2021-04-17

KOMÓCSIN SÁNDOR: Brexit szilánkok – 6

Vakcinaháború kezdődött, támad az EU, ugyanakkor dörgő hangon leszóltak a brit kormányfőnek: ne tegye! 

Kikérte magának az Egyesült Királyság kormánya, hogy az EU vakcinaprotekcionizmussal vádolja, ám nem szívták vissza a vádat. Az ügy tovább rontja az unióból, de facto január elsején távozott ország és EU amúgy is meglehetősen feszült viszonyát.

Az Egyesült Királyság kormányának egyik kiemelt poszton szolgálatot teljesítő minisztere azzal vádolta az Európai Unió politikusait, hogy az AstraZeneca koronavírus-vakcinájának hatásosságában kétséget ébresztő, félrevezető megjegyzéseket tesznek, amelyekkel kárt okoznak a szigetország oltási programjának – írja a Bloomberg. Grant Shapps kabinetminiszter szerint ennek hatására kevesebb brit lakos fogadja majd el ezt a készítményt.
A megjegyzést egyértelműen Emmanuel Macron francia államfőnek címezte, aki még január végén leszólta az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-oltását. Macron azt állította, hogy ez a készítmény szinte teljesen hatástalan a 65 éveseknél vagy a náluk idősebbeknél. A francia hatóságok ennek ellenére engedélyezték ennek az oltásnak a beadását az idősebbeknek is. Shapps megjegyzése ezzel együtt azzal fenyeget, hogy tovább romlik a szigetország és az EU amúgy is feszült viszonya, amit a kettejük válásáról kötött szerződés betartása körüli vita okoz.

Üzengetés a csúcson

A legújabb csörte azzal kezdődött, hogy a brit kormány rosszallását fejezte ki Charles Michel, az Európai Tanács előke vádja miatt, miszerint a londoni kormány a vakcinaprotekcionizmus jegyében betiltotta a koronavírus-oltások kivitelét az unióba. Egy hírlevélben azt írta, hogy sokkolja, amikor az EU-t vakcinanacionalizmussal vádolják, miközben az Egyesült Királyság és az USA vezetett be korlátozásokat az oltások, illetve az oltások alapanyaginak kivitelére a területükről.

Dominic Raab brit külügyminiszter válaszul levelet írt Michelnek, amelyben protestál a kijelentés miatt és összehívta az EU Londonban tartózkodó diplomatáit egy beszélgetésre. Később Boris Johnson miniszterelnök is bevetette nem jelentéktelen súlyát a vitába, kijelentve, hogy kormánya elutasítja a vakcinanacionalizmus minden formáját. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője erre azzal reagált, hogy az uniós vezetés tudja, hogy minden ország más-más oltáspolitikát folytat, de ajánlja a figyelmükbe az EU-t, amely nagyon aktívan exportál koronavírus-oltásokat. Michel twitterüzenetben felelt a brit tiltakozásra. Mint írta, örülne, ha felháborodott reakció az oltások kivitelének átláthatóvá tételéhez vezetne.

Jogi eljárás jön

A brit kormány ellen jogi eljárást kezdeményez az EU, miután nem hajlandó bevezetni az Ír-tengeren a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó élelmiszerek ellenőrzését, pedig erre kötelezi a 2019-ben aláírt brexit megállapodás. A brit vámszerveknek az unió ügynökeként kellene eljárniuk, miután Észak-Írország az ír-északír határ nyitottságának fenntartása érdekében az EU vámuniójában és egységes piacán marad, miközben az Egyesült Királyság többi része eltávolodott attól.

Az első negyedév türelmi idő volt a szabály alkalmazására, ám a brit kormány április 1-jétől sem vezeti be az úgynevezett északír protokollt, arra hivatkozva, hogy több idő kell a vállalatok alkalmazkodására az új piaci környezethez. Az Európai Bizottság illetékes biztosa, Maros Sefcovic szerint az EU egyebek mellett új vámtarifák bevezetésével büntetheti a szigetországot ezért, azon túl hogy bírósághoz fordul.

Johnson a brexitmegállapodás körüli huzavonáról és az oltásokkal kapcsolatos vitáról is azt mondta, hogy ezek az új brit-EU kapcsolatok gyermekbetegségei. Szerinte a súrlódásokat el lehet simítani kellő jóindulattal és képzelőerővel. Ugyanakkor némi kétséget ébresztenek szavai iránt, hogy pártjának keményvonalas brexiterei és az északír brit unionisták azt akarják, hogy végleg rúgják fel a brexitmegállapodást, azaz ne hozzák létre az Ír-tengeren a belső vámhatárt, mert ez lenne az első lépés Észak-Írország kiválása felé az Egyesült Királyságból.

Miután a brit kormány összeveszett az Európai Bizottsággal, úgy tűnik, az új amerikai adminisztrációval is összeakaszthatja a bajszát. Az ok mindkét esetben ugyanaz, a 2019-ben kötött brexitmegállapodás betartása körüli vita.

Az álmos könyvek szerint sem jelent jót, ha egy ország vezetőjének leszólnak Washingtonból, hogy ne csináljon valamit, márpedig Boris Johnson brit miniszterelnökkel éppen ezt történt – derül ki a Financial Times beszámolójából.

Az új amerikai adminisztrációnak nem tetszik, hogy London és Brüsszel között diplomáciai állóháború alakult ki a 2019-ben kötött brexitmegállapodásban szereplő úgynevezett északír protokollal kapcsolatban. Joe Biden, az USA elnöke a napokban Micheál Martin ír miniszterelnökkel tárgyal a kialakult helyzetről. Az utóbbi természetesen amerikai támogatást akar szerezni ahhoz, hogy még véletlenül se váljon valós határra az Észak-Írországot és az Ír Köztársaságot elválasztó határ.

A brexitmegállapodás alapján a nyitott határ fenntartása érdekében Észak-Írország része maradt az egységes európai piacnak és az EU vámuniójának, míg Nagy-Britannia mindkettőből távozott. Ezért az utóbbiból Észak-Írországba szállítandó árukat a brit hatóságoknak az EU ügynökeként vámellenőrzésnek kell alávetniük és azt is vizsgálniuk kell, hogy megfelelnek-e az uniós szabványoknak. Ez az északír protokoll, aminek bevezetésére két hónapos haladékot kaptak, ám a londoni kormány egyoldalú döntéssel meg akarja hosszabbítani a türelmi időt októberig. Brüsszelben úgy vélik, hogy a britek valójában soha nem akarják bevezetni a rendszert, mert az vámhatárt létesít az Egyesült Királyságon belül, az Ír-tengeren Észak-Írország és Nagy-Britannia között.

Elkezdődött a jogi háború

Ezért aztán az EU jogi eljárást kezdett a brit döntéssel szemben, amely megsérti a brexitmegállapodást. Johnson cáfolja a rossz szándékot, állítása szerint csak több időt akarnak adni a vállalatoknak, hogy felkészüljenek és hozzászokjanak a vámellenőrzésekhez. Ezzel kedvez az északír brit unionistáknak, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy a belső vámhatár mintegy leválassza az országukat az Egyesült Királyság többi részéről.

Az ír nacionalistáknál azonban az indította be a vészcsengőt, hogy ha ez így megy tovább, akkor az EU végül kénytelen lesz valós határrá tenni a két ír államot szétválasztó vonalat. Arra hivatkoznak, hogy az ír sziget erőszakos egyesítésének tervét azzal a feltétellel adták fel, hogy az 1998-ban kötött nagypénteki egyezmény szerint ez a határ sohasem válhat valóssá. Mintegy ezt akceptálva amerikai törvényhozók határozatban figyelmeztették a washingtoni kormányt, hogy nem szavazzák meg az Egyesült Királysággal kötendő kereskedelmi megállapodást, ha London nem tartja be az egyezményt.

Peter Mandelson, az egyik korábbi brit kormány Észak-Írország ügyében illetékes minisztere a Financial Timesban megjelent levelében arra figyelmeztetett, hogy ha ezt a vitát nem sikerül rendezni, az hosszú távon tönkre teheti London és Brüsszel viszonyát. Nem pusztán Észak-Írország politikai stabilitása billenhet fel, hanem súlyos gazdasági károkat szenvedhet el az Egyesült Királyság és az EU is.

Küldöncök jönnek

John Kerr, aki volt az Egyesült Királyság washingtoni és brüsszeli nagykövete is arra számít, Biden “megbízottakat” küld Londonba, hogy jobb belátásra bírják a Johnson-kormányt, azaz rávegyék az északír protokoll betartására. Ahogy fogalmaz, az óceán túlpartjáról érkező üzenet tartalma valami olyasmi lehet majd, hogy “nem gondolja-e (kedves miniszterelnök úr), hogy ez (a brexitmegállapodás felrúgásának lebegtetése) meglehetősen veszélyes?”

Ezzel arra utalhatnak, hogy az ügy egyfajta “szemet szemért” vitává fajulhat London és Brüsszel között.

David Frost, a brit kormány EU-kapcsolatokért felelős minisztere először bejelentette, hogy meghosszabbítják a türelmi időt, aztán hívta csak fel uniós partnerét, Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság elnökhelyettesét, hogy tájékoztassa a döntésről. Ezt Chris Patten, a Konzervatív Párt korábbi elnöke enyhén szólva diplomáciai baklövésnek tartja. Nem véletlen, hogy brit kormánytisztviselők már úgy emlékeznek, előre tájékoztatták az uniós partnereket a hosszabbítási szándékról.

Egyikük azt is megjegyezte, hogy nem tud olyan küldöncről, aki a Fehér Ház megbízásából belefolyt volna az északír protokoll körül kialakult vitába.
(A szerző újságíró)

Az írást a http://www.napi.hu hírportállal kötött megállapodás alapján közlöm.

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség,
hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

KÖVESSÜK ÉLŐBEN A KLUBRÁDIÓT!
https://www.klubradio.hu

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: