2021-12-02

PÁLINKÁS JÓZSEF: A foglyul ejtett társadalom kiszabadítása

Ma elsősorban a vírusjárvány okozta tragédiák és megszorítások kötik le az emberek figyelmét. Nem tudjuk, hogy a járvány emberi és gazdasági hatásai milyen további megrázkódtatásokat okoznak majd. A járvány azonban egyszer véget ér, vagy legalábbis kontroll alá kerül. Önmagunk és az ország felkészítése a járvány utáni új világra egyszerre lesz politikai és szakpolitikai feladat. Az Új Világ Néppártot azért hoztuk létre, hogy 2022-ben kormányzóképes alternatívát nyújthassunk mindazoknak, akik az alábbiak szellemében megvalósítandó kormány- és politikai irányváltást szeretnének.

Magyarország alkotmányos rendje szerint a parlamenti választások az Országgyűlés, azaz a legfőbb törvényhozó szerv tagjainak megválasztásáról szólnak. A parlamenti választás azonban egyúttal a végrehajtó hatalom megválasztását is jelenti, hiszen a végrehajtó hatalmat ténylegesen gyakorló miniszterelnököt is az Országgyűlés választja meg. Emellett a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás tagjait is az Országgyűlés választja – közvetve – részben a Kúria elnökének, részben az Alkotmánybíróságnak, részben a bírókat kinevező Köztársasági Elnöknek a megválasztása révén.

A hatályos választási törvény szerint a parlamenti választásokon a politikai pártok állíthatnak jelölteket, és a választók döntenek az egyéni jelöltekre és a pártok listáira leadott szavazatukkal. Demokratikusan működő pártok és egyensúly közeli erőviszonyok esetén a rendszer akár jól is működhet. A Parlament betöltheti ellenőrző szerepét. A bíróságok pedig függetlenek lehetnek a végrehajtó hatalomtól.

Magyarországon azonban a kormányzó pártot foglyul ejtette egy személy, a kormányzó párt pedig foglyul ejtette az államot és a társadalmat. Mindent a végrehajtó hatalom gyakorlója kontrollál. A társadalom egy része megszokásból vagy éppen a változástól való idegenkedés miatt együtt él ezzel a rendszerrel, amelyben kormány nem szolgálja, hanem irányítja a társadalmat. A rendszer hatalomtechnikai szempontból stabil, a jó működés, ha tetszik a jó kormányzás szempontjából azonban rendkívül esendő.

Esendő, mert a végrehajtó hatalom politikai kontroll hiányában a szakmai kontrollokat is kikapcsolhatja, ahogyan ezt most éppen meg is teszi. Az elnöki rendszerekben (pl. USA) a végrehajtó hatalom vezetőjének erős legitimitását a közvetlen választás adja. Az ilyen rendszerekben azonban a végrehajtó hatalom vezetője csak határozott időre és általában csak kétszer választható meg. A minisztériumok és szakmai apparátusaik jelentős autonómiával rendelkeznek. A végrehajtó hatalomtól független szakmai intézmények pedig teljes függetlenséget élveznek.

Nálunk ma ezek egyike sem valósul meg. A minisztériumok vezetői általában nem valódi szakmai vezetők, a szakapparátus tagjait pedig a politikai lojalitás alapján választják ki, akik nem a kormányzati döntések, vagy törvényjavaslatok előkészítőivé, hanem pusztán utasítások végrehajtóivá válnak. Ennek egyenes következménye a szakmai kontraszelekció.

Az államot foglyul ejtő párt nem csak az államigazgatás szakapparátusát alakítja egyszerű végrehajtókká, hanem más autonóm intézményeket is. Ezt látjuk ma az oktatástól az egészségügyön át a tudományos és a művészeti intézményekig.

A rezsim ezzel a hatalomtechnikával nem csak az államigazgatást és az autonóm intézményeket formálja saját képére, hanem az egész politikai berendezkedést, sőt a gazdaság működését is. A jog szerint parlamenti képviselőket választunk ugyan, de a választási rendszer átalakításával valójában egy burkolt elnöki rendszer működik, a valódi elnöki rendszerekkel szemben azonban a törvényhozás képviselőit is a végrehajtó hatalom gyakorlójához igazodva választjuk.

Kormány- és politikai irányváltás

A következő Országgyűlési választásokon nem csupán a kormányváltás a cél, hanem a politikai irányváltás is, amelynek legfontosabb lépése a társadalom tagjainak és intézményeinek kiszabadítása a jelenlegi függőségi helyzetükből. Ez szabadíthatja fel az alkotó energiákat minden területen. A gazdaságtól a közigazgatáson, az oktatáson át a tudományig és a művészetekig. Minél több embert rá kell ébreszteni, hogy a személyi és intézményi függetlenség, azaz az autonómia jobb életet, több lehetőséget jelent, mint a hatalmon lévőktől való közvetlen, vagy közvetett függőség.

A jó kormányzás – első látásra talán paradox módon – olyan keretek kialakítását jelenti, amelyben kevesebb kormányzásra van szükség. Olyan keretek kialakítását, amelyben a gazdaság, az egészségügyi ellátás, az oktatás, de még a közigazgatás is folyamatos kormányzati beavatkozás nélkül is működik. Az állami beavatkozás a szabályzáson keresztül és nem közvetlenül valósul meg. Ehhez többek között olyan szakminisztériumi rendszerre van szükség, amely a hozzá tartozó területeken járatos szakapparátussal és kellő önállósággal rendelkezik. Az autonóm intézmények pedig a politikától valóban független módon, önkormányzattal működnek.

A kormány- és politikai irányváltás esetén a kormányzásra vállalkozóknak tehát egyet kell érteniük abban, hogy az első lépés a foglyul ejtett társadalom kiszabadítása, a jog uralmának megteremtése. A gazdaság, az igazgatás és az intézmények autonóm működésének biztosítása, a jogalkotásnak a teljes társadalom szolgálatába állítása. A kormányzásra vállalkozóknak csak akkor van esélyük a szakpolitikák (gazdaság, oktatás, egészségügy stb.) megegyezéses kialakítására, ha a foglyul ejtett társadalom kiszabadításában egyetértenek.

A szakpolitikák középpontjában az ember áll

A szakpolitikák – köztük a gazdaságpolitika – alakítását természetesen jelentős mértékben befolyásolja majd a világgazdaság és benne az európai gazdaság helyzete. A gazdaságpolitikában az új világ pontos ismerete nélkül is elkötelezhetjük magunkat egy szabályozott, versenyelvű piacgazdaság mellett, ahol a szabályozás nem személyre, vagy vállalatra szabott, ahol az állami megrendelések és „támogatások” oda jutnak, ahol a leghatékonyabban tudnak hozzájárulni a termelékenység és a nemzetközi versenyképesség növeléséhez, és ezáltal az általános gazdasági és társadalmi jólléthez. Az új világ változást követel a munka- és a tőkejövedelem új egyensúlyának megtalálásában, és ehhez partnernek kell tekinteni a munkavállalókat és a tőketulajdonosokat. A kis- és közepes vállalkozások esetében is szabályozással kell elősegíteni a termelékenység és a versenyképesség növelését, és a területi egyenlőtlenségek csökkentését is, amely csak az önkormányzatokkal történő konstruktív együttműködés keretein belül valósítható meg.

Az egyik, ha nem a legfontosabb szakpolitika ma az oktatáspolitika, hosszabb távon ugyanis ez határozza meg minden szakpolitika – köztük a gazdaságpolitika – lehetőségeit is. A gyakran hangoztatott „munkaalapú gazdaság” ugyanis legfeljebb féligazság. A modern gazdaság és a társadalom valójában egyszerre tudás- és munkaalapú. Az új nemzedékek tudása, kompetenciái és erkölcse a gazdaság, a közélet és a kultúra minden területére kihat. Ez a jövőben, amikor a javak (termékek, szolgáltatások) létrehozása egyre inkább a tudáson alapul, még inkább így lesz. A gazdaság, a termelés átalakulása napjainkban is zajlik, és értelmes munkát egyre inkább csak a megfelelően felkészült emberek fognak találni. A tudás, a képzettség, a kompetenciák fogják meghatározni a társadalmi munkamegosztásban való részvételt, amelynek természetes része a közéletben való részvétel is.

A fiatalok jövőbeli lehetőségei is nagymértékben az oktatástól függenek. A csökkenő gyermekszám és a fiatalok elvándorlásának aggasztó mértéke ma is számos probléma forrása. A most kezdődő évtized visszafordíthatatlan demográfiai megroppanással telik. Ennek tudatosítása, és a trend megfordítása létkérdés. Látnunk kell azonban, hogy csak az életkörülmények összességének javításával remélhető pozitív demográfiai változás. Olyan országot kell teremteni, ahonnét a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőséget látnak és megtalálják a számításaikat. Olyan intézkedések összefüggő rendszerére van szükség, amely gazdaságpolitikától kezdve az oktatáson át a vidékfejlesztésig alkalmas arra, hogy megállítsa ezt a katasztrofális folyamatot.

A gazdasági és társadalmi stabilitást csak emberközpontú gazdaság, a biztonságos és tisztes megélhetés feltételeinek kialakításával teremthetjük meg. A jövőben a gazdaságnak úgy kell termelékenyebbnek lennie, hogy közben teljesíti a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozottabb jövedelem-megoszlás követelményeit is. Csak így alakulhat ki az a középosztálynak, vagy új polgárságnak is nevezhető széles társadalmi réteg, amely kellően független ahhoz, hogy a tudatosan és félelem nélkül nyilvánítsa ki véleményét.

Az emberek békében és biztonságban akarnak élni saját hazájukban. Ehhez azonban az államnak a valódi veszélyektől kell megvédeni az embereket, és nem a demagóg, hazug propagandagépezet által sulykolt nem létező ellenségektől. A vírusjárvány sajnos világosan megmutatta, hogy ennek egyik sarkalatos eleme éppen egy stabil, kiszámítható és jól működő egészségügyi ellátó rendszer szakszerű működtetése.

Biztonságunk ezer szállal kapcsolódik Európa és a világ nemzeteihez fűződő viszonyunkhoz. A mi hazánk Magyarország, Magyarország hazája pedig Európa. Alapvető érdekünk az erős, szolidáris, cselekvőképes Európa. Az európai integráció minden jelenlegi alternatívája rosszabb esélyeket és kevesebb lehetőséget kínál Magyarország számára, mint az Európai Unió. Egyszerre kell ezért magyar hazafiaknak és elkötelezett európai polgároknak lennünk. Helyre kell állítanunk Magyarország nemzetközi tekintélyét, vissza kell szereznünk a presztízst és befolyást.

A világban és Magyarországon ma sokféle politikai ellentétpárt láthatunk. Az emberek természetes félelmeire alapozó, állandósult hadiállapotot sugalló politikával szemben láthatjuk a konszenzuskereső, a szolidaritáson és a bizalmon alapuló politika előnyeit. A domináns és doktriner, az állampolgárok életének minden részletébe beleszólni akaró politikával szemben megtapasztalhatjuk a problémamegoldó, szélsőségektől mentes, az egyéni és közös boldogulást együtt kereső politika előnyeit. Az egyetlen nézőpontot elfogadó, kirekesztő politikával szemben érzékelhetjük a befogadó, a sokszínűséget elfogadó politika előnyeit.

Ezek és a még felsorolható számos ellentétpár mind azt mutatják, hogy az igazi változás, a jobb és boldogabb társadalom megteremtése most középről, a ki- és megegyezésből valósítható meg. Mindehhez a politikát nem hatalomtechnikának és üzletnek, hanem a közösség szolgálatának tekintő közszereplőkre és a választópolgárok jobb jövőbe vetett hitére lesz szükség.
(A szerző fizikus, az MTA volt elnöke, az Új Világ Néppárt elnöke)

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897 

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

One thought on “PÁLINKÁS JÓZSEF: A foglyul ejtett társadalom kiszabadítása

  1. Elnök úr! Gondos,precíz, problémacentrikus gondolatok.Ez az amiért idestova két hónapja jelentkeztem az Új Világ Néppárt támogatására. Vannak elképzeléseim, hogyan lehetne csökkenteni a média hátrány miatti nehézségeket.Persze a pandémia miatt óvatosnak kell lenni, de azért zárt kőremaeil rendszerben, és kis csoportokban lehetne tevékenykedni.Az idő szalad, s ha nem indulunk el, hogy alakul ki az ismertség? Ki fog az előválasztáson standolni?Ki fog ajánlószelvényeket gyűjteni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: