by 
Napsütéses délelőtt ülök a kávéház teraszán és várom a barátnőm. Kicsit korábban érkeztem. Így előveszem a telefonom és elolvasom a friss híreket, több újságban is. Elküldöm a kért ekönyv linkjét a testvéremnek és még mindig sok időm van, így estére mozijegyet veszek, már idefelé jövet a buszon kinéztem a filmet. Közben elém teszik az asztalra a capuccinót. Nyugalom, békesség vesz körül – látszólag. A mobilomon egymás után tűnnek fel a pár órája mobillal készített fotók és videók az ukrán háborúról. „A távolságot, mint üveggolyót…” jó ez? – zavartan iszom a kávét és visszakívánnám a múltat, amikor napok kellettek ahhoz, hogy a tv híradóban, még régebben a mozi híradóban szembesüljünk a Föld eseményeivel, ha járt arra újságíró vagy operatőr, és az elkészült anyagot a megfelelő szerkesztőség jónak találta. De most kezemben a kávéscsészével nézem, ahogy pár perce egy sokemeletes ház összedőlt Harkivban, ahogy….
A barátnőm mellém huppan: Ne haragudj, hogy késtem – darálja – de most lesz 10 éves az unokám, és veszünk neki egy mobilt. Talán túl hosszan bámészkodtam az egyik bőséges kínálatú boltban. Persze mihez értek? hogy néz ki? Mibe kerül? Azt, hogy mi mindenre képes, az nekem nagyrészt titok.
– No igen – mosolyodom el, ezzel én is így vagyok. Hirtelen eszembe jut, s már mondom is: Egyszer azt olvastam, az első mobiltelefon, amely az USA-ban került kereskedelmi forgalomba, majd negyven éve, 1983-ban, az akkor úgy 4000 dollár volt, az akkori értéket nézve ez ma már több mint 3 millió Ft lenne. Pedig csak telefonálni lehetett rajta.
– De miért vette azt meg valaki? – No igaz, alig valamire volt jó, 30 percet lehetett rajta beszélni egy feltöltéssel, és majd 80 dkg volt.
– Hm – tűnődik a barátnőm – nekem az első mobiltelefonom 1992-ben volt, persze a hivatali autómban beépítve, és annyiban volt mobil, hogy utazott velem, de onnan kivenni érdemi használatra nemigen lehetett. De a tény, hogy az autóút is hasznos ügyintézést lehetővé tevő idő lett, nekem, aki sokat utaztam az országban akkor, az nagy ajándék volt.
– Én nagyon sokáig státuszszimbólumnak gondoltam – elegáns urak és néha hölgyek vették elő lehetőleg sok ember előtt, és – hirtelen elnevettem magam –, tudod, a 90-es évek közepén még annyira így volt, hogy ismertem egy egyetemi hallgatót, aki persze nem tudott volna kifizetni egy mobiltelefont, de vett egy játék mobiltelefont, ami időként csörrent, és ő büszkén belebeszélt.
A mobiltelefon más hálózaton működik, mint a hagyományos, így azokat is ki kellett építeni, ezért mind kontinensünk nyugati felén, mind pedig az Egyesült Államokban nagy ütemben folytak az újfajta központrendszerek építései az 1980-as években. Magyarországon 1989. december 4-én, a Matáv (51%) és az US West (49%) vegyesvállalataként alakult meg a Westel Rádiótelefon Kft., amely elindította hazánkban a mobiltelefonos szolgáltatást. A cég NMT (Nordic Mobile Telephony) 450 rendszerű, analóg rádiótelefon-szolgáltatást nyújtott a 450 MHz-es frekvenciatartományban. Kezdetben 3 bázisállomással és egy önálló digitális központtal rendelkezett, így csak Budapesten, a Balaton környékén és a hagyományos telefonellátottságban addig igencsak lemaradó keleti országrészben volt lehetőség a mobil telefon korlátozott használatára. Milyen természetes volt, hogy mobiltelefonálás közben egyszer csak „szétesett a vonal” mert az adott helyen még nem volt kiépítve a hálózat.
A technika gyors fejlődése, no és a hatalmas piac lehetősége szabványosításra kényszerítették a szolgáltatókat és készülékgyártókat. A telefonok lassan zsugorodtak és már belefértek kényelmesen a női táskákba és a férfinadrág-zsebekbe. A szolgáltatásnak meg kellett felelnie a nemzetközi szabványoknak, hogy nemzetközi hívás is működhessen. A GSM 900 szolgáltatásra 1993-ban kapott 15 éves koncessziót a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM és a Westel 900, amely a MATÁV és az US West vegyesvállalata volt. Aztán 1999-ben megjelent a harmadik szolgáltató, az angol Vodafone Group Plc.
De vissza a kezdetekhez! A Westel 450 hamar sikeres lett, indulás után 3 héten belül 15 ezer előfizetőt gyűjtöttek, úgy, hogy belépéskor 75 ezer Ft-ot kellett fizetni, és a havi díj 6000 Ft volt 1993-ban. Hamar áttértek a forgalom utáni fizetésre, a szolgáltatónak ez hozta a nagyobb hasznot. Talán van, aki még emlékszik, akkor nemcsak a kimenő, azaz a hívó által kezdeményezett hívásért, hanem a bejövő hívás után is fizetettünk.
Az első nagy lépés – bár a lakosság többsége csak a szolgáltatók új üzletét vélte látni kezdetben, amikor megjelent 1994-ben hazánkban is a GSM 900 szolgáltatás, és persze új hálózat és készülék kellett hozzá. Ennek előzménye, hogy a két szolgáltató, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. és a Pannon GSM Távközlési Zrt. vezetői aláírtak egy 1993-tól 2008. november 4-ig tartó koncessziót a magyar állam képviselőivel – ezt 2007-ben további 7,5 évre meghosszabbították. A meghosszabbítás feltétele volt, hogy a szolgáltatók nettó 10-10 milliárd forint egyszeri díjat fizessenek az államnak, továbbá, hogy az elkövetkező két évben, előre betervezett fejlesztéseiken túl, nettó 20-20 milliárd forint értékű beruházást valósítsanak meg. A fejlesztésekkel a lakosság 98 százaléka számára vált hozzáférhetővé a mobil széles sáv. A magyar 3G piacra utolsóként 2004-ben lépett be a Vodafone. A három cég 2006 január elsejétől vállalta a megbízható 3G szolgáltatást az országban.
Nézzük csak lépésenként a változást… szebb is lett a készülék, egyre kisebb lett tetején az apró antenna, az apró képernyő formája barátságosabb lett, a nyomógombok, mindegyikén egy szám és három betű, könnyebben engedelmeskedtek már az ujjainknak. Ritka elegáns megoldásnak számított az összecsukható telefon. No és az alapszolgáltatás mellett, hogy ti. telefonáltunk, sms-t is lehetett már küldeni. Igaz, csak korlátozott méretben, de már ez is nagy lehetőség volt, még ha külön díjat számoltak fel érte, akkor is.
Még valami történt ebben az időben, bár nem nagyon hallottuk a hírét: az IBM létrehozta 1994-ben az okostelefon ősét, IBM Simon néven, amely tulajdonképpen érintőképernyős volt, személyi asszisztensként működött és még telefonálni is lehetett vele. Az IBM Simon funkciói a telefonálás mellett ezek voltak: e-mailek és faxok küldése és fogadása, számológép, naptár, címjegyzék. E kevés funkció nem volt elég már akkor sem ahhoz, hogy szélesebb körű érdeklődést váltson ki. A majdnem félkilós készülék képernyőmérete 1,5 inch × 4,5 inch (3,8 cm x 11,4 cm) volt, a billentyűzete pedig mutatta írás közben a legnagyobb eséllyel következő betűt. Az aksija egy nagyjából 60 perces telefonbeszélgetésre volt elég. Mindez nem kevesebb, mint 900 dollárba került, kétéves hűségnyilatkozattal együtt. Nem váltott ki széles körű érdeklődést.
No és akkor váratlanul elkezdtek beszélni, először a szakmai bennfentesek, aztán néhány újságíró a 3G, azaz a harmadik generációs megoldásról. De kinek hiányzott ez? Furán hangzik, leginkább az államkincstáraknak, amelyek jelentős bevételhez juthattak az újabb koncesszió által, és a szolgáltatóknak, akik ugyan ezért sokat fizettek, de a szinte lefedett piacról származó bevételek további növeléséhez az újabb szolgáltatások iránti igény megteremtésén át vezet az út. No igen, részint vannak az újat álmodó, zseniális mérnökök, de álmaik széles körű megvalósítása csak akkor történik meg, ha van rá kereslet, és ezért a tőkésnek érdemes befektetni a fejlesztés, az álom megvalósításába, mert ez lehet a garancia a bevételeik, a vagyonuk növeléséhez.
Ha megtörténik a csoda, és nagyon nagy kereslet lesz az új szolgáltatásokra, akkor azt úgy kell kiépíteni, hogy ne dőljön össze, képes legyen a terhelést kezelni a hálózat és a szolgáltató. No de mitől lesz nagy a kereslet? új készüléket is kell venni… talán a videótelefonálás lehetősége, vélték többen. De az előzetes tesztelések ezt nem igazolták, ha el kell tartani a telefont, hogy lássuk egymást, éppen a telefonálás intimitása vész el…
A 3G bevezetése, a megbízható szolgáltatások kiépítése elsősorban a sűrűn lakott országokban – így pl. Japánban és Dél-Koreában volt sürgető. 2005-ben a felkelő nap 120 milliós népességű országában már 30 milliónál is több a 3G-felhasználók száma, és a sikert a zeneletöltés, a fényképes horoszkóp, a videóhírek, online játékok és a netrádió-hallgatása hozta meg.
No de amikor hazánkban elindult a 3G szolgáltatás 2006-ban, akkor már a 4G technológiát építő első távközlési vállalat, a brit Truphone elkezdte kiépíteni a maga rendszerét, hogy még a konkurencia megjelenése előtt piacra lépjen az új technológiával. A 4G látványos változásokat hozott a mobilszolgáltatásokban.
Ugorjunk egyet a modernebb és többféle szolgáltatást nyújtó 4G hálózat kiépítéséhez. 2015-ben az akkori három – Magyar Telekom, Telenor Magyarország és Vodafone Magyarország – nagy szolgáltató úgy nyilatkozott, hogy 90 százalék feletti lefedettséget érhetnek el az országban az év végéig 4G-ben, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz eredmény. Milyen változást hozott ez? A legfontosabb változás az volt, hogy a hangforgalom helyett az adatforgalom lett a domináns a telefonokon. Csak egy magyar szolgáltatóra vonatkoztatva: 1996-ban átlagosan havi tízmilliós nagyságrendű percet beszéltek a magyarok, a havi forgalom pedig 2002 körül érte el a százmilliós nagyságrendet. 2008 óta átlagosan havonta 400 millió percet beszélnek az ügyfelek, de a korlátlan csomagoknak köszönhetően ez 2020-ra csak 20%-ot növekedett, közelítve az 500 millióhoz, azaz mint várható volt telítődött a piac. Az új szolgáltatások hatása: 2012-ben átlagosan havi 1 millió gigabájt felett volt az adatforgalom, 2017-re ez 5-7 millióra nőtt, és folyamatosan növekszik; 2018 júniusában már átlépte a havi 10 millió gigabájtot (azaz 10 petabájtot).
De mit is biztosít a 4G? egy olyan világot hordunk a zsebünkben – a nemzetközi szabványoknak köszönhetően –, amely a telefonunkon pl. a videó – nézést és felvételkészítést – lehetővé teszi. No nemcsak szórakoztatásként, lásd pl. videojáték, hanem munkavégzésre is, pl. a vállalati megbeszélések céljára, no és az internetezést… mert ki gondolná, hogy ez nem mindig volt lehetséges? Ki emlékszik arra, hogy hazánkban 2012-ben voltak először olyanok, akik már használhatták ezt a lehetőséget? Ki emlékszik arra, hogy a díjszabásban nem szerepelt az adatforgalom? Szakmai nyelven a 4G-ről akkor beszélünk, ha a hálózat garantálja a 100 megabit/másodperc effektív átviteli sebességet.
Közben a mindig kezünk ügyében levő mobiltelefonokról észrevétlenül eltűntek a gombok, a képernyő megnőtt, sőt újabban újra egyre nő, amióta 2007-ben megjelent az iPhone érintőképernyős telefonja. Ennek széles körű elterjedését még akadályozta a törékeny felülete. De a 170 éves amerikai nagyvállalat, a Corning (az üveg, kerámia és optikai fizika terén kiemelkedő innovációs és gyártási képességekkel rendelkező vállalat) 2012-ben bejelentett egy új, hajlékony üveget, amely lehetővé teszi a rugalmas készülékek tervezését. Az anyag vastagsága mindössze 0,1 milliméter (nagyjából olyan vastag, mint egy írólap).
No és eljutottunk a kétezer tízes években az okostelefonokig. A HP egyik alelnöke szerint: „az okostelefonok számítógépek, amikkel beszélni is lehet.” Az okostelefonok terén ezt szinte mindenki tudja, két nagy irányzat van, az androidos és az Apple IOS.
Zsebünkben, kezünkben egy eszköz, használjuk lexikonként ha guglizunk, könyvtárként, ha a friss újságokat vagy könyveket olvasunk, játszóházként a számtalan elérhető egyszemélyes vagy társas játék esetén, fotózunk, videózunk, ezeket tároljuk és megosztjuk barátainkkal, családdal , no meg levelezünk több fajta felületen, megnézzük, az ismerőseink mit írnak, mi történik velük a közösségi oldalak segítségével, és persze itt nézem meg, mikor jön a várt busz vagy villamos, itt tervezem meg az útvonalam, itt van az okos számológépem, és a naptáram, ami idejében jelez… és, ja, innen telefonálok akár videotelefonosan szinte a világ bármely pontjára. Végig nézve biztosan több mindent kifelejtettem, de egyet egészen biztosan: ezen keresztül intézhetem pénzügyeim, és ha akarok, ezzel fizetek.
A most már harminc esztendős múltra visszatekintő mobiltörténelem végig követese igen tanulságos. A mobiltelefonok az információs forradalom egy új szakaszát jelentik, hozzájárulva világunk összezsugorodásához, a globális életfelfogás kialakulásához és az információhozzáférés demokratizálódásához. Vagy mégse? Csak azoknak, akik ezzel élnek? értik, tudják, hogy lehet? vagy ez kevés? hiszen korlátozni is lehet a szabad adatelérést, hatalmi döntésekkel.
Már nemcsak az a kérdés merül fel, hogy milyen irányban változhatnak a mobil eszközeink, hanem az is, hogy mi hogyan változunk e folyamat közben. Vajon csak a számmemóriánk változott, amióta a mobil tudja a telefonszámokat? Vajon a tájékozódásunk is romlik kezünkben a mobillal?
Ülök a kávéházban, a lányom a kirándulásáról több száz kilométerről szép tájképeket küldött, szinte vele vagyok, a fiam egy érdekes hírt osztott meg velem… éppen vonaton száguld…. a térérzetünk, az idő tapintása megváltozott.
( A szerző Talyigás Judit villamosmérnök, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság e-Hétköznapok szakosztály elnöke)
Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897
https://tartalommarketing.org/mobiltelefonok-tortenete-fejlodese/
https://www.hwsw.hu/hirek/40836/kereskedelmi-3g-mobilszolgaltatas-magyarorszagon–elmelet-es-gyakorlat.htmlhttps://www.szeretlekmagyarorszag.hu/multunk/elso-okostelefon-a-vilagon-apple-samsung-ibm-nokia/
https://www.slideshare.net/beegee007/a-telefon-s-a-mobiltelefon-trtnete-bartok-gabor-jaay7-i-12121119?next_slideshow=12121119
https://prezi.com/4xew9lvcovvc/a-mobiltelefon-fejlodese/
https://tartalommarketing.org/mobiltelefonok-tortenete-fejlodese/
https://hu.joecomp.com/evolution-of-smartphones-visual-history
https://tferi.hu/mobilok-tortenete?showall=1
https://www.smartos.hu/az-okostelefonok-tortenete-es-fejlodese-63
https://www.yettel.hu/sajto/kozlemeny/25-ev-evfordulo
