2020-11-23

SZABÓ TIMEA: Alapjövedelem, avagy a létbiztonság garanciája

Válság = lehetőség
John F. Kennedy így válaszolt, amikor a Kínával kapcsolatos, robbanásig feszült viszonyról kérdezték: „A kínai írásban a »válság« szót két írásjeggyel fejezik ki. Az egyik azt jelenti, hogy »veszély«, a másik azt, hogy »lehetőség«.”

Valahogy így vagyunk most mi is a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság közepette. A válság egyfajta reflektorként működik és rámutat olyan dolgokra, amelyek eddig is itt voltak, de nem vettük észre, vagy még inkább: nem akartuk tudomásul venni. Mindenekelőtt rámutat arra, hogy az emberek mennyire bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben vannak. A COVID-19-válság elemi erővel szembesít azzal, hogy a létbiztonság elvesztése (így a potenciális elszegényesedés) a lakosság túlnyomó része számára mindig ott ólálkodik a háttérben. Statisztikai adatokból tudhatjuk – ha eleddig tömeges szinten nem is szembesültünk vele –, hogy a magyarok kétharmada 2-3 hónapra elég pénzügyi tartalékkal sem rendelkezik. Márpedig a mostani helyzetben több százezren vesztették el a megélhetésüket teljesen vagy részlegesen, egyik napról a másikra. Jelentős többségüknek a mostani rezsim nem ad érdemi segítséget. Teljesen új helyzet alakult ki. Korábban sikeres, biztosnak hitt munkahellyel rendelkező emberek hirtelen nem tudják, miből fizetik ki az albérletüket. Családfenntartók nem tudják, miből etetik, ruházzák gyermekeiket. Középosztálybeli, a szegénységet korábban csak televízióból ismerő családok válnak nélkülözővé. A COVID-19 elemi erővel szembesített bennünket azzal, hogy a szegénység nem olyasvalami, ami csak egy bizonyos csoporthoz tartozik, hanem utolérhet bárkit, aki éppen rosszkor van rossz helyen. A válság reflektorfénye rávilágít arra, hogy jelenlegi rendszerünkben nincs érdemi védőháló.

A koronavírus nyilvánvalóvá tette, hogy új alapokra kell helyezni a létbiztonság kérdését. És nem csupán azért, mert bármikor jöhet egy újabb világjárvány, hanem azért is, mert amiben eddig éltünk, nem kínál valódi biztonságot; maximum annak az illúzióját. Új alapra van szükség. Olyan alapra, amely kimondja: az embereknek alanyi jogon jár a biztonság. Azért, mert léteznek; mert a létbiztonság az emberi méltósághoz tartozik. Ez az Alapjövedelem alapfilozófiája, ha úgy tetszik, morális alapvetése. Miközben gazdaságilag, közgazdaságilag is korszerű, hatékony megoldás. Nem véletlen, hogy világszerte – Ferenc pápától Mark Zuckerbergig – egyre többen, egyre sokfélébb ideológiát képviselő emberek kezdenek vele komolyan foglalkozni.

Mi az Alapjövedelem?

Az Alapjövedelem olyan járandóság, amely minden ember számára garantál egy, az elemi megélhetéshez nélkülözhetetlen havi jövedelmet.

Bevezetésének messzemenő – sokak szerint forradalmi – társadalmi-gazdasági hatásai vannak. Az Alapjövedelem valóban a legjelentősebb európai gazdasági és társadalmi újítás a jóléti állam óta, ugyanis felszámolja a létbizonytalanságot. Véget vet az egzisztenciális kiszolgáltatottságnak azáltal, hogy egyfajta jövedelembiztonságot teremt. Az Alapjövedelem emellett növeli a nagy többség keresetét, radikálisan csökkentve a jövedelmi szegénységet. Az Alapjövedelem bevezetésével ugyanis senki sem élne a létminimum alatt; a történelmünkben először megszűnne a nincstelenség, felszámolható lenne az éhezés, jelentősen csökkenne az emberek közötti egyenlőtlenség. Megállna a magyar társadalom széthullása, történelmi fordulat menne végbe a társadalmi integrációban.

A Párbeszéd Alapjövedelem-programja

Sokféle Alapjövedelem-kísérlet van szerte a világban. A Párbeszéd olyan megoldást választott, amely ugyan nem csodaszer, de megteremti a létbiztonság alapszintjét, miközben a mai viszonyok között is finanszírozható.

A Párbeszéd-féle Alapjövedelem-program 50 ezer forintot juttat a 18 év alatti gyermekek után, 100 ezer forintra egészíti ki mindazok jövedelmét, köztük a nyugdíjasokét, akiké jelenleg nem éri el ezt a szintet, minimum 150 ezer forintot biztosít a várandós kismamáknak, továbbá 200 ezer forintos minimálbér mellé 50 ezer forintot ad a dolgozóknak. Az Alapjövedelem bruttó 510 ezer forintos keresetig növeli az alacsony és a közepes keresetű dolgozók jövedelmét. A Párbeszéd innovációja a magyar társadalom 70 százalékának jelent közvetlen jövedelemnövekedést, ám a teljes népesség tekintetében is jelentős pozitív hatásokkal bír (javuló általános egészségi állapot és iskolai teljesítmény, jobb közbiztonság, csökkenő nemek közti bérkülönbségek stb.).

Szép, szép, de miből?

Az első számú ellenérv, amelyet az Alapjövedelemmel szemben mindig felhoznak, az az, hogy biztosan csillagászati összegbe kerül és nincs rá pénz. Ez tévedés. A Párbeszéd Alapjövedelem-programjának nettó forrásigénye 3389,7 milliárd forint, amelynek fedezetét négy pillér teremti meg.

  • Az első a felesleges, pazarló állami beruházások és működési kiadások megszüntetése, csökkentése; ez 1432,655 milliárd forint megtakarítást jelent.
  • A második a közbeszerzési túlárazások (magyarul: a lopás) megállításából adódik; ez 710,45 milliárd forintot hoz.
  • A harmadik a progresszív gazdaságpolitika nyomán keletkező megtakarítás, amely 221,25 milliárdnyi forrást eredményez;
  • a negyedik pedig a jövedelemkiáramlás miatti megemelkedő adó- és járulékbevételek összessége, amely visszacsatolás 1838,296 milliárd forintnyi forrást biztosít.

A négy pillér összesen 4202,651 milliárd forint felhasználható forrást jelent. Ez egyaránt fedezi a felmerülő átmeneti és tartós költségeket.

Fontos kiemelni, a Párbeszéd Alapjövedelem-programja nem tartalmaz sem adóemelést, sem új adó bevezetését – azaz már holnap bevezethető lenne.

Alapjövedelem és munkavállalási hajlandóság

A másik gyakran hangoztatott ellenérv az, hogy ha az emberek munka nélkül kapnak pénzt, akkor nem fognak többé dolgozni. Ez szintén tévedés. Az Alapjövedelem által biztosított 100 ezer forint egy létfenntartási alap, de nem több. Nem is tudná kiváltani a munkát; csak munkavállalás esetén nő a jövedelem a létminimum fölé. A munkavállalási kedvet tehát az Alapjövedelem egyáltalán nem csökkenti, sőt: megszünteti a röghöz kötöttséget, és esélyt ad arra, hogy az ember nyugodtan tudjon munkát keresni. Kutatásokból tudhatjuk: éppen a teljes nincstelenségnek van olyan hatása, hogy az ember már el sem jut a munkakeresésig. Az Alapjövedelem ad egy lökést, hogy legyen lehetőség erre. Az Alapjövedelem révén még a minimálbérért dolgozók keresete is végre érdemben, jelentősen meghaladhatja a létminimum összegét. Ezért már érdemes munkába állni! Nemzetközi példákból egyértelműen nyomon követhető: ott, ahol bevezették az Alapjövedelmet, egyértelműen nőtt a legszegényebbek munkavállalása.

Az Alapjövedelem éppenséggel visszaadja a munka becsületét: ma Magyarországon rengetegen kényszerülnek rosszul jövedelmező állásokba, ahol megalázó körülmények között kell dolgozniuk. Az ilyen munkák – például a kormány által dicsőített közmunka vagy a rosszul fizetett munkák – nemhogy nem járulnak hozzá a munkavállalók előrébb jutásához, de ki is zsigerelik őket. Az Alapjövedelem által teremtett biztonság – legyen valaki tanár, nővér vagy pénztáros – védelmet és kiszámíthatóságot nyújt akkor, amikor például jogosan követeli a túlórapénzét a munkáltatójától. Az Alapjövedelem tehát azáltal, hogy közvetve támogatja a munkavállalói érdekérvényesítést, a munkakínálatot is képes átalakítani. Vagyis az Alapjövedelem nemcsak munkavállalásra ösztönöz, hanem visszaadja a munka és a dolgozók becsületét is.

Mit gondolnak az emberek az alapjövedelemről?

Az Alapjövedelem bevezetése világszerte viták középpontjában áll. Magyarországon az elmúlt időben több kutatás is vizsgálta, hogyan vélekednek az állampolgárok egy havi szintű, rendszeres, alapvető járandóság bevezetéséről. Ennek alapján elmondható, hogy a magyar lakosok túlnyomó többsége támogatja az Alapjövedelem bevezetését.

A Republikon Intézet 2020-as reprezentatív felmérése 1000 fő megkérdezésével azt vizsgálta, hogy pártválasztástól függően mennyiben támogatja a magyar népesség az alapjövedelmet. A válaszadók minimum 76%-a, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali szavazó, egyetért azzal, hogy a magyar állam minden polgára számára biztosítson egy, a létbiztonságot garantáló Alapjövedelmet.

A Pulzus piackutató felmérése szerint a magyarok többsége, 80 százaléka egyetért azzal, hogy már az Orbán-kormány alatt bevezessék az általános Alapjövedelmet.

A párbeszédes V. Naszályi Márta polgármester által vezetett I. kerületben a koronavírus első hulláma alatt bevezetett válságkezelő alapjövedelemről a Závecz Research készített felmérést A megkérdezettek 79 százaléka szerint ez a megfelelő segítségnyújtás a nehéz helyzetbe jutott emberek számára. A kutatás eredménye szerint a megkérdezettek közül az ellenzéki pártok szavazóinak 78 százaléka, a Fidesz-KDNP szavazók 70 százaléka támogatja a segítségnyújtás ilyen formáját.

E pillanatban a mostani válságot egyedinek látjuk. Úgy gondoljuk, csak ki kell húzni egy ideig, és akkor minden visszatér a normális kerékvágásba… Csakhogy, tudatosítani kell, hogy a létbizonytalanság a jelen status quója. A válság felhangosítja ugyan a bizonytalanságot, de a bizonytalanság valójában permanensen jelen van. Ha tiszteletben akarjuk tartani az ember jogát a biztonságos, méltóságteljes élethez, új eszközökhöz kell folyamodnunk. Olyan eszközökhöz, amelyek garantálják, hogy az emberek megélhetése nem egy állandó – háló nélküli – kötéltánc. Egyre több minden bizonyítja, a létbiztonság korszerű és igazságos garanciája az Alapjövedelem.
(A szerző a Párbeszéd társelnöke, frakcióvezetője és Óbuda-Békásmegyer országgyűlési képviselője)

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: