by A következőkben a nyugdíjakról kifejtettek nem egy párt és nem is az ellenzék álláspontja. Ezek olyan tisztázásra váró kihívások, ahol az álláspontok egyeztetése után előbb választási, majd később kormányprogramot kell írni. Kormányra kerülve pedig azok azonnali megvalósításán, más részük kapcsán pedig egy reform előkészítésén kell dolgozni.
Alapelvek a nyugdíjakról
Nos: első alapelvként jegyzem meg, hogy minden magyar állampolgárnak és minden Magyarországon élő (nem ukrán biznisz!) embernek az alapvető megélhetését biztosítani kell, függetlenül attól, hogy mennyi szolgálati időt szerzett és mennyi járulékot fizetett. Senki nem halhat éhen és maradhat ellátatlanul!
Másik rögzítendő alapelv, hogy a nyugdíjnak tükröznie kell a szolgálati idő hosszát és a járulékfizetés mértékét.
Harmadik, hogy a jövőben Társadalombiztosítási alapú vagy költségvetésből finanszírozott nyugdíjrendszert kívánunk-e működtetni alkotmányos garanciákkal, estleg ennek valamilyen kombinációját!
Az biztos, hogy az un. klasszikus Bismarck-i nyugdíjrendszernek Európában vége van, vagy csak erős korrekciókkal tud tovább működni! Egyre másra térnek át az EU tagállamai más-más finanszírozási struktúrákra (svéd-modell, dán-modell, német pontrendszer-alapnyugdíj).
Hogy elindulhassunk, nézzük mit szüntetett meg a Fidesz és mit alakított át rapid módon 2010 után?
Módosította a „régi alkotmányt” és az új alaptörvényben már kihagyva részeket, lazított az alkotmányos garanciákon. A szó, hogy Társadalombiztosítás már be sem került az új alaptörvénybe! Az állam ezután már csak „törekszik” bizonyos szociális biztonság megadására.
Majd három lényegi intézkedésük volt:
Megszüntették a rugalmas nyugdíjba vonulás intézményét – csak mereven a korhatáron lehet nyugdíjba vonulni úgy, hogy felfelé nyitva hagyták a rendszert. Eltörölték az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjat, a bányász és a művész nyugdíjat. Egy újabb módosítással eltörölték a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat és átalakították a minősítési rendszert. Harmadsorban megszüntették a szolgálati nyugdíjat is.
Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, el kell dönteni, hogy alapnyugdíj + aktív korban gyűjtött jogosultságok + magánmegtakarítások alapján megyünk-e tovább?
A két utóbbinál talán nincs is vita, de az alapnyugdíj kapcsán már igen! Minek mi az előnye, azt leírom a tovább gondolás végett.
Mindenekelőtt felmerül az a kérdés, hogy mit is értsünk alapnyugdíj alatt?
A válasz kézenfekvő is, meg nem is. Általában egy univerzális, állampolgársághoz vagy lakhatáshoz kötött ellátást értenek ez alatt, amely nem a keresetekhez kapcsolódik és állami forrásokból, adókból finanszírozzák. Az OECD definíció szerint: az állami alapnyugdíj nem keresetekhez (járulékfizetéshez) kapcsolódó állam által egyéneknek fizetett nyugdíj a szolgálati évek minimuma alapján. (lásd:OECD glossary:Basic pension=basic state pension).
A Világbanknak egy másik un. 3 pilléres modelljéből levezetve: Egy minimális összegű alapnyugdíjat – „0” nyugdíjpillér – minden jogosult kap, amit az állam költségvetésből, adókból finanszíroz. A nyugdíj nagyobbik részének fedezetét az aktív korszak alatt befizetett járulékok befektetéséből származó hozamok biztosítják. A két nyugdíjelemet kiegészítheti egy harmadik, aminek fedezetét mindenki maga gyűjti össze aktív korában saját megtakarításaiból (önkéntes nyugdíjpénztárak, hosszú távú életbiztosítások, tartós megtakarításokból vagy vagyonból származó járadékok stb.) Ebben a modellben csak a minimális alapnyugdíj fedezete terheli az aktív korosztályokat, többit mindenki saját magának „termeli” meg.
Persze ez utóbbihoz kell egy a jelenleginél precízebb nyilvántartási rendszer, hogy ne mondjam „egyéni számla” mely a magán és önkéntes pénztárak tőkefedezeti rendszerénél használatosak! Az alapnyugdíj nagyon komoly szakmai előkészítést igényel, ezért ezekről most úgy érdemes beszélni, hogy egy nyugdíjreform részeként széleskörű társadalmi vitát kezdeményezünk róla, majd ezután dönt a politika ennek bevezetéséről, mértékéről.
Amiben biztos vagyok, hogy sem a Biskarck-i klasszikus, sem az Orbáni merev rendszer nem elfogadható számomra!
Ugyanakkor, Magyarországon az átlag nyugdíjak és a megélhetési minimumok közötti rés szűk volta miatt megélhetési küszöb körüli alapnyugdíj biztosítása leszűkítené a keresetarányos nyugdíjak mozgásterét. Ezt úgy kell megcsinálni, hogy ez ne ássa alá a befizetések és ellátások közötti kapcsolat erősítését.
A koncepcionális kérdéseken túl a jelenleg élő rendszeren belül is meghozható döntések közül csak néhányat említek a teljesség igénye nélkül:
Az egyik a nagyon alacsony, jellemzően régen megállapított un. értékvesztett nyugdíjak ügye. Erre azért van szükség, mert nagyon sokan teljesen méltatlan helyzetben vannak és élnek – nem is tudom, hogy miből – napról, napra. nekik nem mondhatja az ember, hogy majd egyszer, valamikor lesz alapnyugdíj, amikor a gyógyszert holnap kell kiváltani, kenyeret pedig ma kéne venni! Minden további nélkül megléphető a 30-40 ezer forint körüli nyugdíjak 50 ezer forintra emeljük Az 50 és 60 közöttieket 65 ezerre emeljük (nem a külföldiként hazánkban néhány évet szerzett munkavállalókról beszélek). A 60 és 70 ezer közöttieket 75 ezer forintra emelve sem kerülne többe a költségvetésben egy stadion áránál (kb. 18-20 mrd Ft azaz a nyugdíjkiadások 0,5%-a).
A rugalmas korhatárhoz való visszatérés. A rugalmas korhatárt azonnal be lehetne vezetni, egyszerre növelve a jólétet és enyhítve a kialakuló Covid válság miatt kialakuló munkanélküliséget. 1996 óta gyorsan emelkedett az irányadó nyugdíjkorhatár. Emlékezzünk csak, 1996-ben még 55/60 volt a női/férfi korhatár, 2022-ben már 65/65 lesz. Ahogy fent írtam, 1996 és 2010 között viszonylag könnyű volt a korhatár alatt nyugdíjba menni, a frissen nyugdíjazottak közel 90 % volt korhatár alatti. 2012-ben megszűnt az előrehozott nyugdíj, mind a csökkentéses, mind a csökkentés nélküli változata. Kampány okokból megjelent viszont az un. Nők40, amely 40 évi jogviszony (nem szolgálati idő) után csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjat adott – ezzel késleltetve a korcentrum emelkedését (lásd: G7 portál Simonovits A. részletesen ír róla).
Szóval: a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét úgy lehetne megteremteni, hogy pl. 3 évvel a 65 éves korhatár előtt minden év 6%-ot érve, mintegy málusz csökken az induló nyugdíj nagysága. Értelemszerűen ez 3 év alatt 18%-os csökkenést jelent. A tovább dolgozás (némi korláttal pl. közszféra engedélyhez kötésével) ma is nyitott!
A nyugdíjdegresszió szélesítése. Mivel 2012/2013 óta megszűnt a progresszív Szja és a nyugdíjplafon, a polarizáció megállításához ideje lenne szélesíteni a nyugdíj degressziót, amely a legmagasabb nettó kereseteket csökkentve veszi figyelembe a kezdőnyugdíj kiszámításánál (erről is részletesen ír Simonovits A.) 2013 óta nominálisan változatlan alakban a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló nettó kereset 372 és 421 ezer forint közti értéke csak 90%-ban, 421 ezer forint fölötti része csak 80 %-ban számít bele a nyugdíjba.
Itt is két dolgot kell fegyelembe venni:
- Elsőként, hogy mekkora legyen a degresszió mértéke és annak határa.
- Másik: talán fölösleges a járulékplafon/nyugdíjplafon vitába belemenni, mert okosan a degresszióval kiküszöbölhető az igazságtalan milliós nyugdíjak kérdése.
Párhuzamosan a felfelé rugalmas korhatár alkalmazásával (tovább lehet dolgozni a korhatár fölött) ki kell egyenesíteni a szolgálati időskálát, hogy minden szolgálati év egyenletesen 2%-ot érjen. A korhatár felett, nyugdíj igénybe vétele nélküli tovább dolgozóknak is évi 6% bónusz járhatna. Itt a probléma, hogy számos munkaterületen a korhatáron kötelező a nyugdíjazás, amit el kellene törölni. Ahol nem lenne kötelező nyugdíjba menni, ott – néhány ágazat kivételével – a kereset mellett a nyugdíjfolyósítás szünetelne és egyéni elbírálással a miniszter adhatna kivételt.
A teljesség igénye nélkül inkább felvetések, mint evidenciák voltak részemről a leírtak.
Nem könnyű a feladat, de nem is megoldhatatlan.
Néhány hét is a Köztársaságpárti Ellenzéknek ki kell teríteni lapjait ezen a területen is!
(A szerző szociológus, az MSZP országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke.)
Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897
A sorozat korábbi írásai ezeken a linkeken találhatóak:
1., https://www.kerekasztal-mp.hu/kihivas-vagy-lehetoseg/hegyesine-orsos-eva-novekszik-a-tarsadalmon-belul-az-idosek-szama-es-aranya-kihivas-vagy-lehetoseg/
2., https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/dr-katona-tamas-idosekrol-a-szamok-tukreben/
5., https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/kabai-tibor-meltanyos-nyugdijrendszert/
6., https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/dr-sos-tamas-idosek-oktatasi-motivacioi-es-szinterei/
KÖVESSÜK ÉLŐBEN A KLUBRÁDIÓT!
https://www.klubradio.hu
