2022-09-27

SZALAI BÁLINT: „Inkább várostrom, mint politika” – A Gyurcsány-kormány megbénulása és a titkos amerikai jelentések

Páratlanul érdekes idézeteket, tanulságokat kínál a hazai politikai élet főszereplőiről a 2011-ben kiszivárgott, több száz oldalnyi amerikai nagykövetségi jelentés. Az USA nagykövetével minden párt vezetősége igyekezett jó kapcsolatban lenni akkoriban. Ezekből a jelentésekből vizsgáltuk a 2006–2009 közti időszakot, amikor a Fidesz majdnem lecserélte Orbánt, Budapesten szinte folyamatosan tüntettek, a régóta várt átfogó reformok helyett pedig végül a második Gyurcsány-kormány összeomlása jött el.
Második rész. (Első rész 2022-02-04-én)

“Ha négy évre nyerni tudunk – és Martonyi János professzor úrra nézek –, utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne ebben az országban” – jelentette ki a 2006-os választási kampány hajrájában Orbán Viktor akkori helyettese, Mikola István. A Fidesz kongresszusán még nagy tapsot aratott ez a felvetés, másnap viszont már nem győzött elhatárolódni tőle a Fidesz, Orbán Viktor és maga Mikola István is.

Maga a megszólított Martonyi János viszont másnap rögtön az amerikai nagykövetség misszióvezető-helyetteséhez ment elmagyarázni, hogy párttársa „csak viccelt”, egyáltalán nem ez a Fidesz terve.

Ezt a budapesti amerikai nagykövetség egyik, a Wikileaksen kiszivárgott jelentéséből tudhatjuk. Ahogy azt is, hogy szerintük leginkább az SZDSZ nevethetett őszintén a hasonló tréfákon. A nem sokkal később a parlamentbe jutó SZDSZ várakozásokat felülmúló szereplése kapcsán ugyanis Mikola fenyegetéseinek mozgósító hatását külön is kiemelték az akkori beszámolójukban.

Gyurcsányék fő dilemmái

A Wikileaksen 2011-ben kiszivárgott dokumentumok alapján ebben a cikkben a második Gyurcsány-kormány azonnali megbénulásával foglalkozunk részletesebben. Ehhez jelentős részben April H. Foley akkori amerikai nagykövet bizalmas beszélgetéseire támaszkodunk. Az USA képviselőjével akkoriban minden parlamenti párt igyekezett jóban lenni, a főszereplők pedig sokszor egészen másképp érveltek négyszemközt, mint nyilvánosan.

Korábbi cikkünkben azt a részletet idéztük fel, amikor a 2006-os választási vereség után a Fidesz vezetése csaknem leváltotta Orbán Viktort.

A nagyjából tizenöt évvel ezelőtti állítások megítéléséhez emellett muszáj lesz időnként nagy vonalakban felidézni az akkori környezetet is.

A Fidesz a várt megszorítással kezdett volna

Visszatérve Martonyi János említett beszélgetésére, a volt külügyminiszter a jelentés szerint magabiztosnak tűnt abban, hogy a Fidesz–KDNP nyerni fog a három héttel később esedékes országgyűlési választásokon. Ezt arra alapozta, hogy a közvélemény-kutatások elég megbízható előnyüket jelezték, ráadásul szerinte az SZDSZ be sem fog jutni a parlamentbe.

Emellett például biztosította az amerikai diplomatát a Fidesz transzatlanti elkötelezettségéről is. Szerinte ugyanis a Fidesz az elvek pártja, az MSZP pedig az ellenkezője, ők az elveknél többre értékelik a gyakorlati előnyöket.

Belföldön terveik kapcsán az elkövetkező megszorításokról beszélt Martonyi. Ha nyer a párt, akkor ugyanis

muszáj lesz visszavágni az állami kiadásokat.

Fő irányvonalnak az egészségügyi költségek visszavágását, illetve az állami alkalmazottak számának csökkentését vázolta fel. Utóbbihoz pedig szerinte mindenképp szükséges lesz majd az ellenzékkel való együttműködés, bárki is nyeri a választásokat végül.

A kifejezetten jó hangulatú ebéden Martonyi megemlítette még azt is, hogy mindkét nagy párt negatív kampányát amerikai szakértők irányítják már, az ő felelősségük az eldurvuló stílus. Ez a megjegyzés azért is érdekes, mert a világhírű Arthur Finkelstein kampánystratéga az eddigi információk szerint csak 2008-tól vitte a Fidesz kampányait. Az MSZP oldaláról ismert volt, hogy Ron Werber kampánymenedzser már 2002-től dolgozott a pártnak.

A 2006-os választás negatívnak, lejáratónak tartott kampányelemei egyébként jóval enyhébbnek voltak a mostani, alaposan felmért, hiedelmekre épített, totális gyűlöletkampányokhoz képest.

Martonyi a terveik kapcsán hangsúlyozta még, hogy a Fidesz megérti, hogy a választók nosztalgiával gondolnak a kommunista idők alatti létbiztonságra, de elkerülhetetlen lesz a kiadások csökkentése. Illetve azt is elárulta, hogy ha a Fidesz mégis veszítene, Orbán Viktor lemond és egy időre háttérbe vonul.

Még négy év túlköltekezést válság nélkül sem bírt volna ki az ország

A 2006-os választást megelőző évek gazdasági változásairól nem árt felidézni, hogy erős tempóban romlott a magyar államháztartás egyensúlya és a gazdaság versenyképessége. Viszont ez a legtöbbeknek nem lehetett nyilvánvaló, a magyar gazdaság régiós versenytársaihoz képesti lelassulása vagy a rohamtempóban növekvő államadósság sem olyasmi, ami rögtön látszik a választóknak a hétköznapokban.

A magyar állam egyrészt azért kezdett el 2001-től lényegesen többet költeni a bevételeinél, mert az állam saját, eleve túlméretezett működése került egyre többe. Másrészt folyamatosan emelték a jóléti kiadások szintjét, főként a 13. havi nyugdíj és más extra támogatások és kedvezmények bevezetése révén.

Az ország két éve uniós túlzottdeficit-eljárás alatt volt, de érdemi tervek szintjén sem került elő olyan reform, amely megállíthatta volna az államadósság rohamos növekedését.

Sok más egyéb jelzés után 2006 elején több fajsúlyos szakmai szereplő külön is riadóztatta a választásra készülő pártokat: a győztesnek muszáj lesz durván és tartósan visszafogni a túlköltekezést, különben négy éven belül garantáltan bezuhan a forint árfolyama, és komoly válságba kerül az ország.

Váratlan Gyurcsány-siker négy „elvesztegetett” év után

A választások előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök viszont az eddig halogatott kiigazítás helyett egy huszárvágással újabb jelentősebb pénzosztást és adócsökkentést jelentett be 2006-ra. Ez telitalálatnak bizonyult a leginkább a megszorításoktól tartó választóknál.

„Az ország sikere nem a költségvetésen múlik” – állapította meg a miniszterelnök az újra rekordmagas költségvetési hiány ügyében 2006 tavaszán.

Ezzel ráadásul a Fidesz „Rosszabbul élünk, mint négy éve” jelmondatú és a radikális adócsökkentést követelő kampányából is durván kifogta a szelet. Az egy évvel korábban még toronymagasan esélyes Fidesz támogatottsági előnye teljesen elolvadt a választások előttre.

A Fidesz arra váltott végül, hogy az utolsó időszakban extrém módon túllicitálták az ígéretekben szintén nem szégyenlős MSZP-t. Ekkor ígérte be Orbán például a 14. havi nyugdíjat is, vagy

Budapest többek közt négy új hídra és kettő plusz kettő új metróvonalra számíthatott volna a Fidesztől.

De már ez sem bizonyult sikeresnek. Már csak azért sem, mert Mikola István szinte közvetlenül a választások előtt még a szinglik szabadságjogainak szükségszerű korlátozásáról is megosztotta a gondolatait a magyarokkal. Kis többséggel végül az MSZP–SZDSZ nyerte a választásokat április 23-án.

George Herbert Walker akkori amerikai nagykövet még aznap este gratulált a pártok vezetőinek, és a győztes jelölttel kicsit bővebben is beszélgetett. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy sajnálja az elmúlt négy „elvesztegetett” évet. Egyben a nagykövet szerint ígéretet tett arra, hogy pártjával

azonnal nekilátnak a költségvetés kiigazításának és a közszféra reformjának.

Az új kormány megalakulása után rögtön, júniusban be is jelentette, hogy az ígért könnyítések helyett inkább megszorítások jönnek. Ez nem meglepő módon igen komoly ellenszenvvel találkozott a választóknál.

Bár Gyurcsány Ferenc 2006 szeptemberében kiszivárgott balatonőszödi beszéde komoly tüntetéseket hozott, de egyébként közel sem okozott jelentős népszerűségvesztés az ígéretek helyett érkező megszorító tervekhez képest.

Az új programcsomag ráadásul alapvető átalakítás helyett ismét csak szolidabb változtatásokat jelentett, a túlköltekezést a kis lépésekkel messze nem sikerült még fenntartható pályára tenni.

A miniszterelnök az első komoly tüntetések után próbálta megnyugtatni a magyarországi diplomatákat, hogy mindenképp folytatni fogja a népszerűtlen kiigazításokat, és átfogóbb reformot is ígért.

„Jobb a keserű pirulát hamar lenyelni – különösen, ha az ember beteg” – mondta egy jelentés alapján Gyurcsány szeptember 20-án. Érvelése egyébként hasonlított Martonyi János tavaszi megállapításához, ő is a „kádárizmus szellemét” akarta kiűzni a választók gondolkodásából.

A miniszterelnök úgy számított, hogy legkésőbb október 23-ig teljesen lenyugszanak a kedélyek, Foley jelentéseiben pedig ez az utolsó alkalom, ahol a nagykövet abszolút magabiztosnak és az eseményeket kontroll alatt lévőnek látta.

Megbénul a kormány

Október elején a Fidesz elsöprő győzelmet aratott az esedékes önkormányzati választásokon, és folytatta a kormány totális letámadását az újabb tüntetésekkel együtt. Boross Péter korábbi miniszterelnök úgy minősítette a helyzetet a nagykövetnek, hogy ​„inkább hasonlít középkori várostromhoz, mint modern politikához”.

November elején már azt jelentette a nagykövet, hogy a kormány lényegében megbénult. A folyamatos tüntetések mellett az ellenzék politikai támadásaira is reagálnak, aminek következtében szinte kizárólag a napi szintű válságmenedzsment foglalja le őket.

A miniszterelnök szerinte egyébként is túlságosan központosította a döntéshozatalt, a minisztériumok önállóan szinte teljesen döntésképtelenné váltak.

Ebben az időszakban egyébként Kóka János gazdasági miniszter külön közölte a nagykövettel, hogy Gyurcsány arra utasította, hogy

tartson tűszünetet az autópálya-tenderek átláthatóbbá tételének ügyében.

Erre elmondása szerint az MSZP szorítja rá egyre inkább a miniszterelnököt, akinek viszont szüksége van a párt támogatására bármilyen eljövendő kiigazítási csomag elfogadtatáshoz.

Ez a harc lesz a végső, nem csinálhatnak kiigazítást

Novemberben a nagykövet fideszes vezetőkkel is beszélgetett az ország számára káros patthelyzet lehetséges feloldásáról. Foley felvetette például a fideszes Németh Zsoltnak, hogy az ellenzék és a kormány is irreális dolgokat ígért, „közös felelősségük” a mostani helyzet feloldása a gazdasági kockázatok árnyékában.

Németh viszont hajthatatlannak mutatkozott, szerinte a Fidesz soha „nem tévesztette meg tudatosan” a választókat, és kizárólag „a Medgyessy–Gyurcsány-kormány” hibáztatható a helyzetért. A gazdasági kérdéseket pedig majd megvitatják a szakértők.

Szerinte itt a kommunisták és az antikommunisták harcáról van szó, és a Fidesz az utóbbi csapat. A Fidesz célja ebben a helyzetben pedig a kommunisták

„végső elpusztítása”

(„final destruction”) kell hogy legyen, rövid távú céljuk pedig az MSZP megosztása.

Reeker helyettes misszióvezető felvetését is lerázta, aki arra emlékeztette, hogy a Fidesz úgy kommunistázik, hogy közben szerintük „a bölcsőtől a sírig” az államnak kell gondoskodnia az emberekről. A Fidesznek „egylépéses gazdasági programja” van: „kihajítani Gyurcsányt”, idézik egy másik jelentésben Némethet.

Orbán Viktor is hasonló állásponton volt november 7-i beszélgetésük során. Elmondta, hogy nem fognak részt venni a gazdasági kiigazításról szóló érdemi vitában. Ugyanis szerinte a kormánynak nincs felhatalmazása erre, és nem is lenne képes ezt végrehajtani.

Szabó Vilmos, a külügyi bizottság MSZP-s tagja úgy írta le a patthelyzetet, hogy a Fideszből többször felajánlották neki: az az ára a normális élethez való visszatérésnek, hogy dobják Gyurcsányt. Ekkor viszont „mindig be tudta fejezni a beszélgetést” azzal, hogy rendben, de akkor mondjon le Orbán is a pártvezetésről. Egy jelen lévő diplomatát is idéznek, aki úgy értékelte a helyzetet, hogy leginkább Orbán Viktor tartja össze az MSZP-t.

A kezdődő reformterv is elbukott

A folytatódó tüntetések ellenére Gyurcsány Ferenc nem bukott meg 2007 tavaszán sem. Az ugyanis Orbán győzelmét jelentette volna, illetve a jelentések alapján egyetlen igazán erős MSZP-s sem kívánt egyelőre a helyére lépni – noha igazából Gyurcsányhoz sem ragaszkodtak, többen érezhető ellenszenvvel is beszéltek róla.

„A normális emberek nem állnak sorba Gyurcsány állásáért” – mondta el például Kiss Péter a nagykövetnek 2006 végén.

Tavasszal az MSZP elnökévé is választották Gyurcsányt úgy, hogy egyedüli jelöltként csak több mint háromnegyedes támogatás esetén vállalta a feladatot.

„Aki egyetért a Központi Bizottság határozatával, az az egyik kezét leteheti” – írta le egy MSZP-s a régi politikai viccel ezt a szavazást.

Szekeres Imre arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a párt problémásnak, nehéz esetnek látja új elnökét. Horn Gyula megjegyzését is idézi jelentésében, aki szerint Gyurcsány „elidegeníti a társadalom összes csoportját”, és egy sereg problémába rángatta bele a pártot.

A miniszterelnök egyébként pártelnökként sem kapott igazán erős irányítási jogokat az egyre inkább széttartó MSZP felett, és a belső kommunikáció sem javult.

Göncz Kinga külügyminiszter kinevezéséről például számos vezető az újságokból értesült. Göncz maga is megjegyezte a nagykövetnek, hogy reméli, hogy nem az újságokból fogja megtudni, ha kirúgják.

Orbán Viktor arról beszélt nyáron a nagykövetnek, hogy az MSZP már elengedte Gyurcsány kezét, és csak arra vár, „hogy balesetet szenvedjen”, Kuncze Gábor pedig arról, hogy „nem Gyurcsány működteti az országot, hanem az MSZP választmánya”. A nagykövet azt is megjegyzi, hogy az MSZP-s Dobolyi Alexandra képviselő nagyobb ellenszenvet mutat Kóka János gazdasági miniszter, mint Orbán iránt.

A Fidesz áttörése végül ott jött el, miután népszavazási kampányt indított a kormánykoalíció végül átvitt reformkezdeményei ellen. A 2008-as szociális népszavazás eredményes lett, amely után el kellett törölni a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a képzési hozzájárulást.

Szétesett a kormánykoalíció, így 2008 őszére a meggyengült, kisebbségi MSZP-kormány nézett szembe a globális pénzügyi válság egyre inkább begyűrűző hatásaival.
(A szerző Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója, megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.)

 

 „Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc.
Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty,
1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:

https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: