2020-11-24

KOMÓCSIN SÁNDOR: Brexitről két szempontból…

 

Fordult a hangulat a briteknél: megbánták, amit tettek, de fő a humorérzék!

A brexit a kicsi rosszból – az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, de része marad az egységes EU-s piacnak -, nagyobb rosszá vált – az ország új kereskedelmi megállapodást köt az EU-val – és az a veszély fenyeget, hogy egy megállapodás nélküli kemény brexittel borzasztóan rossz lesz. Mit szólnak ehhez a szigetország lakói?

Mit gondolnak a britek a brexitről több mint négy évvel a 2016. júniusi függetlenségi népszavazás után, amelyen többségük az uniós kilépésre szavazott? Erre volt kíváncsi az UK in Changing Europe kutatócsoport, amely a londoni King’s College-ben működik, és a NatCen független társadalomkutató intézet. Hogy választ kapjanak a kérdésükre Brexit on Zoom címen fókuszcsoportos megkérdezéseket szerveztek, amelyek leiratait a Financial Times (FT) is megkapta.

 

Öldöklő harc kezdődött Európa szívében

A beszélgetések résztvevői közepes és magas jövedelmű emberek voltak, mivel a kutatás elsősorban azoknak a hangulatát firtatta, akiket a Comfortable Leaver csoporthoz (a kényelmes kilépés pártján állók közé) sorolhatunk. Az idetartozók alkották a brexiter szavazók túlnyomó részét. A beszélgetéseken az őszinteség erősítése érdekében általában elválasztották egymástól a Leavereket és a Remainekreket. Simon Kuper, az FT újságírója a beszélgetések nem hivatalos jegyzőkönyvei alapján úgy látja, hogy a britek többsége továbbra is alábecsli a brexit hatását.

A többség szerint hiba volt a brexit

A társadalom érdeklődésének középpontjában, mint mindenütt a világon, az Egyesült Királyságban is a pandémia van, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy próbálnak túl lenni végre a sokszor a családokat is megosztó brexitvitákon. Ez mind a Leaverekre, mind a Remainerekre jellemző. Megkönnyítheti a múlt lezárását, hogy a britek megosztottsága nem volt olyan erős, mint ami most az USA demokrata-republikánus ellentétét jellemzi. Eleve nem gondoltak sokat Európáról a brexit előtt sem, emellett nem keverték bele a vallást a dologba és nem mentek az utcára a két oldal felfegyverzett militánsai. Jellemző, hogy aki a fókuszcsoportjában erősebb megjegyzésre ragadtatta magát, az elnézést kért ezért.

A legtöbb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a britek szerint hiba volt a brexit – a legfrissebb YouGov-felmérés szerint 48-39 százalékos arányban -, a fókuszcsoportok sok Leaver tagja mostanra brexitszkeptikussá vált. A médiában nem bíznak inkább személyes kapcsolataik, családjuk, barátaik véleménye alapján tájékozódnak a kilépés hatásairól. A Leaverek nem bíznak abban sem, hogy a kormány jól kezeli a kilépéssel kapcsolatos teendőket, azaz visszatértek a kormányzattal szembeni hagyományos bizalmatlansághoz. Amit továbbra is a brexit egyértelmű előnyének tartanak, az az, hogy országuk megspórolja az uniós befizetéseket.

Ki az ellenség?

Az FT cikkíróját meglepte, hogy kiket tartanak a Leaverek az ország “ellenségének”. Nem az elitista Remainenreket támadják, hanem a potyázó bevándorlókat, akik azért érkeztek az országukba az unió keleti feléből, hogy megkapják a briteknek járó nagyvonalú szociális támogatásokat. Emellett új csoportként megjelentek a hazai haszonlesők, akik fiatalon rászoknak arra, hogy állami segélyen éljenek, és aztán már nem tudnak változtatni ezen.

A Leaverek nem értik, hogy miért kellett sok brit helyett bevándorlókat alkalmazni a vállalatoknál. Úgy látják, hogy manapság a fiatalok csak vloggerek vagy influenszerek akarnak lenni, ami arra utal, hogy van némi meg nem értés a generációk között.

Csendes belenyugvás

A Remainerek szintén bánatos hangulatban vannak. Egyesek közülük bocsánatot kér a brexitért, ha európaiakkal találkozik. Mostanában szeretik “európainak” nevezni magukat, mert úgy érzik, hogy a brexiterek kisajátították a brit identitást. Volt köztük olyan, aki az Egyesült Királyság zászlaját brexiter szimbólumnak minősítette. A Remainerek szégyellik magukat azért, hogy a többség a brexit mellett döntött, azért, hogy bezárkózó a társadalmuk, azért, hogy kétbalkezesen kezelik a koronavírus-járványt.

A Remainerek a brexitet az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi megállapodással azonosítják, ami rászabadíthatja az Egyesült Királyságra a “tisztátalan” amerikai agrártermékeket és megnyithatja a nemzeti szent tehénnek számító NHS egészségügyi rendszert az amerikai gyógyszergyártók nyomulása előtt. Sok Remainer a brexit elleni reménytelen harc helyett inkább a klímaváltozást tekinti a legfőbb közellenségnek, amely ellen talán még nem esélytelen küzdeni.

Az önkormányzatokban bíznak, és a humorérzékükben!

Összességében nem mondhatjuk azt, hogy a brexit feltámasztotta volna a brit társadalom nemzeti büszkeségét. Ugyanakkor legalább annyit elmondhatunk, hogy mindkét tábor tagjai bíznak abban, hogy a Brüsszeltől visszaszerzett hatalom az önkormányzatokra száll a kormány helyett és egyetértenek abban is, hogy nem szabad elveszteniük a humorérzéküket. Erre szükségük is lesz, mert a helyzet az elmúlt négy évben egyre romlott.

Két évvel ezelőtt még az volt a kérdés, hogy a puha brexit valósul-e meg, amelyben az Egyesült Királyság függetlenné válása után része maradt volna az egységes európai piacnak, vagy a kemény, amelyben az egységes piac helyét egy az EU és az Egyesült Királyság között megkötendő új szabadkereskedelmi egyezmény veszi át. Ma az utóbbi és az igazán nagy gazdasági károkat okozó, megállapodás nélküli kiválás a két lehetőség, amelyek közül az egyik január 1-jén az országra vár. Az igazi válás 2021 elején egy rémült, kifáradt társadalomra szakad rá.

Nagy győzelmet arathat az EU

Miközben Boris Johnson brit miniszterelnök október 16-án még keményen nyilatkozott arról, hogy kormánya mostantól az év végi kőkemény brexitre készül, a Downing Street háza tájáról október 18-án már azt szivárogtatták ki, hogy kész olyan engedményt tenni, ami megnyitja az utat az új EU-brit kereskedelmi megállapodás előtt.

A brit kormány kész felhígítani az úgynevezett belső piaci törvény kritikus részeit, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tennék a megállapodást az EU-val – jelentette az AP az ügyhöz közelálló forrásra hivatkozva. Ez a jogszabály, amely jelenleg a parlament előtt van, a brit hatóságok kezébe adná a döntést a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti árucseréről, amivel felrúgná az idén januárban elfogadott brit-EU válási megállapodást.

Fordult a hangulat a briteknél: megbánták, amit tettek, de fő a humorérzék!

Az ugyanis gyakorlatilag vámhatárt létesít az Ír-tengeren, ugyanis Észak-Írország az EU egységes piacának része maradna, míg Nagy-Britannia elválik ettől. Ezért a brit hatóságoknak az EU megbízásából az unió ügynökeként vámtevékenységeket kellene végezniük. Ez a feltétele annak, hogy az ír-északír határ szabadon átjárható maradjon.

További kritikus pontja a törvénytervezetnek, hogy e szerint a brit kormány nem egyeztetne az olyan állami támogatásokról az EU-val, amelyek az Észak-Írországban bejegyzett vállalatokat is érintik. Ezzel versenyelőnyhöz juttathatná ezeket a többi európai céggel szemben. Az EU álláspontja szerint az új brit belső piaci törvény, ha elfogadnák, megszegné a válási megállapodást, azaz egy nemzetközi egyezményt, ezért Brüsszel megtette az előkészületeket, hogy pert indítson az ügyben.

Hátrább az agarakkal

Ha azonban igaz a kiszivárogtatás, azaz a brit fél meghátrál a vitában, akkor elhárul a legfőbb akadály az év végéig megkötendő kereskedelmi megállapodás elől. A hír némileg meglepő annak tükrében, hogy Boris Johnson miniszterelnök október 16-án még arról beszélt, hogy országa mostantól az év végi kemény brexitre készül, azaz arra, hogy 2021. január 1-jén a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerinti vámhatárok lépnek életbe az EU és az Egyesült Királyság között.

A felek közti tárgyalások többé-kevésbé lefagytak, miután az EU-tagállamok vezetői október közepi csúcsértekezletükön arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a londoni kormánynak kellene olyan gesztusokat tennie, amelyek kimozdíthatnák azokat a holtpontról. Az európai állam- és kormányfők egyik követelése éppen az volt, hogy a brit belső piaci törvényből vegyék ki a válási egyezséget felrúgó passzusokat.

Nem megy át

Johnson ennek eddig ellenállt, ám az amerikai hírügynökség forrásai úgy tudják, hogy a parlament meg fogja kötni a kezét. Az alsóházi képviselőknek ehhez nem kell mást tenniük, mint hogy jóváhagyják a – nem választott tagokból álló – felsőház döntését, miután a lordok kivették a nemzetközi szerződést sértő részeket a törvénytervezetből. Első olvasatban a jogszabály átment az alsóházon, ám várható volt, hogy a Lordok Háza majd megváltoztatja, mielőtt újra az alsóház elé kerülne a végleges döntés előtt.

Ha az alsóház is elfogadja a módosításokat, akkor a kormányfőn múlik, milyen keményen kezd el ez ellen harcolni. Például, hogy a kormánypárti képviselőket megpróbálja-e rákényszeríteni az eredeti változat elfogadására. A most kiszivárgott hír szerint Johnson bele fog nyugodni a belső piaci törvény felhígításába. Más szóval elfogadja az EU-s vezetők elvárását, s ezzel javítja a kereskedelmi megállapodás nyélbe ütésének esélyét.

Az AP egyik forrása szerint egyébként a nemzetközi jog sárba tiprásának lehetőségét elve tárgyalási taktikának szánták Londonban. A napokban Michael Gove kabinetminiszter Maros Sefcovic uniós biztossal egyeztet a brexitről, miközben a David Frost brit és Michel Barnier EU-s brexitügyi főtárgyaló is tárgyal egymással.

(A szerző újságíró)

Az írást a http://www.napi.hu  hírportállal kötött megállapodás alapján közlöm.

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: