by A jogállam kérdését Európa végre az élére állította. Az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége az Európai Parlament erős támogatásával megpróbálja az uniós támogatások kifizetését a jogállam néhány alapvető feltételéhez kötni. Csupán a magyar és a lengyel kormány áll ellen, a többieknek nincs takargatni valójuk. Az Orbán-kormány azzal védekezik, hogy a „jogállam” túl tág fogalom, nem lehet meghatározni, így megszegésének tényállása sem állapítható meg. Valóban összetett rendszerről van szó, de ma már minden józan magyar a saját bőrén érzi, hogy mi volt a jogállam, mielőtt Orbánék hozzányúltak, és mi nem az. Egy évtizednyi rongálás után a mai magyar politikai valóság már bizonyosan nem nevezhető jogállamnak.
Orbán Viktor rendszere 2010 óta tudatosan és módszeresen lebontja az alkotmányos, liberális demokráciát és helyette „illiberális demokráciát” épít ki. Ez világszerte ismert tény, amit tekintélyes nemzetközi elemzések sora bizonyít. A magyar közjogi rendszernek már nincs olyan szegmense, amihez a Fidesz ne nyúlt volna hozzá hatalmának bebetonozása érdekében, kihasználva kétharmados parlamenti többségét. Emiatt az Orbán kormány leváltását követően a jogállam és az alkotmányos demokrácia szinte teljes intézményrendszerét és hatásköreit helyre kell állítani. Nem a 2010 előtti rendszert kell visszahozni, hanem – élve az alkalommal – új, erős, a sanda politikai szándékoknak ellenálló jogállamot kell felépítenünk Magyarországon.
Jogbiztonságot és szólásszabadságot!
Ez a kettős cél a V21 Nemzeti Minimum Programjában az ide tartozó fejezet címe. A jogállam lebontásának az ismertetése egész kötetet igényelne, ezért az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében megteendő intézkedések közül a V21 rövid programja a legfontosabb építőelemeket sorolja fel. Olyan garanciákat igyekeztünk megfogalmazni, amelyek megakadályozzák, hogy a hatalom mindenkori birtokosai a jogállamot belülről, a saját jogállami eszközeivel leépíthessék. Ide tartozik az önigazgatás intézményesített működése és a közmédia társadalmi ellenőrzése is, ezek alkotmányos garantálásával adhatunk eszközt a társadalomnak, hogy a jogállam intézményeit képes legyen megvédeni. A legfontosabb teendőre már a program bevezetője utal: új Alkotmányra van szükség, amely a legszélesebb társadalmi részvétellel születik és népszavazás erősíti meg. Az új Alkotmány az alábbi, legfontosabb elemeket is magában foglalná.
Új és arányos választási törvényt!
A Fidesz az egyoldalúan átírt választási rendszer segítségével érhette csak el azt, hogy tartósan megszerezze a hatalmat. Kiiktatta a választások első fordulóját, bevezette a győztes kompenzációt, önkényesen megváltoztatta a választókörzetek határait és durva különbséget tett a külföldön élő magyarok szavazási módjában. Így sikerülhetett, hogy 2014-ben a leadott szavazatok kicsivel több mint a felével, 2018-ban pedig kevesebb mint a felével kétharmados többséget szerezzen a parlamentben. Ez a választási rendszer nem tükrözi a valós választói akaratot! Ezért feltétlenül szükség van új és arányos, a valódi választói akaratot érvényre juttató választási törvényre. Meg kell szüntetni a választói rendszert eltorzító tényezőket és lehetővé kell tenni, hogy az országon kívül élő minden magyar állampolgár egységes módon szavazhasson a hazai választásokon. A Kolozsváron lakó magyar állampolgárokhoz hasonlóan a Londonban dolgozók is szavazhassanak levélben !
Miniszterelnököt legfeljebb két ciklusra lehessen választani!
A korlátlan idejű kormányzás magában rejti annak a veszélyét, hogy a regnáló miniszterelnök hatalmának megtartása érdekében fokozatosan leépíti a jogállam és a többpárti parlamenti demokrácia intézményrendszerét, és vezérelvű kormányzást valósít meg. Ez hazánkban is bekövetkezett. Több ország jogrendszere alkalmazza azt a megoldást, hogy miniszterelnököt csak két ciklusra lehessen megválasztani. Az időbeli korlátozás garantálhatja, hogy a hatalom a parlament többségének felhasználásával se kerülhessen korlátlan ideig egyetlen ember kezébe.
A köztársasági elnököt közvetlenül válasszuk meg!
Egyre több országban – például a visegrádi négyek közül Szlovákiában és Lengyelországban, vagy a szomszédos Ausztriában és Horvátországban – a köztársasági elnököt nem a parlament, hanem az állampolgárok közvetlenül választják meg. Ennek indoka az, hogy a köztársasági elnök az alkotmányos jogkörében eljárva ne az Országgyűlésnek, a parlamenti többségnek, hanem az őt megválasztó állampolgároknak akarjon megfelelni. A közvetlen megválasztás garantálhatja a népfelség elvének hatékony érvényesülését és biztosíthatja azt, hogy a köztársasági elnök valóban a nemzet egységét képviselje és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett.
Az önkormányzatok váljanak a polgári önigazgatás szervezeteivé!
A 2019-ben megválasztott ellenzéki önkormányzatok tevékenysége mutatja: milyen fontos, ha az országos hatalommal szemben a választópolgárok legalább a saját lakóhelyükön maguk dönthetnek közös ügyeikről. A Fidesz a demokrácia intézményrendszerének leépítésekor az önkormányzatokat sem kímélte, fokozatosan elvonta a hatásköreiket és a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi alapokat. A különféle elvonási és megszorítási intézkedések különösen az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat sújtják, amit tetéznek a veszélyhelyzet ürügyén bevezetett korlátozó szabályok is. Fontos feladat lesz, hogy az önkormányzatok kapják vissza az autonómiájukat és az ehhez szükséges összes szervezeti, személyzeti, funkcionális és pénzügyi feltételt. A helyi ügyekben (mint például az alapfokú oktatás és az egészségügyi alapellátás) az önkormányzatok legyenek ismét illetékesek, általuk is érvényesüljön a társadalmi ellenőrzés és ebben a polgárok személyes részvétele.
A közmédia kerüljön társadalmi ellenőrzés alá!
A Fidesz-kormányzás súlyosan korlátozta hazánkban a szólás- és sajtószabadságot, a társadalom objektív tájékoztatására hivatott közmédiát a kormány szócsövévé tette, a propaganda eszközévé silányította. A kormánypárti médiumokat a Fidesz Európában példa nélküli mértékben koncentrálta, és korlátlanul megnyitotta számukra a közpénzeket. A centralizált és totálisan ellenőrzött információáramlás immár a lakosság teljes egészét eléri és a közvélemény megtévesztését, a tudatos „agymosást”szolgálja. Mindez a médiafelügyelet tudtával, sőt jóváhagyásával történik, amelyet a Fidesz politikailag úgyszintén megszállt. A jogállam fontos feltétele, hogy a közmédia, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kormánytól független társadalmi ellenőrzés alatt működjék, a hírhedt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) sajtómonopólium felszámolásával pedig a média reklámpiacán is valódi versenyfeltételek érvényesüljenek.
(A szerző egyetemi tanár, egykori külügyminiszter, az EB biztosa, és a V21 társelnöke)
Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897
A sorozatban eddig megjelent:
1., Holoda Attila írása: A „Folytatjuk!” nem lehet követendő program az ellenzék számára!
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/nemzeti-minimum-program-holoda-attila-a-folytatjuk-nem-lehet-kovetendo-program-az-ellenzek-szamara/
2., ANDOR LÁSZLÓ írása: Egyenlő esélyeket, méltányos megélhetést!
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/nemzeti-minimum-program-andor-laszlo-egyenlo-eselyeket-meltanyos-megelhetest/
3., BOD PÉTER ÁKOS: A V21 csoport álláspontja a magyar gazdaságról
https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/nemzeti-minimum-program-bod-peter-akos-a-v21-csoport-allaspontja-a-magyar-gazdasagrol/
