2022-01-25

SZABAD EURÓPA: Mi áll a jeruzsálemi összecsapások mögött?

Hetek óta napi rendszerességgel csapnak össze palesztin tüntetők az izraeli rendőrökkel Jeruzsálem óvárosában és a zsidó, keresztény és muszlim vallás szent helyeinek otthont adó városrész környékén, a közel-keleti konfliktus érzelmi epicentrumában.

Jeruzsálem, a világ egyik leginkább vitatott hovatartozású városa

Már egy évszázada színtere a zsidók és arabok közötti erőszaknak. A mostani összecsapásokhoz vezető konfliktus egy hónapja kezdődött, amikor Izrael betiltott néhány palesztin rendezvényt a vallási szempontból egyébként is érzékeny muszlim szent hónap, a ramadán időszakában. A korlátozások feloldása után tovább növelte a feszültségeket, hogy Jeruzsálem keleti részén ki akartak lakoltatni több tucat palesztin lakost.

Hétfőre már nyílt összecsapások alakultak ki a szent városban: a palesztin tüntetők köveket dobáltak, a rendőrök könnygázt, gumilövedéket és hanggránátokat vetettek be. Több száz tüntető megsérült, de néhány rendőr is ellátásra szorult.

Az alábbiakban bemutatjuk a jeruzsálemi feszültség okait, és azt, miért robbant ki a napokban újra az erőszak.

Két nép fővárosa

Izrael álláspontja szerint az egységes Jeruzsálem az ország örök fővárosa. A zsidó állam az 1967-es háborúban szerezte meg az óvárost is magába foglaló Kelet-Jeruzsálem fölötti irányítást, Ciszjordániával és Gázával egyetemben. A palesztinok azonban szintén maguknak követelik ezeket a területeket egy független állam megalapításához, aminek Kelet-Jeruzsálem lenne a fővárosa. Izrael azonban annektálta a város keleti részét, amit a nemzetközi közösség nagy része nem ismer el.

Kelet-Jeruzsálem hovatartozása azóta is a (már közel tíz éve befagyott) békefolyamat egyik legnagyobb akadálya.

Az izraeliek májusban ünnepelték a Jeruzsálem-napot, az 1967-es győzelem nemzeti ünnepét. Az elmúlt években többször előfordult, hogy izraeli vallási fundamentalisták és szélsőséges nacionalisták vonultak végig az óváros sűrűn lakott muszlim negyedén, amit sok palesztin tartott provokációnak.

A napokban izraeli keményvonalasok további eseményeket szerveztek Kelet-Jeruzsálemben, ez hamar elszórt összetűzésekhez vezetett a palesztinokkal.

A szent hegy

A hétfői összecsapások az óvárosi Al-Aksza-mecset környékéről indultak. A Nemes Szentélynek is nevezett mecset az iszlám harmadik legfontosabb szent helye, aranyozott kupolája dominálja a fennsík látképét.

A fallal körülvett fennsík a zsidó vallásban is a legszentebb hely. A zsidók a helyet Templom-hegynek nevezik, ugyanis itt volt korábban a bibliai templom. A szentélyt a rómaiak Kr. u. 70-ben lerombolták, csak nyugati fala, a Siratófal maradt meg. A mecseteket évszázadokkal később építették a Templom-hegyen.

Az Al-Aksza-mecset (vagy Sziklamecset) és az azt körülvevő komplexum védnöke hivatalosan a szomszédos Jordánia, a Waqf nevű muszlim alapítványon keresztül. A helyet csak bizonyos időpontokban nyitják meg a látogatók előtt, és csak muszlimok imádkozhatnak benne. Ehhez hasonlóan a Siratófalnál csak zsidók imádkozhatnak.

Az elmúlt években azonban vallásos és nacionalista zsidó csoportok is megjelentek a muszlim szent helyen rendőri kísérettel, és az Izrael, Jordánia és a muszlim egyházi elöljárók közti 1967-es egyezményt megszegve tartottak imádságokat. A palesztinok ezeket a szertartásokat provokációként értékelik, amelyek már korábban is többször erőszakhoz vezettek.

Egyes izraeliek szerint a mecsetet és környékét vallási hovatartozástól függetlenül mindenki előtt meg kéne nyitni. A palesztinok ezt visszautasítják, mivel attól tartanak, hogy ez indokot adna Izraelnek a szent hely elfoglalására és feldarabolására. Az izraeli vezetők szintén azt mondták, nem szeretnék megváltoztatni a status quót.

Diszkriminatív szabályok

Míg a Kelet-Jeruzsálemben született zsidók automatikusan megkapják az izraeli állampolgárságot, az itteni palesztinok csak egy állandó tartózkodási engedélyt kapnak, amit az izraeli állam visszavonhat, ha valaki huzamosabb ideig a városon kívül él. A palesztinok is kérhetnek izraeli állampolgárságot, de az útlevél megszerzése hosszú és bizonytalan kimenetelű folyamat. Sokan nem is szeretnének állampolgárságot, mivel nem ismerik el az izraeli fennhatóságot Kelet-Jeruzsálem felett.

Izrael eközben több zsidó települést is felépített Kelet-Jeruzsálemben, amelyekben ma már közel 220 ezren élnek. A telepek miatt jóval nehezebben növekednek a palesztin negyedek, amelyekben túlzsúfoltság alakult ki. A palesztin negyedekben idővel több ezer ház épült fel engedély nélkül, amelyeket bármikor lerombolhatnak a hatóságok.

Az izraeli B’Tselem jogvédő csoport és a New York-i Human Rights Watch szerint az itteni diszkriminatív politika kimeríti az apartheid tényállását. Izrael kormánya ezt visszautasítja, szerintük minden jeruzsálemi lakost ugyanazok a jogok illetnek meg.

Kilakoltatások

Az idei ramadán idejére már rendszeressé váltak az éjszakai összecsapások. Ezek közvetlen előzménye az volt, hogy az izraeli rendőrség kordonokat helyezett el az óvárosi damaszkuszi kapunál, ahol korábban rendszeresen gyűltek össze a muszlimok az esti imák alkalmából. Később a kordonokat eltávolították, de a tiltakozásokat ezzel már nem lehetett lecsillapítani.

Ezután a közeli Sheikh Jarrah negyedben zajló kilakoltatások elleni tüntetések fordultak zavargásokba. Az itteni palesztin családok régóta perben állnak olyan zsidó telepesekkel, akik ideológiai okokból próbálnak ingatlanokat szerezni a zsúfolt palesztin negyedekben az óváros szomszédságában. Izrael ezekbe a „privát ingatlanügyi vitákba” nem szól bele, de a palesztin családok ügye világszerte figyelmet kapott.

Terjedő zavargások

A jeruzsálemi, különösen az Al-Aksza-mecset körüli összecsapások gyakran az egész Közel-Keletre hatással vannak.

A Gázát uraló palesztin szélsőséges csoport, a Hamász már be is jelentette az új intifádát (felkelést). Legutóbb 2000-ben váltott ki hasonló hadüzenetet egy izraeli politikus látogatása a mecsetben. Azóta a gázai fegyveresek rakétákkal és léggömbökre erősített gyújtóbombákkal támadják az izraeli településeket, véget vetve a nem hivatalos tűzszünetnek.

Eközben tiltakozások kezdődtek az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában és más, arabok lakta izraeli településeken. A feszültségeket tovább növelte több, Ciszjordániában elkövetett lövöldözés is.

Jordánia és más arab országok, amelyek baráti viszonyt alakítottak ki Izraellel, elítélték a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, Izrael főellensége, Irán pedig további támadásokra biztatja a palesztinokat. Az Egyesült Államok és az EU általánosságban ítélte el az erőszakot, és aggodalmát fejezte ki a palesztinok kilakoltatása miatt.
(A SZABAD EURÓPA szerkesztőségi cikke)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc.
Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty,
1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

KÖVESSÜK ÉLŐBEN A KLUBRÁDIÓT!
https://www.klubradio.hu

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

One thought on “SZABAD EURÓPA: Mi áll a jeruzsálemi összecsapások mögött?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: