2021-11-30

KOMÓCSIN SÁNDOR: Brexit szilánkok

Boris Johnson, az Egyesült Királyság bölcs miniszterelnöke alaposan felpaprikázta a skótokat fél évvel a skóciai választások előtt, amelynek tétje, hogy mekkora többséget szereznek a helyi parlamentben a Skócia kiválását akaró nacionalisták. A kormányfő azt sejtette, hogy annyi önállóságot sem kellett volna adni a skótoknak, amennyit eddig kaptak.

Boris Johnson politikai össztűz alá került, miután kiszivárogtatott hírek szerint konzervatív parlamenti képviselők előtt azt mondta, hogy az úgynevezett devolution, azaz az Egyesült Királyság tagállamainak (Angliának, Észak-Írországnak, Skóciának és Walesnek) nagy önigazgatási önállóságot adó politikai reform, “katasztrofális” döntés volt – írta a BBC. Ehhez még hozzátette azt is, hogy munkáspárti elődje, Tony Blair legnagyobb hibája volt ez a közjogi átalakítás.

Kezdődik a skót függetlenségi “háború”

A Skót Nemzeti Párt (SNP) és az ellenzéki Munkáspárt természetesen azonnal élesen bírálta a kormányfőt megjegyzéséért, ám a kormány illetékes minisztere, Robert Jenrick védelmébe vette. Szerinte főnöke támogatja a devolutiont, amivel szemben kifogása van az az, hogy Skóciában utat nyitott a szeparatista nacionalizmus megerősödése előtt, ami az SNP-ben találta meg a szervezeti kereteit. Johnson, aki szereti az Egyesült Királyságot, azt akarja, hogy az államszövetség egyben maradjon, amiért kész harcba szállni azokkal szemben, akik szét akarják szakítani.

Saját parlament

A devolutiont megvalósító jogszabályt 1999-ben fogadták el Blair kormányának irányítása alatt. Talán leglátványosabb eleme ennek, hogy a brit tagállamok saját törvényhozó testületet kaptak, így a skótok ma Edinburgh-ban ülhetnek saját parlamentjükben. A Downing Street szerint a munkáspárti kormányfő azzal követte el a nagy hibát, hogy nem látta előre a szeparatizmus megerősödését. A Konzervatív Párt korábbi Skóciáért felelős minisztere, Malcolm Rifkind szerint az SNP, amely 2007 óta van hatalmon Skóciában semmit sem csinált, csupán arra van rákattanva, hogy függetlenségi népszavazásokat írasson ki.

Ezzel arra célzott, hogy 2014 őszén volt egy ilyen referendum, amelyen meglehetősen nagy különbséggel győztek a kiválást elutasítók, ám az SNP fő politikai üzenete ma az, hogy a brexit utáni új helyzetben újra meg kell adni a skótoknak a kilépés lehetőségét az Egyesült Királyságból, mivel a 2016-os függetlenségi népszavazáson – szemben az angolokkal – túlnyomó többségük az EU-ban maradásra szavazott.

A megszólított párt elnöke, egyben Skócia első minisztere Nicola Sturgeon azzal reagált Johnson megjegyzésére, hogy amikor a tory politikusok a jövőben arról fognak beszélni, hogy nem akarják korlátozni a skót parlament befolyását, akkor majd emlékeztetni fogják őket a miniszterelnök véleményére. A munkáspárt illetékes árnyék minisztere kijelentette, hogy büszkék a devolutionra, és az utolsó csepp vérükig védelmezni fogják azt.

Jön a választás

Johnson megfigyelők szerint végletesen pontatlan fogalmazása különösen károsnak tűnik annak tükrében, hogy 2021 májusában helyi parlamenti választások lesznek Skóciában. Az edingburh-i testületben jelenleg az SNP a legnagyobb párt, 61 képviselővel, második helyen a Konzervatív Párt áll 31-gyel. Az SNP a függetlenségi népszavazás ígéretével fog kampányolni. A referendumhoz a londoni kormány hozzájárulására lenne szükség, amit Johnson mereven elutasít, ám ha az SNP ezzel az üzenettel tarol a szavazáson, akkor nehezebb lesz nemet mondani.

Egy dolog, hogy a politikai versenytársak bírálják egymást, amivel nincs semmi gond, ám azt állítani, hogy Skóciát a többször újraválasztott nacionalista vezetés több mint egy évtizede katasztrofálisan kormányozza, felér egy provokációval – derül ki Laura Kunessberg, a BBC belpolitikai szakírója megjegyzéséből. A skót toryknak van okuk aggódni amiatt, hogy Johnson nem száz százalékig van tisztában azzal, milyen a hangulat és milyenek a politikai erőviszonyok Skóciában.

Régen elmúlt az utolsó pillanat, amikor be kellett volna fejezni az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmi tárgyalásait, ám ez nem zavarja a feleket abban, hogy tovább egyeztessenek. Az utolsó utáni pillanatokban legalább felmerült egy új ötlet a megegyezésre.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kereskedelmi megállapodásán dolgozó tárgyalók a készülő egyezmény későbbi felülvizsgálati lehetőségét vizsgálják, mint ami elvezethetne végre a kompromisszumhoz, azaz a megállapodáshoz – írta a Financial Times. Uniós diplomaták szerint ez két dolgot jelenthet: részben meghatározott idő után újratárgyalhatnák az egyezmény egy részét, részben átmeneti időszakokat jelölhetnének ki. Ugyanakkor a felek egyelőre még ezt az új lehetőséget is nagyon eltérően ítélik meg.

Brexitállóak lesznek az írek

A tárgyalások egyébként virtuálisan folytatódtak november utolsó hetében, mert az EU-s csapat egyik tagjáról kiderült, hogy megfertőzte a koronavírus. Michel Barnier uniós főtárgyaló és legfontosabb munkatársai önkéntes karanténba vonultak. Az egyezményt december 31-éig kellene elfogadnia brit törvényhozásnak, az EU-tagállamok parlamentjeinek és az Európai Parlamentnek. Utóbbi vezetősége arra készül, hogy ennek érdekében a karácsonyi szünetben, december 28-ára rendkívüli ülésre hívják össze a képviselőket.

Régi ügyek

A tárgyalások régóta két zátonyon feneklettek meg, az egyik az uniós halászok jogának fenntartása a halászatra a brit felségvizeken, a másik a brit és az uniós gazdasági szabályozás összehangolása, ami biztosítaná, hogy az eltérő szabályok ne juttassák versenyelőnyhöz a felek vállalatait egymás piacán. A felülvizsgálat lehetőségét az első ügyben a brit fél vetette fel.

E szerint az EU megtarthatná jelenlegi halászati kvótájának egy részét több éven át, amit később felülvizsgálnának. A szigetország tárgyalói abból indultak ki, hogy Nagy-Britanniának úgysincs akkora halászflottája, amely ki tudná fogni azokat a halakat, amelyeket az EU-s versenytársak a tengerben hagynak, ezért ezzel nem tesznek nagy engedményt. Idővel aztán növelhetik a halászati kapacitást.

Az uniós tárgyalók nyitottak erre a lehetőségre, ám azonnal vita kerekedett azon, hogy mennyi idő múlva vegyék elő újra a témát. A brit fél ugyan elfogadná, hogy a kvóták több évre legyenek érvényben, de évente tárgyalásokat akar a halászati jogokról. Úgy vélik, hogy ezzel hagynának egy kiskaput arra, hogy mégis változtassanak a szabályokon.

Négy év múlva találkozunk

A teljes kereskedelmi egyezményt négy év után vizsgálhatnák felül – gondolják Londonban -, ami lehetővé tenné, hogy eltérjenek a harmonizált szabályozástól, ha úgy látják, hogy ez a brit vállalatok érdeke. Ezt várhatóan nem lehet lenyomni Brüsszel torkán, ráadásul az EU azt akarja, hogy bármilyen változtatást a teljes EU-brit megállapodás keretében vizsgáljanak. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a brit félnek kedvező változásokat összekapcsolják olyan területekkel, amelyeken a változtatások kedvezőtlenek lehetnének a szigetországnak.

Eközben a londoni vezető körökben egyre nagyobb az optimizmus azzal kapcsolatban, hogy létre tudják-e hozni a vámellenőrzési rendszert, amelynek 2021. január 1-jétől el kell végeznie a szigetország és külvilág közti áruforgalom vámadminisztrációját. Szemben a korábbi pesszimista várakozásokkal elkészülhetnek a kamionparkolók és felállhat a szükséges informatikai rendszer is.
(A szerző újságíró)

Az írást a http://www.napi.hu hírportállal kötött megállapodás alapján közlöm.

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” –ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: