2019-10-20

KESZTHELYI ANDRÁS: EP tanulságok

Történt pár szokatlan dolog május 26-án.

Pár napja azt írtam, a választások szokásos fő kérdése – ki lesz a győztes – eldőlt, de maradtak még érdekes kérdések: a Fidesz győzelmének mértéke, melyik lesz a legnagyobb ellenzéki, illetve a legnagyobb baloldali párt, valamint az LMP vagy a Momentum lesz-e a befutó.

Mindegyik kérdésre választ kaptunk, noha nem úgy, ahogy azt előzetesen, a közvélemény-kutatások alapján gondolni lehetett.

  1. A Fidesz győzött, de elmarad a várttól

A Fidesz nyert. Győzelme arányában és szavazatmennyiségben is nagyobb, mint 2014-ben, arányaiban  azonban elmarad a 2009-es győzelemtől vagy a kiszivárgott saját várakozásoktól is, amelyek 14 mandátum (vagyis a kétharmad) megszerzését tűzték ki célul.

Ha ez igaz, akkor elmondható, hogy a Fidesz elmaradt kitűzött céljától. Az 1,7 millió szavazat irdatlanul sok egy EP választás kontextusában, de mégiscsak arról árulkodik, hogy a mozgósító gépezet nem mindenható.

Megjegyzendő, hogy Orbán Viktor európai ambíciói éppenséggel kudarcot szenvedtek: a jobboldali populista előretörés kisebb mértékű a vártnál, nehezen elképzelhető, hogy Salviniék alkura tudják kényszeríteni a Néppártot, így Orbánnak már nem áll különösebben érdekében a velük való barátkozás. Kérdés persze, hogy a Néppárt visszaengedi-e.

  1. A DK megnyerte az ellenzéki háziversenyt.

Nem a második hely a meglepetés, hanem az MSZP és a Jobbik összezuhanása. 2014 óta a Jobbik volt az ellenzék vezető ereje. A baloldal pártjai csak összefogva tudták megelőzni. Most ez megváltozott.  A DK minden megyében és Budapesten is stabilan második, a fővárosban csak a Momentum tudta megközelíteni. A jó szereplés okozta stratégiai dilemmára már rámutattak mások: a DK úgy érte el történetének legjobb eredményét, hogy háttérbe tolta emblematikus arcát, Gyurcsány Ferencet.

A szocialisták sokadik kudarcukon vannak túl, ami akár biztató előjel is lehet számukra. Az viszont aggodalomra adhat okot a baloldali szavazóknak, hogy politikai válaszok helyett máris beindult a harc az EP mandátumért, szembenézés helyett pedig a másokra mutogatás.

A Jobbik stratégiai értelemben is súlyos vereséget szenvedett, talán már meg is szűnt: a cukisodás stratégiája úgy tűnik, zsákutca, egyfajta politikai senkiföldje. Újratervezésre lesz szüksége, ha fenn akar maradni. A Mi Hazánk meglepően magas eredménnyel debütált, úgy tűnik újra kell majd gondolni a két párt viszonyát, ha a Jobbik vissza akarja szerezni támogatottságát.

  1. A DK a legnagyobb baloldali párt

Az MSZP újabb történelmi vereséget szenvedett… 2004-ben még 34%, 09-ben 17%, 14-ben 11% után most alig 6,6. Mindezt úgy, hogy a két baloldali párt összességében a 2010 utáni időszak legjobb eredményét érte 22,8%-kal. A magyarázatok nyilván összetettek, de az kézenfekvőnek tűnik, hogy a DK és a Momentum a várakozásokhoz képest parádés szereplésének egyik titka a mozgósítás. Mindkét párt 4-5 százalékponttal mutatott jobb teljesítményt az elvártnál. Ugyanakkor a választási részvétel is meghaladta a várakozásokat, hiszen egyedül a Závecz Research jelzett 40%-nál magasabb értéket. Okkal tételezhetjük fel, hogy a két jelenség között összefüggés áll fenn, az utolsó napokban a DK és a Momentum is remekül mozgósított. A legnagyobb területi lefedettséggel rendelkező MSZP (és a Jobbik) támogatottsága viszont összeomlott a végére.

Tegyük hozzá, hogy a DK és a Momentum kampányuk révén is  mindvégig kiemelkedtek az ellenzéki mezőnyből. Az MSZP kampányáról illendőségből inkább nem beszélnék.

  1. A Momentum nem csak kiütötte az LMP-t…

… hanem 10%-al jelenleg a harmadik legnagyobb párt Magyarországon. 1994 (!!) óta nem értek el 10% körüli eredményt a liberálisok, 2006 után ismét 300 ezer felett van a liberális pártra szavazók aránya. A generációs vonzerőn túl az egykori SZDSZ támogatóknak is politikai otthont nyújt a Momentum. A rendszerváltás óta alapított pártok közül választáson eddig kettőnek sikerült 10%-os vagy afölötti eredményt elérni: a Jobbiknak, a DK-nak és most majdnem a Momentumnak.

Két további megjegyzés:

  1. Csökkent a radikális jobboldali tábor.

Tavaly még 68% felett volt a Fidesz és Jobbik szavazók összege, idén, a Mi Hazánk fasisztáival kiegészülve 62%. A csökkenést minden bizonnyal a Jobbik összezuhanása is magyarázza. Az mindenesetre tény, hogy míg 2018-ban Budapesten kívül mindössze 3 megyében nem érték el a 70%-ot, idén egyetlen ilyen megye sincs.

  1. Az ellenzéki képlet leegyszerűsödött

Az LMP a megszűnés szélén, a Jobbik súlyos stratégiai dilemmával küzd. Mindezzel együtt, az ellenzéki együttműködés előnyére válhat, hogy két korábbi, az ellenzéki térfélen domináns (Jobbik) vagy magát annak gondoló (MSZP) politikai erő összement, egy pedig kiiratkozott (LMP). Persze ehhez az is szükséges, hogy az új nagyfiúk olyan fokú önmérsékletet tanúsítsanak, amire elődeik jellemzően nem voltak képesek.

Első ránézésre a Fidesznek nem kényelmetlen, ami történt: a szélsőjobb összement, a baloldali erőviszonyok összezavarodtak, ismét Gyurcsány Ferenc az ellenzék vezetője – szinte tökéletes a centrális erőtér. A nagy kérdés az, hogy mit hoz az ősz: sikerül-e az új ellenzéki képletből a korábbiaknál jobb eredményt kicsiholni vagy minden marad a régiben?

Reménykedjünk.

(a szerző politikai tanácsadó és írása a Political Animal blogon megjelenő szöveg szerkesztett változata)

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: