by A NER ellen csak akkor lehet nyerni, ha hitelessé válik az ellenzék által javasolt vízió.
És ez nem csak az egyes pártokra, önmagukban vonatkozik, hanem mindenekelőtt a közös politikai üzenetekre és ezáltal az összefogás egészére.
Szükséges, de nem elégséges, hogy végre összezártak és hajlandók együtt dolgozni.
A közös munkálkodást kényszerek szülték, amelyek ugyan ellentétes irányokból érkeztek, de ugyanabba az irányba taszította a pártokat. Elsősorban is, a NER ellenességből létrejött a pártérdekeken felül emelkedni képes és a váltásért tenni is hajlandó választói akarat. Másodsorban a kormány is „besegített” a képviselőválasztással kapcsolatos „játékszabályok” drasztikus megváltoztatásával!
Nagyon nehéz meghúzni a határt a kampány üzemmód „túlzásai”, lökdösődései és a korábbi elvek feladását sejtetni engedő magatartás között, ezért arra sem tudom a biztos választ mikor kell megnyomni a vészcsengőt?
Inkább csak kérdezek….
A cél szentesítheti az eszközt?
Már 2018 november – december hónapokban közöltem a „kerekasztal”-on egy sorozatot Horn Gábor felvezetésével, az előválasztással kapcsolatos véleményekről. Mind a hat írás megtalálható az előválasztás? 2019 címke mögött. Ezek az írások világosan rámutattak, hogy az előválasztás célja nemcsak technikai keretet adni a személyek kiválasztásához! Ettől jóval több! Megalapozni és felmutatni a demokratikus politizálás lehetőségét, hiszen a demokrácia újrateremtéséért csak demokratikus politizálással lehet küzdeni. Ha és amennyiben ezt elfogadjuk helyes kiindulásnak akkor minden döntést és politikai cselekvést két szempont szerint kell értékelni, figyelve ezek egészséges egyesúlyára:
- Mennyiben segíti elő a kormány leváltását?
- Ezzel egyidőben felmutatja-e jobb, demokratikusabb és erkölcsösebb politikai kultúra ismérveit?
„A demokrácia néphatalom – ezért e komplex politikai folyamat csakis annyiban demokratikus, amennyiben célja és működési elve, hogy biztosítsa a „nép”, azaz a politikai közösség minden tagjának jogait arra, hogy egyenlő társszerzői legyenek a közösség politikai életét meghatározó elveknek és szabályoknak – az általuk belakott közös világnak.” olvashatjuk Kapelner Zsolt eszmefuttatásában. Vagyis a közélet demokratizálásának fontos (talán legfontosabb!) eleme kell, hogy legyen a minél szélesebb körű részvétel és az ezen alapuló konszenzus!
Tévednék mikor azt érzékelem, hogy a civilek, a parlamenten kívül működő politikai szervezetek részére nehezített pályát határoztak meg? Hogy javaslataik csak annyiban kerültek/kerülnek meghallgatásra amennyiben az alkuikat azok nem feszítik szét?
A 106 egyéni választókerület egy részében eleve lefutottnak ígérkezik a 2022-es választás
Egyik vagy másik oldal előnye némely választókerületben behozhatatlannak tűnik. Angyalföldön például az MSzP jelöltjéről elképzelhetetlen, hogy ne nyerjen. Nyilván, elsősorban vidéki választókerületekben van ilyen szituáció a NER számára is.
Értem, ha senki nem tekinti élete nagy lehetőségének, hogy ilyen helyen induljon!
Értem, hogy vannak megállapodások! Vannak akceptálható egyéni és pártstratégiák, rövid vagy hosszabb távúak!
Értem, hogy nincsenek végtelen erőforrások és még az is bocsánatos, hogy már a lehetséges leendő frakciókat is tervezgetik!
Mindent mérlegelve mégis mi az értelme ezeknek a sorozatos visszalépéseknek?
Szerintem számunkra választók számára nem sok!
Most itt lenne a lehetőség, hogy tét nélkül, valóban megméressék magukat, saját és pártjuk népszerűségét, minél többen! Ehelyett úgy tűnik, hogy már az indulás előtt – hiszen a formális, maguk által kitalált jelölési időszak még el se kezdődött – lefutott meccs lett vagy lesz egyre több helyen az előválasztásból.
Ha folytatódik az előválasztási visszalépések tömegessé válása, annak igen rossz üzenete lesz! Egyrészt azért, mert azt is üzeni, hogy még a potenciális szövetségesüktől is félnek, egy valódi beszélgetésben megmérkőzni. Másrészt, hogy minden ígéret ellenére továbbra is – az előválasztás mechanizmusát mintegy megkerülve – füstős, hátsó szobák alkui dominálnak – rombolva egy jobb, demokratikusabb és erkölcsösebb politikai kultúrába vetett hitünket.
Zugló az egyik „csatatér” választókerület
Világossá kell tenni, hogy ha valakivel szemben nem született jogerős bírósági ítélet az vagy bűncselekmény hiányában, de bizonyítékok hiányában is történhet. Ez a tény azonban semmilyen módon nem legitimálja az illető erkölcsi, no pláne politikai mozgásait. Ezt az összefüggést differenciáltan kezelni, egy velejéig korrupt rendszerrel szembeni harc során, alapvető politikai szempontnak kell lenni.
Ugyanakkor feltehetően az is igaz, hogy nem egyszerű dolog Hadházy úrral együtt dolgozni.
– nem fogadja el a pártokon belül meghonosodott, – sokszor a kompromisszumokat meghaladó, de a karrierépítést jelentősen segítő – viszonyokat, ezért nehéz emberré válhat a közösségében,
– azt azonban Kovács András filmje óta tudhatjuk, hogy sokszor nem a „Nehéz emberek” okozzák az igazi gondot.
Vajon mi okozza, hogy Hadházy Ákos támogatásában az együttműködő pártok valamennyien felsorakoztak a MOMENTUM-mal szemben különösebb magyarázat nélkül?
A JOBBIK legalább indokol
Azért Tóth Csaba mellé álltak, mert ő már többször bizonyította, hogy képes legyőzni a Fideszt, „míg Hadházy Ákos ezzel nemcsak adós maradt, de a borsodi időközi országgyűlési választáson, ahol a kétharmad lebontása volt a tét, megmutatta, hogy a csatamezőn mennyire lehet rá számítani valójában” – írta a Telexnek Jakab Péter.
Az Elnök úr március 8-án a telex.hu – val történt interjújában az előválasztáson Bíró László Borsod 6 vk-ban történő jelöléséről nyilatkozott, egy választási vereség, nem kevés felháborodás után és mindezek dacára:
„Ezt értsük úgy, hogy Bíró jelölt lesz az előválasztáson?
Biztos, hogy meg fogja magát méretni, aztán majd a választók eldöntik, hogy nekik pár komment a fontos, vagy az, hogy végre normális életük legyen a saját szülőföldjükön.”
Sajnálattal látom az Elnök úr nem éppen elfogulatlan indoklását melyből sajátos szempontrendszer látszik kirajzolódni a korrupció ellenességről és a politikai alkalmasságról, csakúgy mint az egyenlő mércével való mérésről is!
Ki az igazi ballaszt? Avagy ki mellett, mi szól?
Arról a Hadházy képviselőről van szó,
aki pont a politikai propaganda és a korrupció elleni harcot tűzte zászlójára,
aki leleplezte a fideszes trafikmutyit,
aki csapatával évek óta heti rendszerességgel tárja fel az EU-s pénzek rendszerszintű ellopását,
aki szinte minden erőforrás nélkül bejárta az országot, és 680 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez,
aki a szó szoros értelmében lyukas zokniban ment neki a fehérorosz szinten működő közmédiának.
Jakab Péter is és valamennyi szövetséges beálltak Tóth Csaba szocialista politikus mögé az előválasztási kampányban.
Arról a Tóth Csabáról van szó, akiről Karácsony korábban egy hangfelvételen azt állította, hogy többször megfenyegette a családját.
Arról a politikusról, aki a zuglói MSZP-t vezeti és akik Karácsony szerint szétlopják a kerületet. Akik az ő nyilatkozata szerint háttéralkut kötöttek a Fidesszel, és együtt hozták létre a lakosokat megkárosító parkolási rendszert.
Akik azzal kezdték kormányzásukat Zuglóban, miután megnyerték az önkormányzati választást, hogy bevallottan erkölcstelen parkolási szerződést kötöttek.
Akik Karácsony szerint túl sok ügyben egyeztek ki a Fidesszel.
Akiknek az egyik kerületi képviselője egyik nap lement a boltba, és soha többé nem került elő.
Azt a Tóth Csabát támogatja Karácsony és Jakab, aki a zuglói médiát Rogán Antalt megszégyenítő módon állította kampányüzemmódba.
Arról a Tóthról van szó, aki a Partizánban azt mondta, hogy a fideszes trafikmutyi leleplezése egy árulás volt, és ő soha nem tenne ilyet, ha a saját pártjában hasonlót tapasztalna.
(Forrás: 444.hu,2021-06-11)
Tóth és Hadházy versengése nemcsak önmagában fontos, hanem mert üzenete is van! Ez az egységes kiállás a zavaros múltú politikus mellett mit üzen a kispesti vagyonkezelős aranyifjúnak, az újpesti szabadtéri mozi szerződés létrehozóinak vagy a terézvárosi önkormányzati végrehajtást akadályozónak, óbudai alpolgármesternek …?
Maradéktalanul hiteles marad ezzel a mindenre kiterjedő számonkérés és elszámoltatás?
Mennyire rombolja egy jobb, demokratikusabb és erkölcsösebb politikai kultúrába vetett hitünket?
Végezetül
Az előválasztás az utóbbi évtized legjobb ellenzéki akciója, aminek meg kell őrizni eredeti funkcióját, ami a legjobbak kiválasztását, a hitelesség növelését jelenti. Mindnyájunk érdeke, hogy ne ragadozó módjára növeljék egyesek a majdani frakciójuk létszámát, hiszen a politikában sem jó, ha keveredik erő az erőszakossággal! A koncepcióbeli, vagy taktikai vitákat érvekkel és nem mesterségesen (helyenként inkorrekt ígéretekkel) felturbózott frakciók súlyával kell eldönteni mert, csak ez javíthatja a jobb, demokratikusabb és erkölcsösebb politikai kultúrába vetett hitünket!
Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897
Elismerés illeti Moskovits Pétert, hogy olyan kérdésekről is nyíltan beszél, amiről az elemzők általában hallgatni szoktak, nehogy a kormányváltás esélyét rombolják. Noha éppen azok a jelenségek teszik kétségessé a gyökeres és régen várt változás esélyét, amelyek letagadhatatlanul jelen vannak nemcsak az előválasztással kapcsolatos előkészületekben, hanem az ellenzéki pártok jó néhány képviselőjének alkalmatlanságát jelző eseményekben is. Ezért aztán az a benyomásunk erősödik, hogy a következő ciklusban kormányváltás esetén sem fognak beteljesülni azok a várakozások, amelyek politikai éltünk megtisztulására vonatkoznak.
Köszönöm! mp