. Télen ő se szeret a hajnali fagyban sétálni. Eltűnődőm, mi is történik? Az Államkincstár nagy számítógépe is érzékeli? szól neki az egyik program? de minden esetre „tudja”, mikor van a hónap megfelelő napja, és ilyenkor az a dolga, hogy a több mint 2 millió magyar nyugdíjasnak elküldje a járandóságát. Többségünk, hogy egyszerűbb legyen, a bankszámlájára kapja a pénzt. Mit? a pénzt? ha leülök a számítógépemhez és kinyitom a bankom honlapját és ott elmegyek a saját megfelelő oldalamra – persze csak virtuálisan –, akkor azt látom, hogy a számlámon valóban nagyobb szám van, mit előző nap. De a bankom trezorjában biztosan nincs több készpénz. No és az arany tartalék, ha lenne, se gyarapodna.

No de mi is történik?

Magam elé képzelem a valósan létező óriási hálózatot, ahogy „parancsszóra” elindulnak a bitek, több millióan a nagy központi nyugdíjszámláról az egyének bankja felé az ország legkülönbözőbb csücskeibe – OTP, ERSTE, K&H és így tovább – és azon belül a megfelelő bankfiókban a megadott számlára. Először sokan egyfelé, aztán az elágazásoknál el-elköszönnek, végül ki-ki megérkezik, és aki kérte, annak még csöngetnek is kicsit a mobilon: megjöttem, itt vagyok. Sőt, ha valakinek a nyugdíja vagy más pénze arra a számlára érkezik, amelyhez a bankkártyája is tartozik, mindjárt el lehet menni vásárolni, mert a kártyán is több a pénz vagy inkább a „pénz”.

Micsoda közös nyelvet beszélő, láthatatlan hálózatok vesznek minket körül.

Pontosabban, jó esetben, szolgálnak ki.
Igaz, minden bank – hiszen egymás versenytársai! – egymástól független rendszereket fejlesztett ki, mégis az egyéni siker, mint oly sokszor a gazdaságban és a politikában, megköveteli, kikényszeríti az egyeztetést és a közös szabályok szigorú betartását. Így került sor az 1990-es évek elején a GIRO rendszer bevezetésére. Azóta létezik a 2×8 vagy 3×8 számjegyű, egyértelmű bankszámla-azonosító, és végzi a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. által működtetett BKR (Bankközi Klíring Rendszer) a hitelintézetek közötti nagy tömegű, kis egyedi értékű átutalások lebonyolítását.

Mindannyiunk számára az a legfontosabb, hogy mindezt biztonságosan és megbízható módon végzik. Mert, igaz, nincs látszólag készpénz a rendszerben, de ezek az új – már nem is olyan nagyon új – pénzt helyettesítő bitek „utaznak”. Létezik ez a központi pénzügyi infrastruktúraszolgáltatás, a BKR, melyet minden magyar pénzforgalmi szolgáltató és bank közvetve vagy közvetlenül igénybe vesz, hogy ügyfelei átutalásait gyorsan és olcsón végre tudja hajtani.

Egy ilyen pénzcsomagot eltéríteni, saját célra felhasználni kicsit olyan, mint anno a postást kirabolni.

Itt is tudni kell pontosan az útvonalat, és az eredményt, pl. azt, hogy a „környék” nyugdíjasait megfosztjuk a jogos pénzüktől. No, a jól értesültek, a felkészültek tudják azt is, van egy másik nagy rendszer is, a VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer), ez a nagy értékű, sürgős fizetések kiegyenlítésére szolgál, azok automatikus, valós időben történő teljesítését végzi.

március 2-ával új világ született, mert már minden magyarországi bankszámlával rendelkező számára megvalósult az azonnali fizetési rendszer (AFR), amely azt jelenti, hogy a kívánt tranzakció 5 mp alatt megvalósul. Mint a mesében ugye? Csak gondolom … illa berek nádak erek… s már ott is van a pénzem, ahol szeretném.

A nagy bankrablások kétféle módon történtek anno: vagy agyafúrt módon feltörték a trezort, vagy pénzszállítás közben, ez, ha nem gondolunk igazán bele, jó szórakozás volt a filmekben, mint pl. az 1969-ben készült: A nagy bankrablás című amerikai filmben.

A pénzforgalom nem zárt, országon belüli tevékenység, így a pénz nemzetközi „utazását” az Európai Unióban és az Európa más államaiban is bevezetett, egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszám, az IBAN (International Bank Account Number) segíti, amely a bankszámlák egységes, szabványos azonosítója.

No de ha nem a készpénz utazik, hanem a „bitek”, akkor a rabló-pandúr játék is megváltozott.

A fifikás rablóknak már nem pisztolyra és trezorfeltörő eszközre van szükségük, és nem is olyan látványos az egész. Bár, gondolom, az izgalom hasonló, mint régen fegyvert szegezni volt egy csinos bankkisasszonyra, csak most nagy, speciális informatikai tudás kell, no meg gondatlan pénzkezelők. Itt nincs különbség. A bank világ annyira változott, hogy a 2000-es évek legelején az ebank.com egy internetes bank volt Amerikában. Körülbelül 2 milliárd dollárt kezeltek úgy, hogy a bank csak a számítógépen létezett. Nem volt székházuk, fiókjuk, és öltönyös bankárok helyett szoftverfejlesztőkből állt az egész csapat.

A mágnescsíkos bankkártyák hamisítása nem okozott nagyon nagy gondot az arra szakosodott rablóknak. A kiváltásukra a 90-es években megjelentek az EMV chipes kártyák, amelyek a nevüket a három kifejlesztő cég (Europay, Mastercard és Visa) nevének kezdőbetűiből kapták. Az EMV rádiófrekvenciás (RFID, Radio Frequency Identification; NFC, Near Field Communication) fizetési módszer, így sokkal könnyebben titkosítható és védhető másolás vagy más csalás ellen. A Mastercard nemrég bejelentette, hogy – bár a chipkártyás bankkártyákban látják a jövőt – az érintés nélküli fizetési módszerek között globálisan egyre nagyobb szerep jut az okostelefonoknak és okosóráknak is.

De mielőtt az újabb csodaeszközökkel foglalkoznánk, gondoljunk csak bele, saját bankunk az elmúlt években hányféle újabbnál újabb eszközzel védte a pénzünket – és persze a saját profitját. Ma már az internetes belépés után az esetek többségében egy független másik csatornán történő megerősítéssel – például mobilra küldött sms azonosítóval – lehet belépni. Ez akkor is két információs csatorna, ha egy eszközön, a mobilodon van mindkettő. Van bank, amelyik a belépéskor és minden fizetésnél újra beazonosít, s bár talán bosszankodsz, de a Te pénzedet védi. Védi azoktól, akik a számlaszámod és a kódod ismeretében távolról, akár más országból egy szobában a számítógép előtt ülve – látszólag – biztonságban, kirabolhatnak.

Jelentősen változik a kártya szerepe is

Pamaccsal sétálunk az Oktogonnál, több sarkon is – pedig nyolc van -, különböző bankok ATM-jei álldogálnak. Pár éve még nagy volt ezeknél a forgalom, sőt gyakori volt a sorbaállás, most megváltozott a világ: a kártya nem a készpénzhez jutást segíti, hanem a fizetést a boltokban és az interneten: napról napra egyre többen fizetnek bankkártyával. Ebben persze sokat segített a Covid. De nézzük csak sorjában.

Nagy-Britanniában a 2017-es év volt az első, amikor többször fizettek bankkártyával, mint készpénzzel. Egy MNB tanulmány szerint hazánkban a 2020-as év teljes éves forgalmát szemlélve a kártyás tranzakciók számában 7, értékében pedig 15 százalékos növekedés következett be a 2019. évi értékekhez képest.

A kiskereskedelmi tranzakciók jelentős része azonban továbbra is készpénzben zajlik, hazánkban mind a darabszámot, mind pedig az értéket tekintve. Ennek megfelelően a forgalomban lévő forint készpénzállomány is évek óta folyamatosan nő, nemcsak nominális értékét, hanem a GDP-hez vagy a háztartások fogyasztási kiadásaihoz viszonyított arányát tekintve is. Az MNB adatai alapján 2020-ban a hazánkban forgalomban lévő forint bankjegyek értéke közel 10%-kal nőtt az előző évhez képest.

No és mit tett a Covid?

A feltételezések szerint a készpénz is fertőzhet, így mind a házhoz szállítók, mind a lakosság szívesebben fizettek kártyával, és ha már elkezdték… mint a Covid, a szokás is maradt és terjedt, ha lassabban is, mint a Covid. De, mint láttuk, közben jelentősen növelnie kellett a MNB-nek a készpénz mennyiségét is, mégpedig érdekes módon elsősorban a húszezresekét. Lehet, hogy a vészhelyzetben többen azt halmozták fel otthon?

No de térjünk vissza a megnövekedett kártyás forgalomhoz, amelynek terjedését korlátozta a POS (Point Of Sale, értékesítési pont) terminálok kis száma. Beszerzésüket a kiskereskedőknél hátráltatja, hogy költséget jelent, és – valljuk be – a forgalmuk ellenőrizhetővé válik, mert a POS terminálok adataival összhangban törtéik a feladás a NAV felé.

Amikor a barátaimmal elmegyünk kirándulni, sétálni, kávézni, közülük egyre többen fizetnek a mobiltelefonjukkal. Itt a biztonságot az jelenti, hogy a telefon ujjlenyomattal vagy valamilyen biztonsági kóddal nyitható csak fel.

Közben a másik oldal is fejlődik, és ma már a POS terminálok is helyettesíthetők mobiltelefonnal a megfelelő appok letöltése után. Ez nemcsak jelentős költségcsökkentést, hanem sokféle új szolgáltatást is jelent, a boltosoknak, mert az appok „úgy szokták”, hogy ha lehet, grafikonokat szolgáltatnak a napi pénz- és az árufajtánkénti forgalomról, no és persze e-számla vagy e-nyugta adására is képesek. Azaz egyszerre csak az eladónak is megéri, mert új információkhoz és szolgáltatásokhoz jut. Az már csak hab a tortán, hogy ez a NAV adatszolgáltatás automatikus teljesítését is jelenti.

No és az is tény, és ezt a bankkártyát elfogadó kereskedők megtapasztalhattak, hogy a kártyás vevő nem látja, mennyi pénz is van a pénztárcájában, közvetlenül nem érzékeli a fogyását, így könnyebben vásárol nagyobb összegért.

Egy 2021-es OTP-kutatás szerint a felnőtt lakosság nagyjából 80 százaléka rendelkezik bankkártyával, és az említettek 57 százaléka, ahol csak lehet, a kártyás vagy a mobiltelefonos fizetést választja. Így aztán 2020-ban a kártyás fizetések száma – nem az értéke!!! – átlépte az egymilliárdos határt. Nos, ezért nincs sorban állás az ATM-eknél, mert egyre kevesebb szükség van a készpénzre. Lassan az ATM-ek száma is csökken. Ha anno gyártottunk volna ilyen pénzjegykiadó automatákat, most már új profilt kereshetnénk a gyárnak. Egy mai Gergő is egyre kevésbé mondja már az apjának, hogy vegyen ki pénzt a falból, ma inkább az járja, hogy „van nálad mobil, ki tudod fizetni”.

Ahhoz, hogy minden biztonságosan működjön, a bankokban egyre több az informatikus.

Számuk lassan meghaladja a pénzügyesekét… Gergő is felnőtt és – hol másutt? – egy bankban dolgozik szoftverfejlesztőként, védi a pénzünket, a bitjeinket a hackertámadások ellen.

Lassan ballagunk hazafelé Pamaccsal, hosszú utat tettünk meg, rámosolygok egy gyerekkoromból ismert fagyis cukrászdára. Gyerekként, amikor a kutyánk, egy tündéri puli, a Pajti leült a fagylaltárus ablaka előtt, a zsebemben kotorásztam egy egyforintos után. Mára nemcsak az egyforintos, de az annyiért kapható fagyi is eltűnt, így ha mostanában Pamacs „szól”, hogy fagylaltot kér – bár nem kap többet, mint Pajti hajdanán –, a bankkártyával fizetem ki a 350-400 forintot. Lépkedek a havas úton, és elképzelem, hogy nyáron talán már úgy veszek fagyit, hogy az okosórámat a fagylaltos okostelefonjához érintem, ami POS terminálként működik.
(A szerzők, Talyigás Judit villamosmérnök, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság e-Hétköznapok szakosztály elnöke, Bánné dr. Varga Gabriella informatikai rendszer-és adatbázistervező)

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

Források:
https://index.hu/techtud/2021/08/18/hamarosan-vege-a-magnescsikos-bankkartyak-koranak/

http://ecopedia.hu/penz-tortenete

https://penzinfo.muisz.hu/a-penz/

https://www.otpedia.hu/melyviz/mi-penz/az-igazi-becsapos-kerdes-tudod-mi-penz-penzelmlet_2/

https://cultura.hu/aktualis/az-elso-bankjegykiado-automata/

https://www.origo.hu/gazdasag/20180629-atm-felemelkedese-es-bukasa.html

https://www.origo.hu/gazdasag/20181211-30-eve-adtak-ki-az-elso-bankkartyat-magyarorszagon.html

https://www.origo.hu/gazdasag/20190410-egy-otthon-hagyott-penztarca-szulte-a-bankkartya-otletet-meg-1949ben.html

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/eletstilus/bankkartya-hitelkartya-mcnamara-dinersclub/

https://penziranytu.hu/archivalt-pop-torzsanyag/konyv/az-en-penzem/v-merlegelj-es-donts/20-korszeru-penzkezeles/7-e-banking

https://www.portfolio.hu/bank/20211007/gyorsan-terjed-a-sarga-csekkek-nagy-ellensege-egyre-tobb-bank-vezeti-be-503844

https://www.portfolio.hu/bank/20201216/felporgott-a-kartyas-fizetes-a-boltokban-mar-keszulnek-az-uj-vilagra-462072