2021-10-28

SZABÓ DÁNIEL: Magyarországra robbanthatják a nagyhatalmak az adózási fegyvert

Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes úgy látja, hogy a G7 országai támogatják a globális társági minimumadót. Az újonnan bedobott, az amerikai 21 százaléknál jóval alacsonyabb 15 százalékos kulcs főként az olyan adókedvezményekre építő országokat érintheti hátrányosan, mint Magyarország, amelyik elutasítja a javaslatot.

A G7-es partnereitől erős támogatást vár Washington az USA által javasolt 15 százalékos globális minimális társasági adó mellett.

Ez segíthet megszilárdítani az amerikai kongresszusban a hazai társasági adókulcsok emelésének támogatottságát. A legnagyobb multinacionális vállalatok és a digitális szolgáltatásokat nyújtó techcégek adóztatására vonatkozó, régóta keresett átfogó megállapodással kapcsolatos optimizmus azóta erősödött, hogy a múlt héten a pénzügyminisztérium közölte, hogy az amerikai 21-28 százalékos szinteknél alacsonyabb terhet is támogathatónak tart.

“Az az érzésem, hogy a G7-ek között nagyfokú egységes támogatásra számíthatunk” – mondta Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes hétfőn a Reutersnek, miután Franciaország, Németország, Olaszország és Japán pozitívan nyilatkozott a pénzügyminisztérium javaslatáról. A politikus szerint ez a támogatás a G7-ek pénzügyminisztereinek június 4. és 5. között Londonban tartandó személyes találkozóján is téma lesz, ahol már kirajzolódhat, hogy a világ 7 legnagyobb gazdasága mennyire támogatja a felvetést.

A G7-országok közel állnak a multinacionális cégek társasági adóztatásáról szóló megállapodáshoz

Erről a Financial Times csütörtökön arról számolt be, hogy. Bár a tárgyalások a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül közel 140 ország között zajlanak, a G7-országok – az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada – erős befolyással rendelkeznek a többoldalú döntésekben. A G7-ek elnöke, Nagy-Britannia, ahol jelenleg 19 százalékos társasági adókulcs van érvényben, visszafogottabban reagált. Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia támogatná-e Washington által bedobott 15 százalékos minimumszintet, Boris Johnson miniszterelnök a nagy technológiai vállalatok, például az Alphabet (a Google anyacége) és a Facebook adóztatására helyezte a hangsúlyt.

“A nagy digitális vállalatok adóztatásának módjáról szóló nemzetközi megállapodás elérése prioritás, és üdvözöljük az Egyesült Államok megújult elkötelezettségét a megoldás elérése iránt” – mondta Johnson.

A magyar kormány álláspontja ebben is különbözik

Az OECD adótárgyalásokon részt vevő tárgyalófelek célja, hogy idén nyáron elvileg megállapodás szülessen. Ami nem lesz egyszerű: Magyarország nem járul hozzá semmilyen adóemeléshez, így a globális minimumadó bevezetéséhez sem. A Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy “egyszerűen nem áll módunkban adóemelést támogatni, akkor sem, ha az ötletnek befolyásos támogatói akadnak”.

Az államtitkár ezzel beállt az Orbán Viktor vezette kormány más tagjai mögé, akik folyamatosan támadják a javaslatot, mivel Magyarországon jelenleg 9 százalék a tao-szint nominális határa. Az effektív – vagyis a tényleges, adóalapcsökkentő megoldások utáni – szint akár 5-5,5 százalék körül is lehet. Az egész EU-ban – holtversenyben Írországgal – ezzel a legalacsonyabb társasági adó, pontosan azért, hogy külföldi tőkét vonzzon a gazdaságba, ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter rendre el is mondja, amikor új beruházó érkezik külföldről.

Valódi mozgástere van a kormánynak?

Az OECD-n belüli harc még nem lefutott: 2000 és 2018 között 76 ország csökkentette a társasági adó mértékét – ahogy azt a Washington Post összesítette -, és csak hat emelte őket a szervezet tagországai közül. Ma kevesebb, mint 20 országban van a társasági adó mértéke 30 százalék felett, szemben 2000-rel, amikor még 55 kormány hagyta ezt így. Ha tehát Biden és az amerikai lobbierő elég erős, akkor a minimális társaságiadó-szinttel Magyarország akár pórul is járhat.

Kérdés, hogy Magyarország hogyan tudná kivonni magát az egységes 15 százalékos tao-szint alól: a Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter által ismertetett tervek alapján, ha egy cég egy országban kevesebbet adózik ennél, akkor a bejelentett telephelyén kellene többet fizetnie. Látszólag erre megoldást nyújthat, ha a cégek a székhelyeiket az USA-ból nézve a magyarhoz hasonló adóparadicsomokba költöztetik, azonban a tőzsdei jelenlétük miatt a legnagyobb szereplők ezt nem tudnák könnyen megtenni. Az is izgalmas kérdés, hogy a Joe Biden amerikai elnök vezette demokrata washingtoni kormánnyal mennyire akar szembe helyezkedni a kormány a 2022-es választások előtt.
(A szerző újságíró, a napi.hu főszerkesztő-helyettese) 

Az írást a http://www.napi.hu hírportállal
kötött megállapodás alapján közlöm.

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség,
hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: