2021-11-28

Nemzeti Minimum Program – GÖNCZ KINGA: Nemzeti és európai külpolitikát!

 Külkapcsolataink középpontjában az euro-atlanti szövetségi rendszer álljon!

Magyarországon a rendszerváltás után a társadalomban és a politikusok között is két kérdésben- a NATO és az EU-csatlakozásunk kérdésében -széles körű egyetértés volt.
Ez világos üzenetet küldött a jövendő szövetségeseinknek is: Magyarország az elsők között kezdte meg az EU csatlakozási tárgyalásokat, és – noha egy tizes kör tagjaként került csak sor az EU felvételünkre – az volt az általános vélekedés, hogy Magyarország a legfelkészültebbek egyike.
Az 1999-es NATO csatlakozás és a 2004-es EU csatlakozás után Magyarország oda tartozott, ahova évtizedeken keresztül szeretett volna.
A NATO tagság az ország védettségét biztosította, az EU tagság a garanciákat jelentette a befektetők számára, bekapcsolt bennünket egy szoros üzleti és kereskedelmi hálózatba, hozzá juttatta Magyarországot az EU kohéziós forrásaihoz.
Az EU tagság teremtette meg annak is a lehetőségét is, hogy más országban is dolgozhassunk, vállalkozhassunk, hogy szabadon mozoghassunk a schengeni határok között.
Az EU szigorú eljárási szabályai biztosították, hogy közepes tagállamként is érdemi befolyásunk legyen a döntésekre. Ezek a szabályok azok, amelyekkel az Orbán kormány most rendre visszaél, és ezek akadályozzák meg az EU-t abban, hogy hatékony lépéseket tegyen a magyar demokrácia leépítésének megakadályozására. Ugyanis az EU is – mint minden demokrácia – arra a feltételezésre épül, hogy a demokratikus szabályok betartása és az együttműködés közös érdek, a konfliktusok megoldása nem erőből, hanem párbeszéd során történik. Egy demokráciában ezek a szabályok pont az erősebbeket, a többséget korlátozzák és a kisebbséget – tehát ez esetben a magyar kormányt – védik, paradox módon éppen a saját népének a tényleges érdekeivel szemben.
Az Orbán-kormány veszélyes játékba kezdett akkor, amikor hazájában elitélt, bukott politikusnak adott menedéket, bűnözőt adott ki olyan országnak, amelyről lehetett tudni, hogy ott gyilkos helyett hősként ünneplik, autoriter rendszereket mutatott fel követendő példaként, miközben az EU-val háborúzott.
Az új barátok számára Magyarország éppen az EU-tagsága miatt vonzó. Ez Orbán  árulásának a tárgya akkor, amikor trójai falóként belülről rombolja az EU-t, kérdőjelezi meg az értékeit, vagy engedi be az EU területére azokat az országokat beruházóként, amelyek egyébként nem jutnának ilyen lehetőséghez.
Ennek a következménye, hogy az Orbán-kormány ugyan leülhet a neki hivatalosan kijelölt helyre az EU- és a NATO tárgyaló asztalánál, de páriaként kezelik, barátok helyett bizalmatlanság veszi körül.
Mihamarabb vissza kell fordítanunk ezt a folyamatot és külkapcsolataink középpontjában újra az euro-atlanti szövetségi rendszert kell állítanunk.

Teremtsük meg az euró bevezetésének feltételeit!

Az uniós csatlakozási szerződésből következik, hogy Magyarországnak is, mint az összes többi tagországnak – Dánia és az Egyesült Királyság kivételével, amelyek a maastrichti szerződésben a kívülmaradás lehetőségét választották- be kell vezetnie az egységes európai valutát. Az országok a csatlakozás ütemét maguk választhatják meg. Az Orbán-kormány sorra kitolja az euró bevezetésének céldátumát, sőt újabb kritériumokat határoz meg. Az alaptörvénybe is beleírta, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Az euró bevezetése az övezethez tartozó országokban csökkentette az inflációt, átláthatóvá tette a közös piacot, segítette a pénzügyi piacok integrációját, az utazást, a határon átnyúló kereskedelmet, mivel lebontotta az adminisztratív akadályokat és elkerülhetővé tette pénzváltással járó költségeket.
Az euró bevezetésének feltételeit Magyarország részben már teljesítette, részben közel áll ahhoz, hogy teljesítse. Az akadályok tehát nem gazdaságiak, sokkal inkább politikaiak.
Mivel Magyarország az EU tagja, alapvető érdekünk, hogy az gazdaságilag és politikailag is erős legyen és ebből a szempontból az egységes valutának kiemelt jelentősége van.  A 2008-as gazdasági válság rávilágított, hogy a közös valuta bevezetése még csak félig befejezett projekt. Az Uniónak szorosabban össze kell hangolnia a tagállami gazdaságpolitikákat, hogy teljes mértékben kamatoztatni tudja az euróban rejlő lehetőségeket.
A magyar kormány törekvése ezzel ellentétes. Könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, hogy néhány év múlva sziget maradunk az euro-tengerben: bármelyik irányba hagyjuk el az országot, euróval kell fizetnünk, és – ugyan az autonómiánk nem csökken – viselhetjük a nemzeti valuta megőrzésének gazdasági, szociális, adminisztratív hátrányait.
Az autonómia – a forint megőrzése – ezesetben azt jelenti, hogy gazdasági válság idején élhetünk a pénzük leértékelésének eszközével, nem kell egyéb megszorító intézkedéseket tennünk.
A folyamatosan inflálódó magyar forintnak azonban hasonló a hatása, mint a megszorító intézkedéseknek: miközben 2010-hez képest az euró-forint árfolyam 269 Ft/euróról 360 forint/euróra romlott, a nyugdíj-minimum, a családi pótlék összege nem emelkedett, vásárló értéke drámaian csökkent.
Egy 2019-es felmérés egyébként azt mutatta, hogy Magyarországon a megkérdezettek 70%-a támogatja az euró bevezetését, azaz ennek nagy a társadalmi támogatottsága is.

Teremtsük meg tehát az euró bevezetésének a pénzügyi, gazdasági és politikai feltételeit is! 

Állítsuk le a soha meg nem térülő nagyberuházásokat!

Az EU-ból érkező források az unió állampolgárainak adójából származnak, amelyekről lemondanak a javunkra, a mi felzárkózásunkat segítendő. Ennek a forrásnak a transzparens elköltését felügyeli a nemrég létrehozott Európai Ügyészség, amelyhez csak néhány ország nem csatlakozott, közöttük – az összegyűlt 700.000 támogató aláírás ellenére és a kormány döntése alapján – Magyarország sem.
Itt is élesen elválik a magyar lakosság véleménye a kormányétól: a magyarok 76 %-a támogatná, hogy az európai források ne korrupciós csatornákon tűnjenek el és ne magánzsebekbe vándoroljanak.
A magyar kormánynak jó oka van arra, hogy itt is szembe menjen a közvéleménnyel: nálunk a  legmagasabb az elcsalt EU-pénzek aránya, a rendszerszintű korrupció, az összefonódás az EU-pályázatok kiíróinak tanácsadói és a győztesek között. Ha csatlakozna a kormány az Európai Ügyészséghez, az egyéni felelősségre vonásokat is lehetővé tenne. Igy csak az a magyar ügyészség járhatna el az ügyekben, amelynek a vezetője Polt Péter. Polt Péter korábbi  fideszes képviselőjelölt, akinek a vezetése alatt a Fidesz politikusok elleni nyomozások  sorra leállnak, vagy el se indulnak.
Tudjuk, hogy az EU források nagy része a NER-közeli vállalkozókhoz kerül és ott tűnik el. Ez azonban – ha egyelőre büntetlen marad is – nem marad rejtve.
Azok a kínai és orosz nagyberuházások azonban, amelyek nem az ország, hanem szintén a Fidesz-közeli vállalkozói körök érdekét szolgálják, nem olyan transzparensek, mint az EU-források. Senki nem látja kívülről, hogy az itt megforduló forrásokból mennyi vándorol magán- és fideszes párt-zsebekbe. Ennél azonban nagyobb baj, hogy ezek a közvetlen károk miatt szembe mennek a tényleges magyar érdekekkel amellett, hogy a magas kamatozású hiteleket évtizedekig törleszthetjük.
A Paks 2 beruházás környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is káros.  Ezzel a beruházással tovább növekedne Magyarország orosz energia-függősége, a villamos-energia függőség a 80%-ot is elérhetné. A tervezett 4000 milliárd forintos projekt adatainak nagy része titkos. A Roszatom nem megbízható üzleti partner, a beruházás technológiailag kockázatos, a radioaktív hulladékanyag hosszú távú tárolása nem megoldott. 60 évig egy veszteséges atomerőművet kellene működtetnünk, amely nem felel meg egy fenntartható, megbízható, a biztonságot és a környezetet nem veszélyeztető energiarendszer követelményeinek.
Ha nem állítjuk le sürgősen a beruházást, könnyen olyan helyzet alakulhat ki, mint Bulgáriában, ahol egy hasonló projekt későbbi fázisban történt leállítása után a Roszatom hatalmas kártérítést követelt és kapott.
A Belgrád-Budapest vasútvonal építése kínai érdekeket szolgál. Ennek révén jutnak a kínai áruk szállítási útvonalhoz és a kínai cégek európai uniós munkához és referenciához.
Magyarország kaphatott volna EU forrásokat erre a vasúti fejlesztésre is, de az EU támogatást átláthatóan kellett volna elkölteni és igazolni a beruházás megtérülését.
Ezzel szemben a kormány úgy döntött, hogy az 80 %-ban kínai kölcsönből valósul meg, amelynek a részletei itt is titkosak, de tele vannak korrupció-gyanús elemekkel. A kormány a korona-vírus járvány közepén, 2020.áprilisában írta alá a hitelszerződést, és a Gazdaságvédelmi Alapból csoportosította át a hiányzó forrásokat.
Az építésben természetesen itt is Mészáros Lőrinc és cége működik közre, és ez a beruházás is súlyosan túl van árazva.
Kína tehát cégei számára uniós referenciákat, áruszállítási- és kölcsön-kihelyezésési lehetőséget nyer.
A kormány-közeli vállalkozások érdeke is világos.  Magyarország viszont fizetheti a túlárazott beruházás kölcsöneit, miközben az sem gazdasági, sem közlekedési szempontból nem hoz hasznot számára.
Mihamarabb le kell állítani ezeket a soha meg nem térülő, politikailag és gazdaságilag hátrányos beruházásokat és vissza kell térni egy racionális, jövőbe tekintő és átlátható beruházási stratégiára.

Magyarország vállaljon szerepet a globális problémák megoldásában!

A magyar kormány úgy próbál mértékadó nemzetközi tényezővé válni, hogy sorra akadályozza meg az Európai Unió számára fontos lépéseket az EU-n belül és a nemzetközi szintéren is.
Magyarországnak nem ez a zsaroláson alapuló látszólagos hatalom, hanem a globális problémák megoldásához való érdemi hozzájárulás volna a valódi érdeke.
Napjainkban éppen annak vagyunk tanúi, hogy Orbán Viktor vétózni készül a következő 7 éves EU költségvetést és a COVID-pandémia egészségügyi és gazdasági következményeit enyhíteni hivatott segélycsomagot.
Itt feketén-fehéren látjuk, hogy hogyan helyezi az Orbán kormány a magyar emberek érdeke elé a saját érdekét. A lerobbant egészségügy, a kivont egészségügyi források, az elvándorolt orvosok és a szakmát elhagyó egészségügyi dolgozók miatt az emberek kezelési és túlélési esélyei Magyarországon rosszabbak, mint máshol az EU-ban, és rengetegen szenvedik meg  azt, hogy a pandémia miatt elvesztették az állásukat, tönkrement a vállalkozásuk. Miközben a magyar állam – eltérően sok más  EU-s tagországtól – nem támogatja őket a nehéz helyzetükben, az EU pénzügyi segítségét is elutasítja. A vétó oka világos: az EU jogállami kritériumokhoz kötné a pénzek kifizetését. Ez nem jelent mást, mint hogy nem engedné, hogy ellopják, ragaszkodna ahhoz, hogy azokhoz jusson el, akiknek szükségük van rá. A jogállamisági feltétel csak annyit jelent, hogy legyen független sajtó, amely feltárhatja a szabálytalanságokat, legyen független bíróság, amely elitélheti azt, aki ellopja a közpénzt, legyen egy tisztességes választási rendszer, amely biztosítja a hatalomváltást, ha a választók többsége azt akarja, legyenek olyan jogszabályok, amelyek a hatalomban lévőket korlátozzák és a kiszolgáltatottak számára garantálják az egyenlő jogokat.
A magyar kormány minden olyan nemzetközi kezdeményezéssel szembe megy, amely a migráció bármely formáját elfogadja, miközben – ha ez a saját pénzügyi érdekét szolgálja – tömegesen bocsájt ki letelepedési kötvényeket. Akinek azonban segítségre volna szüksége, azt bűnözőként kezeli, bűnbaknak teszi meg.
Épp a napjainkban látjuk, hogy a COVID-pandémia elleni első sikeres vakcina feltalálója két németországi török „migráns”, akik esélyt kaptak a tehetségük kamatoztatására egy EU tagállamtól. Nálunk ilyen biztosan nem fordulhatna elő….

A világ számára a másik fontos kérdés – amely azonban a migrációval is összefügg – a klíma változás kérdése: a klíma változás miatt a világ egy részén csökken az ivóvíz elérhetősége, a termőföld nagysága, emiatt emberek tömegeinek kell harcolnia a földért és a vízért, kell elhagynia a hazáját.
Közös felelősség, hogy a klímaváltozást késleltessük, a további romlást megakadályozzuk. A kormányok szoros együttműködése kell ahhoz, hogy olyan szabályozók lépjenek életbe, amelyek alapján a legnagyobb mértékben szennyező iparágak, a multinacionális vállalatok változtatnak a technológiájukon, amelyek a nemzetközi szolidaritás alapján emberséges bánásmódot biztosítanak a hazájukat elhagyni kényszerülőknek.
A közlegelők közismert dilemmája az, hogy ha a falu határában lévő legelő háztartásonként egy tehén legeltetésére elég és csak egy család küld ki két tehenet a legelőre, akkor ez a család duplán jár jól, de a legelő el fogja bírni. Ha a többi család is úgy dönt, hogy két tehenet enged ki a legelőre, a legelő is, az összes család is tönkremegy.
Az elzárkózás, a populista-nacionalista kormányzati ideológia ugyanezt a dilemmát veti fel. A magyar kormány úgy gondolja, hogy az együttműködések cinikus felmondásával rövid távú előnyre tehet szert. Ez azonban csak saját hatalmának megőrzését, saját pénzügyi és politikai érdekeit szolgálja.
Magyarország igazi érdeke az, hogy a klímaváltozás hatásai mérséklődjenek, a migráció ellenőrizhető legyen és a kiváltó okai csökkenjenek, az EU gazdaságilag és politikailag is erős legyen. Ehhez Magyarországnak is ki kell vennie a méretével arányos részét.
A zsarolás, a közös cselekvés megakadályozása, az EU források lehívása potyautasként, úgy, hogy a közös szabályokat nem tartjuk magunkra nézve kötelezőnek, ideig-óráig sikeres stratégiának tűnnek, de hosszú távon súlyos károkat okoznak Magyarországnak.

Magyarországnak sürgősen vissza kell térnie a globális problémák megoldásában egy konstruktív szerep vállalásához az EU-n belül és azon kívül is.
(A szerző pszichiáter, egykori miniszter, a V21 tagja )

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897 

A sorozatban eddig megjelent:
1., Holoda Attila írása: A „Folytatjuk!” nem lehet követendő program az ellenzék számára!
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/nemzeti-minimum-program-holoda-attila-a-folytatjuk-nem-lehet-kovetendo-program-az-ellenzek-szamara/

2., ANDOR LÁSZLÓ írása: Egyenlő esélyeket, méltányos megélhetést!
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/nemzeti-minimum-program-andor-laszlo-egyenlo-eselyeket-meltanyos-megelhetest/

3., BOD PÉTER ÁKOS: A V21 csoport álláspontja a magyar gazdaságról
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/nemzeti-minimum-program-bod-peter-akos-a-v21-csoport-allaspontja-a-magyar-gazdasagrol/

4., BALÁZS PÉTER: A V21 Nemzeti Minimum Programja a jogállamról
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/nemzeti-minimum-program-balazs-peter-a-v21-nemzeti-minimum-programja-a-jogallamrol/

 

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: