2022-09-27

SASVÁRI MARCELL: Biden nem tud letérni a Trump által kijelölt selyemútról, de Magyarország jelentősége változhat

Az Egyesült Államok külpolitikáját a jelenlegi elnök Joe Biden kormányzása alatt is az elődje által behozott témák lengik körbe. Donald Trump elnöksége Kínát jelölte ki ellenségnek, ami azóta is meghatározza az amerikai közbeszédet, és Biden hiába mondott le az „Amerika mindenekelőtt politikájáról, a NATO-ba való „visszatérése” jellemzően nagyobbat szól, mint amennyit valóban bevállalna az USA vezetése. Mi várható az új magyarországi nagykövet kinevezésétől, milyen lesz a kapcsolat Budapest és Washington között, valamint, hogy teljesít Biden az előző kormány mércéje szerint?

A ma már csak Trump-korszaknak emlegetett előző ciklus minimum megosztotta a nemzetközi nyilvánosságot. Míg Magyarország kormánya erősen szimpatizált a nyugati világ egy jelentős része által demokráciaellenesnek bélyegzett Trumppal, addig az amerikai közvélemény teljesen átitatódott az általa fókuszba állított feltörekvő Kína problémájával.

A Joe Biden által fölállított kormány 2021-ben azzal a céllal kezdte meg működését, hogy az előző republikánus adminisztráció, minél több intézkedését visszaforgassák, és a dolgok „visszatérjenek a normalitásba.” A dzsinn azonban tagadhatatlanul kiszökött a lámpásból és Washington számára egyértelművé vált, hogy Kínával valóban kezdeni kell valamit. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem májusi Ludovika fesztiváljának szabadegyetemi programban, többek között a Trump-kabinet egyik nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Anton beszélt az USA előtt álló külpolitikai kihívásokról.

Kína, mint főellenség

A 2010-es évekig a közgondolkodás Washingtonban egyértelműen az volt Kínáról, hogy ha gazdaságilag együtt dolgoznak velük, akkor előbb-utóbb liberalizálódnak majd, és az USA szövetségesévé is válhatnak. Dwight Nystrom, a panelbeszélgetésen szintén résztvevő volt amerikai diplomata szerint ez Trump színrelépésével, 4-5 éve kezdett gyökeresen megváltozni.

Anton elmondta, hogy Trump gondolkodása szerint a legnagyobb gazdasági hatalomként, mindig az USA fogja a rövidebbet húzni, bármilyen gazdasági együttműködésnél. Számára nem volt kérdés, hogy Kína ezt a lehető legtudatosan használja ki. Ezzel Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Kutatóintézetének vezetője is egyetértett, aki szerint Kína esete teljesen összetörte az USA liberalizálásról szóló elképzeléseit.

Az ellenük folytatott Trump-féle gazdasági háborúnál – Anton szerint – az volt az elképzelés, hogy az Egyesült Államok előbb utóbb teljesen felmondja Ázsiára vonatkozó kereskedelmi megegyezéseit, és Kínát kizárva, az összes környező állammal kétoldalú megállapodásokat köt, ezzel kiszorítva az egyetlen vele rivalizálni tudó országot. Ezt a tervet azonban a 2020 végén elbukott választás keresztül húzta.

Ami megvalósult belőle az bizonyos termékek, mint a Kínai államtól függő Huawei eszközeinek behozatali korlátozása (amit azóta több nyugati ország követett), és a folyamatos vámharcok, amiben a PIIE adatai szerint Kína mindig legalább 2-3 százalékkal magasabb vámmal válaszolt az USA-ból érkező termékekre. Ez utóbbit csökkentette ugyan Biden kormánya, de hatalomba kerülése után, neki is rá kellett, jönnie, hogy tényleg komoly bajuk lesz Kínával.

Jelenleg az USA 19,3 százalékos vámot vet ki a kínai termékekre a világ többi országára pedig átlagosan mindössze 3 százalékosat, Kínánál ugyanezek a számok 21,2 az USA irányába és 6,5 százalék a világ felé. A Kína-ellenes gondolkodás mindenesetre meghatározó része maradt az amerikai közgondolkodásnak, és bár Biden emiatt viszonylag kemény retorikát alkalmaz, Anton szerint nem igazán látni mögötte hosszútávú elképzelést, ezen pedig az ukrán konfliktus sem fog feltétlen változtatni.

Bár a China Briefing gyűjtése alapján szó esik már a vámok csökkentéséről, Matura Tamás Kína-szakértő a Napi.hu megkeresésére elmondta, hogy Biden nem tud, vagy nem is akarna olyan ajánlatot tenni Hszi Csin-ping kínai elnöknek, ami Moszkva ellen fordítaná. Egyrészt az ukránok jól teljesítenek, így nincs is szükség a támogatásra, más részről Hszi sem fordíthat hátat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miután az idén megrendezett Pekingben megtartott téli olimpián, határtalan gazdasági együttműködésüket jelentették be.

Az oroszokra nem áldoznak

Míg több szakértő szerint is az Egyesült Államok hosszútávú riválisa Kína, és Oroszország egy majdani hidegháborúban csak mellékszereplő lehet, egyik nagyobb szereplőnek sem érdeke teljesen kivéreztetni az oroszokat. Kína sokat tanul a nemzetközi szankciókból, de tényleg szüksége van az orosz kapcsolatokra, míg a Nyugat az ország totális destabilizációjától tarthat. Anton szerint a bideni retorika itt is erősebb, mint a tettek.

Az Egyesült Államok ugyan Ukrajna legjelentősebb szövetségeseként lép föl a február vége óta tartó háborúban, és az ukrán sereg felkészültsége is legnagyobb részben az ő általuk szállított fegyvereknek köszönhető, a Joe Biden által tartott beszédek alapján szerinte egy no-fly zóna kialakítása, tehát az ukrán légtér teljes ellenőrzésük alá vonása sem lehetne tabu.

Biden meghirdetett NATO-ba való visszatérésükkel szemben, Anton szerint könnyen elképzelhető, hogy Trump tovább ment volna, és így még az sem kizárható, hogy teljesen máshogy alakul a konfliktus. Indokolja ezt azzal, hogy bár Trump zsigerileg protekcionista, és nem akar amerikai beavatkozásokat pénzelni, a média és a demokraták által feltételezett orosz kapcsolatok megcáfolására, Trump már a donbaszi konfliktus lassú szakaszában is beleegyezett, hogy támadófegyvereket küldjenek Ukrajnába.

Szerinte a volt elnök jelleméből fakadóan meg akarta volna hazudtolni kritikusait, és így lehet, hogy az orosz sereg felsorakoztatására, Trump élesebben reagált volna. Anton azt mondta, hogy az ok, amiért úgy tűnik Biden eredményesen állt a Nyugati világ élére az, hogy Európa a gazdasági veszteségei miatt érthetően megosztottan állt a helyzethez, míg az USA-nak nem járnak komoly áldozatokkal a szankciók.

A nyugati államok megszállás utáni összezárásának érdeme, így igazából nem Bident illeti, és előtte a résztvevők retorikája sokszor még egymás mellett nyilatkozva is erősen eltért. Különösen szemléletes volt ez Olaf Scholz német kancellár Bidennel tartott közös sajtótájékoztatóján, ahol az előbbi ki se mondta, az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték nevét, míg Biden megígérte, hogy az USA mindenképpen el fogja intézni a leállítását, ha az oroszok nyílt agresszióba kezdenek.

A kommunikációs összhang hiányának ellenére, a vezeték leállítása szinte azonnal megvalósult, és bár az ukrajnai no-fly zóna határát továbbra sem tervezi átlépni az USA, Biden elnök a Financial Times tudósítása alapján, csütörtökön nyilvánosan is bejelentette, hogy készek Finn- és Svédország biztonságát garantálni, amíg a tagállamok ratifikálják a skandináv országok NATO-ba való felvételét. Ezt korábban csak privátban ígérte meg a svéd félnek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Magyarország a kettő közt

Blinken egyébként feltehetően szerepet játszott abban is, hogy úgy látszik az USA a jövőben komolyabban szeretne foglalkozni Magyarország térségen belüli szerepével. A magyar vonatkozású felmenőkkel is rendelkező diplomata, Novák Katalin köztársasági elnök kinevezéséhez a Twitteren gratulált, ahol azt írta „alig várja, hogy együtt dolgozhassanak közös értékeink előremozdításán, és a szövetséges egység megerősítésében.”

Ezt mindössze pár nappal a Fehér Ház múlthét pénteki bejelentése követte, miszerint másfél év után, új nagykövetet küldenek Magyarországra. David Pressman egy nemzetközileg is jegyzett peres ügyvéd, aki két amerikai elnök alatt is dolgozott korábban. Elsősorban a nemzetbiztonság, és a bűnüldözés a fő területe, de emberijogi tanácsadóként és ENSZ-nagykövetként is dolgozott.

Annak ellenére, hogy szorosan kötődik az amerikai demokrata párthoz, és annak idején Trump ellen is részt vett egy perben, a Klubrádió által megszólaltatott Magyarics Tamás Amerika-szakértő szerint nem feltétlen azért küldik hazánkba, hogy a kormányt hangos kritikákkal illesse. Az úgynevezett „megafon diplomácia” helyett, csendes jelenlétre számíthatunk, és mindenképpen jelzésértékű, hogy egy az amerikai vezetésbe ilyen jól becsatolt, elismert szereplő érkezik hozzánk.

Hogy pontosan mi várható az amerikai figyelemtől, nehéz megjósolni, de feltehetően jelentősen felértékelődött Magyarország szerepe, már csak azáltal is, hogy a szomszédunkban háború dúl. Az ukrán konfliktus azonban Matura Tamás szerint semmilyen érezhető hatást nem gyakorolt országunk Kínával fenntartott kapcsolataira.

Ugyan némileg ez a kérdés a háttérbe szorult a háborús helyzet miatt, a kormány egyes tagjainak nyilatkozatai alapján, Budapest továbbra is szoros együttműködésre törekszik Pekinggel. Bár az USA saját bevallása szerint nem készül hidegháborúra Kínával, nem elképzelhetetlen, hogy az ide irányuló amerikai küldöttség, ebben a szálban is érdekeltté válhat idővel.
(A szerző újságíró, politológus)

Az írást a www.napi.hu hírportállal 
kötött megállapodás alapján közlöm.

 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: