2021-05-07

KERÉNYI GYÖRGY: Orbán-irigység és néma düh: a szomszédos országok és a magyar kormány viszonya

Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. 

https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-irigyseg-es-nema-duh-a-szomszedos-orszagok-es-a-magyar-kormany-viszonya/31162938.html
(Második rész)

Meggyengült-e Magyarország? 

Hogyan hat majd Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeire a Fidesz kikerülése az európai főáramból?

Megkérdezettjeink legtöbbje nem ért egyet Szent-Iványi Istvánnal, aki szerint szomszédaink egy meggyengült kormány hitelét vesztett külügyminiszterével tárgyalnak. „​Már a 7. cikkely beindításával elindult ez a folyamat. Támadhatóvá vált a magyar kormány a szomszédok részéről is. Látják, hogy nincs fölötte védőernyő, érződik ez a szlovák és ukrán vitában is.”

Egy másik, anonimitást kérő volt Fidesz-nagykövet szerint viszont ennek főleg uniós ügyekben lehet hatása: „​a határokon átívelő együttműködési projektek lehet, hogy kicsit hátrébb kerülnek”.

Szerinte a kilépésnek áttételes hatása lesz a román‒magyar viszonyra: „​a románok kevésbé akarnak majd együttműködni, nem lesznek rászorítva, hogy figyelembe vegyék a véleményünket, mert tudják, hogy nagyon ki vagyunk szolgáltatva”.

Orbánéknak eddig sem volt erős érdekérvényesítő képessége, mondja egy másik elemző. „​Rossz Orbán sajtója, az ellenzék folyamatosan viszi ki az ügyeket Európa elé. A magyar belpolitika állandóan európai ügy. Ilyen nincs Szlovákiában, ők nem panaszkodnak egymásra Európában. Szlovákia renoméja továbbra is nagyon jó. El lehet képzelni a reakciókat, ha a Kuciak-ügy Magyarországon történt volna. Pedig a szlovák jogállam ugyanúgy ezer sebből vérzik, mint a magyar. Például az alkotmánybíróság kilenc éve nem képes megvizsgálni az állampolgársági törvényt.

Egy Fidesz-közeli elemző szerint nem baj, hogy nem próbálunk meg kicsik lenni. „​Orbán ügyesen csinálja a regionális hatalom-építését. Ezek az érdekérvényesítés legitim eszközei.

A már említett Orbán-irigység dacára néhány szomszédunk megszabadult a Magyarországgal szembeni korábbi kisebbségi érzésétől. Szlovákia egyértelműen fejlettebb, és Románia is sok mutatóban lehagyott már minket.

És még egy szempont: Magyarországnak a kisebbségi magyarokra gyakorolt szívóhatása, a külhoni magyar kisebbségi társadalmak Budapest irányítása alá kerülése végeredményben a szomszédos többségi elitek azon részének kedvez, amely saját homogén nemzetállamuk kiépítését tartja ideális állapotnak. És még egy liberális szlovák politikusnak is el kell gondolkodnia a népszerűségvesztésén, ha a Benes-dekrétumok törvénytelenségét kezdené firtatni.

Vagyis a Fidesz (illetve az anyaország) befolyásának van egy „kényelmi” szempontja is: tisztul a nemzetállam, hadd menjenek!

Ukrajna az orbáni geopolitika kudarca?

„​Sértő, amikor Szijjártó hoz 50 lélegeztetőgépet, és azt mondja, hogy az ukránoknak ezt meg azt kell csinálni, a magyar állam ezt meg azt szeretné. De azt már nem szereti, ha a magyar állam ügyeibe beleszólnak” ‒ mondja helyi interjúalanyunk.

„​Nem racionális, ahogy a kijevi kormány viszonyul a kárpátaljai magyarokhoz. Csak úgy magyarázható, hogy egy fiatal állam, ami nacionalista lázban ég” ‒ mondja egy Fidesz-kormány alatti volt régiós külügyér.

Azt Szent-Iványi István is elismeri, hogy „​Ukrajna nem ellenőrzi teljes mértékben a folyamatokat, a titkosszolgálatot sem. De nekünk lehettek volna NATO, EU szövetségeseink. A lengyelek teljesen máshogy viszonyulnak az ukrán vezetéshez, pedig történelmileg több lezáratlan számlájuk van. Ez állatorvosi lóként mutatja ennek a hetvenkedő, át nem gondolt, voluntarista politikának a kudarcát.

Persze a magyar‒lengyel kölcsönös illiberális mintakövetés dacára Lengyelországnak az az érdeke, hogy közte és Oroszország között legyen egy pufferzóna: Ukrajna. Ezért ‒ és nem csak hagyományos oroszellenessége miatt, melyben kormánypárt és ellenzéke is osztozik ‒ támogatja Ukrajnát.

Egy tanulmányra hivatkozva korábban leírtuk, hogy az Ukrajnába érkező magyarországi támogatások egyharmadát teszik ki az ukrán költségvetés Kárpátaljára eső részének.

E tőkebefektetéseken keresztül a magyar állam sikeresen hatolt be az ukrán nemzetállam területére, ahol egy olyan alternatív, vagyis a magyar támogatáspolitikának alárendelt párhuzamos intézményrendszer kiépítését valósította meg, amely – a kettős állampolgárságon, az etnocentrikus alapon létrehozott civil és érdekvédelmi szervezeteken, az egészségügyi, oktatási, közművelődési intézményhálózaton, valamint a lokális munkaerőpiacokon keresztül – a régió lakosságának mindennapi életére számos vonatkozásban nagyobb politikai, ideológiai és nem utolsósorban gazdasági befolyást gyakorol jelenleg is, mint maga az ukrán nemzetállam” ‒ fogalmazott a kutató.

A magyar diplomácia mintha nem vette volna tudomásul, hogy a háborúban álló Ukrajna nemzetépítése nem biztos, hogy elnézi azt, amit a többi szomszéd országé igen. Ami máshol működött, itt nem, és ezt a magyar kormány sokáig keménykedéssel igyekezett áthidalni.

„​A magyar külügy nem vette figyelembe, hogy milyen helyzetben vette át Zelenszkij ezt a szétcsúszott országot, ahol licitálnak a nacionalista társadalom kegyeiért a politikusok. Az elnök nem tud gazdasági terveket kidolgozni, csak tüzet olt, és a népszerűség fenntartásáért azt kell csinálnia, ami hangzatos, és ez a nacionalizmus” ‒ mondja egy Kárpátalján élő magyar.

„​A magyarok végre megértették, hogy nem lehet tovább eszkalálni a helyzetet, mert az ukránok visszacsapnak. Nem nekik van vesztenivalójuk. Ebből mindenképpen a kárpátaljai magyarok jönnek majd ki rosszul” ‒ mondja egy, a helyi viszonyokat jól ismerő elemző.

Persze lehetséges, hogy a magyar állam számolt ezzel.
​„​Bekalkulálták, hogy az állampolgárság mindenképp feszültséget okoz. A kárpátaljai magyarságot pedig nem lehetett megmenteni. Akkora a különbség a két ország gazdasága között, hogy ők mindenképp eljöttek volna” ‒ mondja egy elemző.

Ukrajnában már csak 70-100 ezer magyarral számolnak a szakértők. Az ott végző magyar főiskolások ¾-e Magyarországra jön dolgozni. A Fidesz gazdaságpolitikusai ‒ persze nem nyilvánosan ‒ mindig a magyarországi munkaerőpiac tartalékaként tekintettek a határon túli magyarokra.

A kárpátaljai magyar férfiakat egy előkészítés alatt álló katonai rendelet fenyegeti. Jelenleg azt, akit egészségügyi alkalmatlansága miatt, vagy mert már leszolgált, töröltek a katonai nyilvántartásból, az megkapta a katonakönyvét. Ezután viszont mindenkinek szüksége lesz egy évente megújítandó igazolásra. Ez egy második személyi igazolványként működik majd, nélküle semmilyen állami regisztrációt nem lehet megszerezni. Nem lehet házasodni, nem jegyzik be a tulajdonjogot, nem lehet munkába állni ‒ mondja kárpátaljai forrásunk.

„​Ez drasztikusabb, mint a nyelvtörvény, és felgyorsítja majd a kivándorlást.”

Szigorítják a büntetést is. „​Most, hiába van a beregszászi járásban 300 sorkatona a regiszterben, az egyeztetésre elmegy az a 11, aki a katonaságnál legalább nem éhezne. A többi megvesztegeti az illetékest, vagy elmegy az országból, és akár haza sem jön. Eddig pár ezer forintos bírságot kaptál, ha nem mentél be egyeztetésre. És az emberek nem mennek be, mert hátha mindjárt beviszik őket. Ezután már akkor százhúsz ezer forintnyi hrivnyát kell fizetni, ha nem jelentél meg az első értesítésre.”

„Magyarországon legalább rend van”

A határokon átívelő intézményes nemzetegyesítés a párhuzamos magyar társadalmak meggyengülését eredményezi. A Fidesz ugyanis Magyarország folytatását szeretné kiépíteni ezeken a helyeken, a Magyarországon működtetett patronázsrendszert exportálja. A külhoni magyar sajtó felvásárlásával pedig a külhoni magyarok budapesti befolyásolását erősíti. Ahogy az egyik elemző mondja:
„​coki a regionalitásnak, és annak, hogy a helyi elitek mit akarnak. A párhuzamos magyar társadalmat a Fidesz ugyanúgy meg akarja fojtani, mint a szomszéd országok. A magyar közösségek önállósága ugyanúgy megszűnik, mintha Pozsony vagy Bukarest uralná őket.

A virtuális nemzet intézményesülése máshogy látszik egy, a magyarhoz hasonlóan nemzetállami szűrőn, mint Budapestről. A szomszéd kormányok kétlelkűek. Szuverenitásuk sérülése bosszantja őket, miközben él az Orbán-irigység is. „​Olyan nacionalisták, akik fújoltak Magyarországra, Orbánt dicsérik: lehet, hogy a magyarokkal baj van, de Orbántól lehet tanulni. Mintát ad arra, hogy szembe lehet menni mindenkivel.”

Persze bajban lenne a Fidesz (és leginkább a kisebbségi magyarok), ha a szomszéd kormányok is úgy viselkednének a magyarjaikkal, ahogy a Fidesz a civil szervezetekkel Magyarországon. (Ahogy történt ez Ukrajnában. Emlékezetes, hogy Fidesz politikusok ugyanúgy titkosszolgálati vizsgálatot kértek hazai civilek ellen, ahogy most Ukrajnában az SZBU vegzálja a magyar szervezeteket.)

Ahogy egyik kárpátaljai interjúalanyunk mondta: „​Az ukránok látják a kettős mércét. Amikor a magyar kormány a CEU-t csesztette, néztem egy Orbán Viktor beszédet. Gondoltam, ha az ukrán oktatási minisztériumban lefordítanák, akkor simán betámadhatnák a mi magyar főiskolánkat. Libabőrös is lettem, reméltem, hogy nem nézik a beszédet.”

A magyar autonómia létrehozását már a többségi elitek (és társadalom) elutasítása is lehetetlenné tette, de a magyar kettős állampolgárság óta teljesen irreális a hatalom és a források megosztása többség és kisebbség között az etnikai alapú regionalizmus alapján. (Hiszen a területi autonómiát már egy másik ország állampolgárai kapnák.)

Ugyanakkor a szomszéd országokban a magyarországinál jóval nagyobb az önkormányzati/megyei autonómia, ami továbbra is segíti a helyi „magyar világok”, intézmények működését. Miközben a magyar kormányzati központosítás gyakorlatilag minden helyi és intézményi autonómiát fölszámolt már Magyarországon.

A magyarságpolitika a budapesti kormányzat geopolitikai szuverenitásépítkezésének rendelődött alá, foglalja össze egy kisebbségkutató. Egy volt Fidesz-külügyér szerint azért ez a szuverenitás-építés erősen korlátos. „​Nézd meg, hogy gazdaságilag hol vagyunk a többiekhez képest. Mágnás szinten építkezünk, az igaz. Csak az a baj, hogy nálunk nagyon sok pénzt lopnak el.”

De sok kelet-európai vezető számára vonzó , hogy meg lehet valósítani egy illiberális demokráciát Európában (még az osztrák Strache is erről beszélt a bukását okozó videón). A saját közvéleményük jelentős része sem elutasító ezzel a modellel szemben.

„​Magyarországon legalább rend van, itt működnek a dolgok, van egy főnök” ‒ mondja egy elemző. „​Máshol úgy élik meg az emberek, hogy instabil a világ. És a szomszéd országok nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, mert a politikai elitek nagy átalakulásban vannak mindenütt.

Nem lennének könnyű helyzetben, és várhatóan nem is maradnának szülőföldjükön a külhoni magyarok, ha a szomszéd kormányok nem csak irigyelnék Orbán Viktort, hanem adaptálnák az ő radikális válaszát is a magyar társadalomfejlődés évszázados problémáira: azt, hogy Magyarországot csak erővel lehet modernizálni.
( A szerző közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.)

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

KÖVESSÜK ÉLŐBEN A KLUBRÁDIÓT!
https://www.klubradio.hu

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: