by Album jelent meg ifj. Kunhegyesi Ferenc szógrafikáiból és rajzaiból „K arculatok” címmel.
A kötetben mintegy 20 szógrafikaként meghatározott írás és majd ugyanennyi rajz van. A budapesti bemutató dec. 22-én este 17 órakor lesz az újpesti Rácz Gyöngyi Közösségi Központban, mivel azonban nem tudok ott lenni ezért ezúton és így gratulálok.
Kunhegyesi Ferenc 14 éves korában kezdte táncos pályafutását, ettől kezdve 15 éven keresztül kortárs és modern tánccal foglalkozott, aktív táncosi pályafutása alatt szinte az egész világot bejárta. 30 éves kora körül a táncolást abbahagyva visszatért régi ábrándjainak birodalmába, a rajzoláshoz. Budapesten az újságírás tanulása közben fogadta tanítványává Szentandrássy István, aki tanította rajzolni és festeni. Ettől kezdve Kunhegyesi elkötelezte magát a grafika és a festés mellett, közben még vezette a Rádió C cigány nyelvű műsorát, majd Kiskőrösön barátaival létrehozta az Aroma Rádiót, jelenleg is Kiskőrösön él és alkot.
„A Péli Tamás és Szentadrássy István munkásságát példának tekintő ifj. Kunhegyesi Ferenc is megtalálta a saját művészi módszereit, kifejezőeszközeit. Tevékenységének része a folytonos kísérletezés, tanulás. Mára szuverén máséval össze nem téveszthető, érzelemgazdag, folytonosan megújuló képi világot teremtett.” – olvashatjuk Lászlóné Takács Ágnes Zsuzsanna „ifj. Kunhegyesi Ferenc művészete” című munkájában.
Intézményekben művészetterápiás foglalkozásokat vezet, gyermekcsoportok, képzőművészeti táborok mentora is.
Az új albumot bemutató interjújában így fogalmaz Kutyifa Icunak:
„Ezzel az albummal kikristályosodott bennem az is, hogy miért nyúltam a festészet és a grafika mellett az íráshoz. Ha megismerünk egy művészt az alkotásain keresztül, az szubjektív ismeret, de ha hozzáteszem a gondolataimat (nyilván a versek is ilyen szürreális szimbólumrendszerbe burkolt szabad társképzetekre adnak lehetőséget, de) az egy újabb út felém, illetve az olvasó felé. A versek és az illusztrációk tökéletesen kiegészítik egymást, jó kis szimbiózisban lélegeznek az egymást követő oldalakon. Ez jó. Ez így több, mintha csak a grafikák jelentek volna meg, sőt még annál is, mintha csak egy művészettörténész írt volna rólam.”
Majd később így folytatja:
„A grafikákat azért tartom fontosnak, mert sokkal mélyebben visszaadják a lényem. Az az ember, aki ért hozzá, tud olvasni a rajzok vonalai között, az egy sokkal igazabb történetet kaphat rólam, mint egy festményemen keresztül. Valamennyire tudatosan, de félig meddig tudattalanul is ez volt a célom ezzel a kötettel. Szeretnék még írni, mert ez most már bennem van. Ha belefáradok a festésbe, vagy a rajzolásba, akkor automatikusan jön egy másik gondolat, ez pedig az írás. Amit nem tudok megfogalmazni vizuálisan, azt a fejemben szóképekben meg tudom jelentetni. Ezek inspirálják egymást.”
Végezetül pedig álljon itt a kötetnek is címet adó gondolatsor:
K arculatok
Karcaim túl a lét fokán szél
zúgásának üzenetei önmagamnak
madarak csőrében szállnak feljebb
a valóságtól fészket raknak haragvó
Isteneknek a mulandóság elszáradt
gyökereiből látomásaim sorstalan
sorsba mártózó pillanatok mossák
csendben várom a megváltás szelíd
arcát
kelt: 2020
Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban is
van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/76266305409889
