2022-09-27

Talyigás Judit: A telefon az életünk része… 1.

Az USA képviselőházának 2002 júniusi határozatáról…

Ülök a kávéházban lábamnál Pamaccsal, és a barátnőmet várva a telefonomon olvasom a híreket. De mellettem hangosan beszélget két fiatalember, és akaratlanul is hallom a vitát.

– Tudod, döbbenet, hogy egyszer egy kör elfogad valamit, és képtelen továbblépni, azért mert ők úgy tanulták, hogy Bell(1) találta fel a telefont, de lehet, hogy Antonio Meucci(2), mert 1871-ben benyújtott egy szabadalmi figyelmeztetést, ami megelőzi a szabadalom benyújtását, és persze a költsége is kisebb. No mert nem volt pénze szabadalom benyújtására.

– Hm – szólalt meg a másik, fiatalabb szőke férfi, kávéscsészéjét letéve. – Miért nem Elisha Greyről (3) beszélsz? Neki legalább számos pere volt ez ügyben Bell-lel. Igaz, mind elvesztette.

– Azért –, mosolyodott el a fekete bajszos –, mert az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza 2002. június 11-én határozatban közölte, hogy Antonio Meuccit kellene a telefon feltalálójának elismerni, mert ő 1860-ban be is mutatta a távbeszélő készülékét.

– Johann Philipp Reis (4) találta fel a telefont, ő is nevezte el így –, szól közbe váratlanul a mellettük ülő, keresztrejtvényt fejtő, elegáns, idős hölgy –, már 1860-ban cikket írt róla. Ő volt az első, aki elektromos vezetéken keresztül hangokat közvetíteni tudó és használható szerkezetet alkotott, így a telefon feltalálásában kulcsszerepe volt, és 1861-ben egy működő rendszert bemutatott, csak nagyon fiatalon, 40 évesen meghalt, így nem volt ideje harcolni az elsőségért – hadarta el. – De az eszköz neve is neki köszönhető, a már létező telegraph mintájára nevezte el, telephone-nak.

– Hm, akkor több mint 150 éve tudunk hangot továbbítani, célzottan, két pont között – jegyezte meg a bajszos. – Azt tudtad, hogy Magyarországon az első távolsági telefonbeszélgetés Sopron és Pinnye között jött létre 1877-ben, az 18 km! Egészen gyorsak voltunk.

– Ó, ennél sokkal gyorsabbak voltunk! – jegyezte meg, a nemzeti öntudattal is megáldott hölgy, s kicsit ki is húzta magát. – Puskás Tivadar(5), aki Brüsszelben a távírón, azaz az írás távközvetítésén dolgozott, amikor értesült Bell találmányáról, most mindegy, hogy szerintem nem Bell volt – szúrta közbe –, kiutazott az USA-ba, és 1876-ban találkozott Edisonnal. 1877 és 86 között európai képviselője volt, és 1878-ban Bostonban, 79-ben Párizsban, majd 81-ben itthon épített telefonközpontot.

– Ja, megteremtik a hálózatépítés lehetőségét – mosolygott a szőke fiatalember, – mert a hálózatok uralkodnak.

Puskás Tivadar telefonhírmondója

Nem akarok tovább hallgatódzni. A mobiltelefonomon bekapcsolok egy podcastot és bedugom a fülhallgatókat. Híreket mondanak. A telefonban. Szeretnék nem beleszólni az idegenek beszélgetésébe, de mégis hallom a saját hangom.

– Még nem emlékeztek meg a telefonhírmondóról, az is Puskás Tivadar ötlete volt, aki a telefon egészen egyedi alkalmazását találta ki. Testvére, Puskás Ferenc nyerte el a Budapest főváros és Újpest község telefonhálózatának építési lehetőségét, és 1881. május elsején 50 előfizetővel elindultak. Az első telefonos közvetítés 1882-ben egy hangverseny volt. Igaz, egy évvel előbb operaközvetítés is volt telefonon keresztül Londonban és Párizsban is. Aztán áttértek a rendes, előre megadott műsoridő szerinti közvetítésre, ennek bevezetése volt igazán Puskás érdeme… – hirtelen elhallgattam. A hölgy átült az asztalomhoz: A nagymamám mesélte, hogy gyerekként levették a falról a telefonkagylót a telefonhírmondót várva, azaz hogy van-e benne zene vagy felolvasás, esetleg megmondják a pontos időt – mesélte.

Elnevettem magam. – Nagyon félénk gyerek voltam – kezdtem hirtelen –, és apukám azzal akart önállóbbá tenni, hogy esténként velem hívatta fel a telefonos ébresztőt. Mert lehetett másnapra ébresztőt kérni, és még este visszacsengettek, hogy nem egy tréfás kedvű gyerek vagyok-e?

De még sokkal előbb, 1887-1893 között az 1888. évi XXXI. törvény értelmében a telefonhálózatokat Magyarországon az állam saját költségén építette ki és tartotta üzemben. Ezért 1897-ben a telefonügyek intézésére felállították a Budapesti Magyar Királyi Távbeszélő Hálózat Igazgatóságot, és telefonszolgáltatás indult a következő magyar városokban: Budapest, Szeged, Arad, Temesvár, Pozsony, Pécs, Zágráb, Debrecen, Nagyvárad, Brassó, Marosvásárhely, Baja, Zombor, Esztergom és Szombathely.  Még egy érdekessége volt a hazai telefonszolgáltatásnak, átalánydíjas volt, mondanánk a mai szóhasználattal. A 180 forintos éves díjért korlátlanul lehetett beszélgetni, vagy pontosabban addig, amíg a telefonos kisasszonyok szét nem kapcsoltak. 18 forint volt a telefonos hírmondó éves díja. De mennyit is ért 1 Ft? 1900-ban 1 kg liszt átlagosan 28 fillér, 1 kg burgonya úgy 7 fillér volt.

Nők a telefon világában

No és még egy érdekesség: a nők abban az időben ki voltak zárva az egyetemről, a szakmatanulásból, úgy általában a munkahelyek világából, de érdekes módon a telefonközpontokban csak lányok-asszonyok dolgoztak. Ez a munka titoktartási nyilatkozat aláírásával kezdődött, hiszen belehallgathattak, sőt bele is kellett hallgatniuk a beszélgetésekbe ahhoz, hogy tudják, véget értek és szabad lett a vonal más felhasználók részére. Előny volt a nyelvismeret, hiszen az előfizetők között gyakran voltak külföldiek., Résen kellett lenniük, hiszen a magas presztízsű orvosok és gyártulajdonosok és beszélgetőpartnereik titulusát is fejben kellett tartaniuk. Ugyanis kezdetben nem voltak telefonszámok, név szerint tudták, hogy éppen ki beszél kivel, de például a két Kovács urat cím szerint is meg kellett tudniuk különböztetni. A kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját s (jellegzetes eset volt, amikor a kisasszonynak azt mondta a hívó fél: kapcsolja az orvost). 1899-ben határozták el, Magyarországon hogy bevezetik a szám szerinti nyilvántartást.

Közben az Újvilágban Almon Brown Strowger(6) feltalálta az automata telefonközpontot, amire 1891-ben meg is kapta a szabadalmi védettséget. A legenda szerint Strawgert mint vállalkozót az motiválta, hogy fő konkurensének a felesége, aki a helyi telefonközpontban dolgozott, ha Strowgert keresték üzleti ügyben, a férjét kapcsolta. Nem említettem? Bell siketnémákat oktatott, a felesége is siketnéma volt, és e téren remélt jelentős előrehaladást a hangátvitel megoldásával. Antonio Meucci, aki sok területen ért el számottevő fejlesztési eredményeket, 1854-ben az első távbeszélőösszeköttetést azért létesítette, mert a felesége súlyos reumás beteg volt, s napközben csak így tudott vele kapcsolatot tartani.

A fejlődés rohamos

Az egyik nagy bravúr az volt, amikor 1893-ban Arad és Pozsony között is – 600 km! – lehetővé vált a jól érthető, közvetlen beszélgetés. No, azért a telefonálás még egy darabig alapvetően úri huncutság maradt: 1900 végén Budapesten 5800, Szegeden 412, Pécsett 142, Debrecenben 243, Miskolcon 138, Győrött 296, Sopronban 266, Szombathelyen 183, Nyíregyházán 77, Székesfehérvárott 100, Kecskeméten 130, Nagykanizsán 92 az előfizetők száma.

A másik jelentős – nem csak technikai – esemény ebben az évben a telefonhírmondó adásának rendszeressé válása volt. A szerkesztőség által működtetett adásokat csak a „beszélgető telefonnal” – így hívták akkor – rendelkezők hallgathatták, ha a központon keresztül a Hírmondó kapcsolását kérték. Még egy érdekesség kapcsolódik ehhez a vállalkozáshoz, 1911-ben ugyanis elindult a Telefonhírmondó pontosidő-szolgálata. Ez sikeres üzletág volt, 1924-ben már 196 utcai és 655 irodai, üzemi villanyórát működtetett.

A háborúk a telefonelőfizetők számára is hatással voltak: Magyarországon 1917-ben 82 ezer előfizető volt, 3 év múlva már csak 42 ezer. 1933-ra érte el ismét az előfizetők száma a 16 évvel azelőttit. A II. világháború alatt az 1943-ban 200 ezres előfizetői létszám a háború utánra 5000-re csökkent. 1956-ra érte el ismét az 1943-ast. 1961-ben 671 ezer, 1970-ben 723 ezer, az 1970-es évek közepén 1 millió telefonelőfizető volt Magyarországon, közöttük magánszemélyek és hivatalok is találhatóak. Az előfizetői kör az elkövetkező 10 évben, azaz a nyolcvanas évek közepére, nem egészen százezer állomással bővült.

A tárcsás telefonok az 1910-es években jelentek meg. A nyomógombos telefont az AT&T – a Bell által alapított cég — laborja már az ötvenes évek vége körül elkezdte fejleszteni.

A telefonra várók, éppúgy, mint a személygépkocsit igénylők, ha egyszerű, azaz megfelelő kapcsolatokkal nem rendelkező lakosok voltak, még az 1970-es és 80-as években is határidő nélkül várakoztak. Emlékszem, nekünk sem volt telefonunk, s amikor a pár hónapos fiam beteg lett, jól bebugyoláltam, és mentem le az utcára, karomon a gyerekkel, orvost hívni. Ez a főváros volt, itt legalább sűrűn voltak nyilvános telefonok; tantusszal, azaz speciális éremmel működtek.

Technikai elődök

Telefon … tűnődöm, évezredekig éltek emberek a hang átvitele nélkül? vagy mégse? A kínaiak – az iránytű és a lőpor feltalálói – azt állítják, 968-ban Kung-foo-Whing kínai tudós már készített egy primitív eszközt erre a célra, csöveken keresztül közvetítette a hangot. Kicsit fárasztóbb megoldást talált Xerxes perzsa király i.e. majd ötszáz évvel. A régi Perzsiában, Susa és Athén között úgy tartotta fenn a kapcsolatot, hogy 30 lépésenként egy-egy katonát állított fel, akik átkiáltották egymásnak a továbbadandó hírt. Nagy Sándor szócső segítségével vezényelte 10-15 kilométeres távolságból a katonáit. Dont Gometry francia tudós a 18. században agyagcsövekkel kísérletezett: 125 kilométer távolságból is világosan megértették egymás szavát.  Ez komoly eredmény volt. Felidézem magamban, hogy minden nagy találmány esetében keressük a magyarokat, s valóban: Puskás Tivadarnak jár az elismerés a telefononközpontok terén.

De létezik egy kevésbé ismert telefonfeltalálónk is, Horke Róbert vegyész, aki egy vékony, kifeszített cérnaszálon beszélgetett fél kilométernyi távolságból a tanítványaival, írta meg az Ország-Világ című lap 1886-ban. A Horke-féle telefon ötlete azonban nem tőle származik, igen elterjedt volt egykor az amerikai bennszülötteknél, akik húrokból készült és fatörzsökhöz erősített készülékeken adtak egymásnak jelt vadászatok vagy hadviselések alkalmával.

No de nem kell ilyen messzire menni időben, hogy a telefonálás igazi kaland legyen. Az 1970-es években, ha külföldről haza akartam telefonálni, az interurbán kapcsoláshoz a postára mentem, ahol a postáskisasszony, szólt, ha létrejött az összeköttetés, és ha szerencsém volt és nekünk volt otthon telefonunk, ez pár óra várakozással meg is oldódott. Különben kicsit bonyolultabb volt a szervezés. A 70-es években, még jól emlékszem, magas, fából készült telefonpóznák szegélyezték az utakat, és egy-egy vihar bizony akár napokra ellehetetlenítette a telefonálást. A megbízható telefon-összeköttetést segítette a hálózat föld alá telepítése.

A telefon és a hatalom

A telefon régebben igazi hatalmi szimbólum is volt. A Fontos Ember titkárságán több titkárnő is ült, és az asztaluk jelentős részét elfoglalta a főnök-titkári telefon. Minél nagyobb a készülék, annál fontosabb volt a Főnök, no és a Titkárnő is.  A készülék közepén tárcsa és fölötte a kagyló, de a tárcsa mellett számtalan kapcsoló is volt, fontosabb hatalmasoknál több sorban is, felettük apró lámpa jelezte, melyik vonalakat használják. Mert más megközelítésben ezek kisebb-nagyobb kézi kapcsolású telefon-alközpontok voltak, ahol a telefonos kisasszony, azaz a titkárnő kapcsolhatta a Főnököt vagy akár több kisebb főnököt is, illetve intézte a Főnök vagy a főnökök által kért hívásokat és egyéb ügyeiket.

A telefon persze a hatalom kiszolgálója is volt, mert telefont kaptak a hatalmasok, sőt a kellően fontos ellenlábasok is, hogy telefonon keresztül is megfigyelhessék őket.

Az idős hölgy feláll, búcsút int, és látom, ahogy az utcára érve kotorászik a táskájában, majd a mobilját a füléhez tartva, elballag.
No igen, a mobil, az egy másik történet – gondolom, és sétálni indulok Pamaccsal.
( A szerző  Talyigás Judit villamosmérnök, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság e-Hétköznapok szakosztály elnöke)

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

(1)https://cultura.hu/kultura/alexander-graham-bell-a-telefon-feltalaloja/

 (2) https://hu.wikipedia.org/wiki/Antonio_Meucci

 (3) https://www.greelane.com/hu/hum%c3%a1n-t%c3%a1rgyak/t%c3%b6rt%c3%a9nelem-%c3%a9s-kult%c3%bara/elisha-gray-race-to-patent-telephone-1991863/

(4) https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Philipp_Reis

(5) https://hu.wikipedia.org/wiki/Pusk%C3%A1s_Tivadar_(m%C3%A9rn%C3%B6k)

(6) https://en.wikipedia.org/wiki/Almon_Brown_Strowger

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexab82.html?option=com_tanelem&id_tanelem=549&tip=0

https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag_1886_1/?query=telefon%20t%C3%B6rt%C3%A9nete&pg=95&layout=s

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=10831

https://cammeteo.ru/hu/pervyi-knopochnyi-telefon-v-mire-kto-pervyi-izobretatel-telefona-izobretenie/

https://www.vous.hu/hir/20160107-telefonos-kisasszony-mindennapok-elete-postamuzeum-budapest

http://megoldaskapu.hu/telefonmania/telefonmania-ismeret-terjesztes/a-telefon-tortenete-magyarorszagon

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: