2021-11-30

SZILÁGYI ZSOLT: Húsmentes böjt vagy mértékletes húsfogyasztás unokáink érdekében?

 

Talán kevéssé ismert tény, hogy egész Európában mi, magyarok esszük a legkevesebb zöldséget. Nem támogatja az egészséges étkezés terjedését a zöldségek és gyümölcsök magas ára sem.

A tények

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedése különösen Európa északi régióiban ugrott meg az elmúlt években. 2017-ben 4 emberből egy (27%) már azt állította egy uniós felmérésben, hogy naponta legalább kétszer fogyaszt gyümölcsöt, további 37% pedig naponta egyszer eszik gyümölcsöt. A gyümölcsöt naponta kétszer fogyasztók aránya 23% volt, míg az egyszeri evők a lakosság 40%-át tehetik ki az eredmények szerint.

Zöldségből az írek és a belgák esznek a legtöbbet Európában. Magyarországon extrém alacsonynak mutatkozott azok aránya, akik naponta fogyasztanak zöldségfélét, csak minden harmadik ember mondhatja ezt el magáról. Ennek ellenére a trend hatásai alól nem vonhatjuk ki magunkat: a zöldség- és gyümölcsfélék egyre drágábban érhetőek el a boltokban, ami még jobban elveszi a magyarok kedvét az egészéges táplálkozástól. Ördögi kör, amiből nehéz kitörni.

Ugyan ezek nem a legfrissebb adatok, de nagyon beszédes a felmérés, ami 2017-ben készült. A tendencia vélhetően sajnos azóta nem változott.

 

 

 

A húsfogyasztási, és egyáltalán az étkezési szokásainkon változtatni nem könnyű, de nem is lehetetlen. Persze a fogyasztói társadalom, az állandóan fogyasztásra ösztönző reklámok és minden utcasarkon jelenlévő gyorsétkezdék (most a karantén időszakban különösen a minél gyorsabb, azonnal elvitelre készülő és nem feltétlenül egészséges ételek), a folyamatos késztetés a fogyasztásra, nem teszik könnyebbé az elhatározást, ill. az elhatározás utáni végrehajtást.

Hús-vét

Most különösen aktuális a téma, így a nagyböjti időszakban: a húsfogyasztás mérséklésére, bizonyos napokon való hústól való tartózkodásra a katolikus egyház is felszólítja híveit. Igaz, régen ez sokkal szigorúbb volt, a böjt tényleg böjtöt jelentett. Nyelvünk milyen szépen megőrizte a tradíciót, sokkal kifejezőbben, mint a nyugati nyelvek: Húshagyó keddel indul a nagyböjt, amit Hamvazószerda követ, ami most is szigorú böjti nap. Majd a nagyböjt Húsvéttal ér véget, amikor is újra húst vehetünk magunkhoz. Tehát a közte lévő 40 nap alatt tartózkodnunk kellene a hústól. A mai húsfogyasztásra és egyáltalán sajnos a mértéktelen fogyasztásra berendezkedett jóléti társadalmaink számára ez nem fenntartható állapot.

A klímavédelem elkötelezett hívei, a környezettudatosságot, mint értékrendet hirdetők hasztalan küzdenek azért, hogy legalább heti egy húsmentes nap kerüljön be az étrendünkbe. Erre épült a Húsmentes Hétfő (Meatless Monday) mozgalma, de nyilván lehet ez a nap bármelyik a hét folyamán, a keresztény tradíciók követői számára talán a péntek jobban illik ehhez az alkalomhoz. Ma már a közétkeztetésbe is bekerült, hogy legyen legalább egy húsmentes nap a héten. Nyilván nem könnyű ilyen drasztikusan emelkedő élelmiszerárak mellet tartani azt, hogy a megfelelő kalória is jelen legyen gyermekeink étrendjében, változatos is legyen a menü, de beleférjen az egyre szűkösebb anyagi keretek közé. Látunk azonban jó példákat a húsmentességre a közétkeztetésben is (pl. a Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Általános Iskolája, stb.), amelyre egyébként a vonatkozó 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet ma is lehetőséget ad.

Globális hatások

Globálisan nézve a hús és tejtermékek táplálkozásunk kalóriabevitelének csupán 18%-át teszik ki, ellenben a mezőgazdasági földterület 83%-át használjuk ezeknek a termékeknek az előállítására. A mezőgazdaság által kibocsátott üvegházhatású gázok 58%-ért, a vízszennyezés 57%-ért, a levegőszennyezés 56%-ért felelősek ezek a szektorok.  A húsiparnak mindenekelőtt óriási a vízigénye; összehasonlításképpen 1 kg marhahús előállításához 15 455 l vizet használunk fel, míg 1 liter tejhez 1000 l-t, 1 kg sárgarépához pedig mindössze 131 l-t. Az ipari hústermelés károsítja a környezetet is többek között azzal, hogy a legelők fenntartása és a takarmánytermelés erdőirtást és az élőhelyek csökkenését eredményezi. Az állattenyésztés az éghajlatváltozás egyik fő okozója, globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 14,5% -át generálja. Továbbá az intenzív állattartás által felhalmozott hígtrágya jelentős mennyiségű nitráttal szennyezi a talajvizeket. Az intenzív állattartás egyúttal az állatokat is károsítja, hiszen például a gyorsabb növekedésű állatok kiválasztásával élettani rendellenességet generál (pl. sántaság, torz külső, stb.), miközben a szűk ketrecek használatával (pl. a baromfik esetében) súlyosan korlátozza az állatok életminőségét. Az antibiotikumok túlzott használata az állattenyésztésben pedig visszahat az emberek egészségre is, jelentős antibiotikum-rezisztenciát alakítva ki.

Ugyanakkor léteznek fenntartható állattenyésztési rendszerek is: ilyen például az erdei legeltetés. Az erdő, ha nem túl sűrűn benőtt aljnövényzettel és fás szárú növényekkel, megfelelő életteret kínálhat a legeltető állattenyésztés számára, nem vonva el értékes földterületet a növénytermesztéstől, az erdő növényzete pedig nemcsak megfelelő és változatos táplálékot kínál az állatok számára, hanem egyúttal megköti az állatok által kibocsátott káros anyagokat (pl. metán, ammónia, CO2, stb.).

Fenntartható táplálkozási szokások

Az emberek egészségét önmagában is károsítja a túlzott húsfogyasztás: mindenekelőtt a vörös hús és feldolgozott hústermékek túlzott fogyasztása jelentősen növelheti a vastagbélrák kockázatát. Mindeközben pl. a vegetáriánus táplálkozást folytatók aránya minden földrészen nő, világszerte kb. 600 milliónyian vannak. Az elmúlt egy évtizedben a legnagyobb mértékben Európában és az Egyesült Államokban nőtt meg a számuk, utóbbiban a felnőtt lakosság 5-8%-a, kb. 12,5 – 20,2 M fő vegetáriánus. Magyarországon egyelőre pontos statisztikai felmérés még nem született, de szakértői becslések szerint számuk kb. 100-150 ezerre tehető (a felnőtt lakosság max. 2%-a). A húsmentes élelmiszerek iránti kereslet pedig 2017-ben 987%-kal nőtt, a tendencia azóta is folytatódik.

E cikkben nem kívánom a vegetáriánus, vagy a ma divatos egyéb húsmentes táplálkozási szokásokat népszerűsíteni, mindössze arra hívnám fel az olvasók figyelmét, hogy a földünk és persze saját egészségünk védelme érdekében érdemes fontolóra venni a mértékletes húsfogyasztási szokások kialakítását, a húsmentes napok beiktatását étrendünkbe. Különösen aktuális lehet ez most így nagyböjt idején, mindezzel természetesen gyermekeink számára is jó példát mutatunk.
(A szerző nemzetközi projektek koordinációjával foglalkozik) 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

KÖVESSÜK ÉLŐBEN A KLUBRÁDIÓT!
https://www.klubradio.hu

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: