2021-11-28

Talyigás Judit: A hazai számítástechnika történetének kezdete, néhány villanásban…

Elutazom. Kell majd könyv, újság, térkép, a kedvenc zeneszámaim, a gyerekek fényképei, fényképezőgép, estére zseblámpa. Jó lenne figyelni a pulzusom, vérnyomásom… és levelezek, a naptáram, az ébresztőórám, társasjátékok, a jegyzetfüzet… egy mozdulattal mindezt, azaz a mobilom, és benne sok mást, lexikonokat, naptárakat becsúsztattam a zsebembe. Mosollyal megköszönöm, ezt is, a számítástechnika úttörőinek.

Az emberi lustaság, a háborúk, a kíváncsiság az alapvető hajtóereje az újdonságok létrejöttének, életünket szebbé, biztonságosabbá vagy szörnyűvé tevő találmányoknak. Mai életünk természetes része: dolgozunk, írunk, beszélgetünk, tanítunk, zenét hallgatunk, filmet nézünk magánéletet élünk, barátainkkal virtuálisan találkozunk, vásárolunk: friss gyümölcsöt, hűtőszekrényt, könyvet – mindezt a számítógépen. A minket kiszolgáló eszköz lehet apró, okos telefontól a hagyományos asztali gépig, sokfajta tudású, méretű eszköz, és velünk vannak a láthatatlanok pl. az autóinkban.

A kezdetekről

Mindez a számítási módszerek technológiájának fejlesztésével kezdődött, és az 1930-40-es években felgyorsult. Ez a hétköznapi embereknek érdektelen, ha nem tör ki a világháború, de a ballisztikai tábláztok, repülők, logisztikai tervek számításainál, atomfegyverek fejlesztésénél a gyors, pontos, iszonyú mennyiségű számítások elengedhetetlenek.  Az Egyesült Államok kormánya több fejlesztési projektet indított, bonyolult számítások gépi támogatására, ezekben, hazánkat elhagyni kényszerült magyar tudósok is szerepet kaptak. Neumann János 1940-től az amerikai kormány tanácsadója volt. A hadi számításokat döntően, kurblis számológépekkel számolták ki, később az IBM lyukkártyás könyvelőgépével. 1945-ben, amikor már találkozott Neumann az ENIAC (az első programozható elektronikus számítógép) fejlesztőivel, javasolta a tárolt programozást, ez új szemléletet adott a számítógépek fejlesztésénél.

Érdekesség, Neumann elvei alapján, az EDVAC 1949-re elkészült, de nem ez volt az első, belső programvezérlésű számítógép, mert Neumann az elveit –, mint sok kutató, a vakcina fejlesztés eredményeit a pandémia idején –, közreadta így világszerte jelentek meg tárolt programozású számítógépek.

Ugorjunk hazai vizekre

Az IBM amerikai vállalat, 1936-ban   Magyarországon leányvállalatot hozott létre, így itthon is megjelentek a lyukkártyás könyvelőgépek. A cég háborút, különböző politikai időszakokat átvészelve, 1947-től már IBM néven részese hazánk számítástechnikai világának.

Itthon mikor készült az első számítógép?

Említsünk egy érdekességet: 1953 decemberében a Közérdekű Munkák Igazgatósága küldött egy levelet (ez a Kozma utcai Gyűjtőfogház területén létezett!), a Magyar Tudományos Akadémiának. Ebben analóg vagy digitális elektronikus számológép tervezésére tettek ajánlatot (az ott foglalkoztatott rabok: Edelényi László, Hatvany József, Kozma László, Tarján Rezső és mások). Második levelükben (1954 febr.) felsorolták a szükséges elemeket, költség- és időbecslést adtak az elkészítésre. Az Akadémia válasza: anyagi megfontolásokra hivatkozva, elutasító volt. Az ügy nem folytatódott, de Tarján Rezsőnek jelentős szerepe volt, hogy létrejött Varga Sándor vezetésével, az MTA Kibernetikai Kutatócsoport, amely 1958-ban szovjet tervek alapján megkezdte az első hazai számítógép, az M-3 építését. Egy darab készült el, ezek 1968-ig számos ipari alkalmazást támogattak: Erzsébet híd merevítőivel kapcsolatos számításokat, szállítási költségek minimalizálását, nyelvészeti kérdéseket.  A gép 770 elektroncsőből, 2000 diódából állt, amelyek 3 önálló szekrényt alkottak, nem számítva a perifériákat.

Bővül az oktatás, a számitógép választék és a felhasználás is

Szegeden a József Attila Tudományegyetemen Kalmár László professzor vezetésével indult hazánkban az első programozási tudást megalapozó matematikusképzés. A Budapesti Műszaki Egyetemen Kozma László professzor a mérnökhallgatók, számítógép működésének oktatására 1956-tól építette a MESZ-1 programozható, elektromechanikus gépet. Ez a gép, egyszerű mondatok oroszról-magyarra fordítására vagy könnyebb termelésvezérlési számításokra is alkalmas, volt 1959-66-ig dolgozott.

A KFKI –ban, ahol az általuk fejlesztett mérőeszközök, a számítógépekre is jellemző ki- bemeneti eszközöket, és programvezérlést tartalmaztak, e tudást alkalmazva jött létre 1966-ban az a csapat, amely számítógépet tervezett. A DEC PDP8-as számítógépre alapozva megalkották a TPA gépeket. Hivatalosan, el voltunk zárva a fejlett nyugattól, tudósaink, fejlesztőink mégis részt vettek tanfolyamaikon. konferenciáikon.

Az elkészült első TPA-1001-et tovább fejlesztették, és különböző változatokból 1989-ig mintegy 1500-at gyártottak. A kormány elismerve a gép jelentőségét, a hét fejlesztőt Állami Díjjal ismerte el.

Az 1960–tól érkeztek az országba: szocialista gyártású MINSZK-2,-22,-32, ODRA-1013, UMC-1, URAL-1,-2, RAZDAN számítógépek és igen, IBM 1440, Bull-Gamma-3, Univac-1004, ICT 1904 és Siemens gépek a nyugati államokból.

A francia Bull gépek a MÁV-nál 1961-től, majd 1962-től az angol gyártmányú National-Elliott 803/B gép NIM IGÜSZI-ben az országos villamos teherelosztó munkáját támogatta többek között. A KSH-nak, az ügyvitelszervezést – számítástechnikát felügyelő szervezetnek meghatározó szerepe volt a gépek behozatalában, új intézményi hálózat kialakításában és az INFELOR mint első hazai számítástechnikai kutatóintézet létrehozásában, Rabár Ferenc későbbi pénzügyminiszter vezetésével.

A politika beleszólt

1966-ban fejlesztette az EMG, az EMG-830 számítógépet Klatsmányi Árpád irányításával, ez teljesen magyar fejlesztés, de a szakmai siker ellenére a politika megakadályozta a sorozatgyártást.  Igen a politika, mert 1968-ban A. N.  Koszigin a Szovjetunió miniszterelnöke meghirdette az Egységes Számítógéprendszer létrehozását a KGST tagállamainak – a keleti közös piac államainak. Felkérte a miniszterelnököket: a szocialista országok gyártsanak egységes számítógépeket, lemásolva az IBM 360–as számítógép architektúráját, hogy a gépeken futtathatóak legyenek az IBM programok is. Így hazánk, az R10 gyártására kapott felkérést, azaz, ezt fejleszthette, gyárthatta, ezt vásárolhatta a többi KGST ország. Ezzel az EMG 830 gyártása befejeződött, és megkezdődött a VIDEOTON-ban az R10,-15 gyártása, exportja, egészen az 1980-as évek közepéig.

A ’70-es évektől gyorsuló fejlődés

Érdekes szakmatörténeti események: 1972-ben a japán Fujitsu gyártotta FACOM-R gépre az   INFELOR munkatársai fejlesztettek programot a MINSZK-22–re alkalmazott szimulátor segítségével. 1975-ben publikálták az USA-ban a mesterséges intelligencia problémáit kezelni képes, Prolog nyelvet, amelyet követett Dömölki Bálint vezetésével az M-prolog nyelv fejlesztése, a különböző változataiból több mint 1500 M-Prolog rendszert értékesítettek.  Ekkor szoftverfejlesztő nemzetnek hívták/hívtuk az országot, a magyar matematikusok, mérnökök teljesítményének köszönhetően.

Több hazai kutatóintézetben folyt kapcsolódó kutatás, gyártás. Így pl. a Vasipari Kutatóban ferritgyűrűk adattárolási célra, az SZKI-ban az első IBM kompatibilis PC sorozat fejlesztése a Propper 8-, 16, és jelentős szoftverfejlesztés, a nagy távolságú hálózatbiztosítás a Budapest-Moszkva távon, vagy Siemens rendszerek alkalmazói esetén, a csillaghálózatok kiépítése. Ritka eredmény pl. a Recognita-ban alkotott karakterfelismerő program, valamint különböző tömörítő és képfeldolgozó programok. Többet a kormány magas kitüntetéssel ismert el. Az 1980-évi népszámlálás már a Honywell számítógépre készült, azaz nagy adatbázisok építése és kezelése is megvalósult.

És a COCOM lista után

Ezek nehéz évek, a COCOM egészen 1994–ig megakadályozta a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök bevitelét a szocialista országokba. Ötletes magyarok zsebben és táskában, kis számban és nagyobb gyűjteményben egyedileg és szervezetten hozták a szükséges, rendelt alkatrészeket, támogatva a hazai mikroszámítógép gyártást. A másik érdekesség, hogy már a nyolcvanas évek közepétől jártak ki magyar szoftveresek nyugatra, hosszú évekre, ott kis pénzért, itthonról nézve jó pénzért fejlesztőként dolgozni.

Közben a nyolcvanas évek közepétől, sorra alakultak a magánvállalkozások IBM kompatibilis mikroszámítógépek gyártására.

Az alkatrész kérdésének megoldásával, hazai fejlesztésű gépeken, a HT 100TZ-n és csak elvétve Commodoron indult az iskolákban 1980-tól a számítástechnikai oktatás Páris György irányításával. Először szakkörökben, aztán belopódzott a hivatalos tantervbe, 1992-től önálló tantárgy, hosszú évek óta érettségi tárgy.

Innen már lehetetlen folytatni…

Az elmúlt évtizedekben mindannyiunk otthonában lakik egy-két három, és a mobiltelefonjainkban és az autónkban és még számtalan helyen számítógép, egyre okosabb, egyre parányibb. Néhány izgalmas alkalmazásról a továbbiakban még szólunk.
(A szerző villamosmérnök, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság eHétköznapok szakosztály elnöke)


Források:
https://itf.njszt.hu/324rtr4/uploads/SZETI_Szamtechn_kezdetei_Mo-on.pdf
http://www.tiphaz.hu/partner/vasware/Kepek_16.0x.pdf
https://itf.njszt.hu/324rtr4/uploads/raffai-infotort1.pdf
https://itf.njszt.hu/324rtr4/uploads/50_eves_az_M3.pdf
https://arato.inf.unideb.hu/petho.attila/oktatas/inftort.pdf

 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

One thought on “Talyigás Judit: A hazai számítástechnika történetének kezdete, néhány villanásban…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: