2019-10-18

Helyi választások 2019: TÜTTŐ KATA polgármesterjelölt

Zöld önkormányzatok

A napokban zárult a „nemzetközi klímahét”, melynek keretében a világ számos városában az iskola helyett az utcára vonultak az iskolás gyerekek azonnali cselekvést követelve a döntéshozóktól a klímaválság miatt.  Pénteken Budapesten is több ezer diák csatlakozott a klímavédelmi tüntetéshez, ami az eddigi legnagyobb megmozdulásnak számít itthon, ehhez persze hozzátartozik, hogy miközben New York vagy Bécs polgármestere kifejezetten biztatta az iskolásokat a részvételre, addig a budapesti főpolgármestertől vagy oktatási kormányzattól nem sok megerősítést kaptak a diákok.

Cselekedj most!

Ez volt a tüntetés jelszava is, és a hétköznapokban is egyre többet beszélünk arról, hogy ki a felelős a klímaváltozásért és kinek kell cselekednie.  Sokat hallani a kormányok felelősségéről és még többet az egyéni felelősségéről: hogy fogyasszuk kevesebb húst, használjunk autó helyett közösségi közlekedést, repülő helyett vonatot, biciklizzünk, ne vásároljunk annyi felesleges dolgot, használjunk kevesebb vizet, együnk szezonális gyümölcsöket, megújuló forrásból vegyünk áramot, ne használjunk műanyag zacskókat, szívószálakat, komposztáljunk és még hosszan sorolhatnám. Amiről keveset beszélünk a mindennapokban, az az önkormányzatok szerepe a klímaválságban, a zöld átmenetben (miközben az üvegházhatású gázok kibocsátásnak jelentős része a városokban történik épületek fűtése/hűtése, közlekedés, hulladékkezelés, közvilágítás).  Nemsokára önkormányzati választások lesznek, és elvárható lenne, hogy a klímaügy megjelenjen a helyi kampányokban is. A kormánypártok „folytatjuk” választási programja nem sok zöld elemet tartalmaz, ami van, az is kimerül az X fát ültettünk (a kivágott 2X helyett) és különben is elfogyott már minden ültetőhely, a szürke térkőrengeteg nyerte meg az elmúlt öt évben a közterületi burkolatversenyt. Néha elmélázunk rajta, vajon milyen lenne Budapest, ha a miniszterelnök családjának tulajdonában kőbánya helyett faiskola lenne, és a nem focista, hanem erdész szeretett volna lenni gyermekkorában.

Miután az elmúlt négy évben az Európai Unió Régiók Bizottságának Környezetvédelem, Éghajlatváltozás és Energiaügyi szakbizottságának munkájában vettem részt, és elsősorban azzal foglalkoztam, hogy milyen szerepe lehet az európai önkormányzatoknak az EU klímavédelmi céljainak teljesítésében, nem is volt kérdés, hogy a belvárosi programom középpontjában is ez a téma áll majd. Van egy 15 éves tervem a Belvárosra, melynek célja, hogy Budapest V. kerülete úgynevezett klímasemleges terület legyen 2035-re. Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátást jelentősen csökkenteni fogjuk és a zöldfelület növelésével a terület szénelnyelőképességét pedig erősítjük.

Amennyiben megválasztanak polgármesternek és megszerezzük a képviselő-testület többségének támogatását, 2020-ban megalkotjuk a kerület  klímastratégiáját és elfogadunk egy cselekvési tervet költségvetéssel.  Soproni Tamással (VI. kerület) és Niedermüller Péterrel ( VII. kerület), két szomszédos belvárosi kerület polgármesterjelöltjével, szövetséget kötöttünk arra, hogy együtt gondolkodunk és közös megoldásokat keresünk a kerületeinket érintő problémákra. Terveink szerint a közlekedés, a lakhatás, az egészségügy, a köztisztaság és a klímaváltozás olyan területek, amelyekben közös stratégia mentén fogunk cselekedni a következő években.

 

A klímasemlegesség eléréséhez legalább három területen kell jelentős változásokat megvalósítanunk.

 

Az első az energia. A cél, hogy a mostaninál kevesebb energiát minél tisztább forrásból használjunk. Ezért okosmérőket telepítünk először a köz- majd a magánépületekbe, hogy jobban értsük az energiafogyasztási szokásokat és csökkenteni tudjuk a pazarlást. Folytatni kell az épületek energiahatékonyságát növelő szigetelési és nyílászárócsere programokat, valamint az önkormányzatnak bele kell vágnia a saját megújuló-energiatermelésbe, hogy a felhasznált energia forrása minél nagyobb arányban zöld energia legyen. Támogatni fogjuk energiaközösségek létrejöttét, és – ma úgy látom – a beruházások jó részét európai uniós forrásból tudjuk majd finanszírozni. Az Európai Unió által elfogadott 2030-ra vonatkozó klímacélok: az üvegházhatású gázok 40%-os csökkentése, a felhasznált energia 27%-a megújuló forrásból származzon és 27%-kal kell növelni az energiahatékonyságot (1990. Bázishoz képest). A célok eléréshez az új hétéves költségvetés – reményeink szerint – a városok számára is elérhető forrásokat rendel majd 2021-től. Az átmenet gyorsasága mellett az is fontos, hogy ez az átállás társadalmilag igazságos legyen, hiszen miközben sok energiát pazarolunk az Európai Unióban több mint 50 millió embernek nehézséget okoz a lakása kifűtése télen, és ez nem csak a kisebb települések valósága, hanem Budapest belvárosában is létező jelenség.  Ezért felmérjük az energiaszegény háztartásokat és kidolgozunk egy támogatási rendszert, hogy senki ne fázzon a lakásában. Faültetéssel, zöldfalakkal, árnyékolással, vízfelületek létesítésével pedig hűtjük a belvárost a nyári időszakban, ezzel is csökkentve a nyári  energiafogyasztást, enyhítjük az egyre jellemzőbb városi hősziget hatást. Ezekkel az intézkedésekkel a levegő minősége is jelentősen javulni fog, és az energiaberuházásoktól a háztartások energiaköltségének jelentős csökkenését is várjuk.

A második terület a hulladék. Idén nyáron sokan csatlakoztak a műanyagmentes július akcióhoz, elszánták magukat, hogy csökkentik a maguk által termelt hulladékot, elsősorban az egyszer használatos műanyag mennyiségét, ami nem is olyan könnyű egyik napról a másikra. Én arra keresem a választ, hogy mivel segíthet az önkormányzat ennek megvalósításában.  Miközben itthon még csak most kezdünk erről érdemben beszélni, több európai város, nagyvárosok és kisebbek tűzték ki célul, hogy hulladékmentesek lesznek 10-15 éven belül.
Mit tehet egy önkormányzat?  A jó példák között van: csomagolásmentes boltok nyitásának támogatása,  az önkormányzati intézmények PET-palack mentesítése, ivókutak létesítése, a rendezvények, fesztiválok környezettudatos szabályozása (egyszer használatos, nem lebomló poharak, tányérok, evőeszközök korlátozása), a megosztáson alapuló közösségek, kezdeményezések támogatása, élelmiszerhulladék csökkentésének támogatása,  a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer erősítése, szerves (konyhai) hulladék külön gyűjtésének szervezése, komposztálás támogatása, olyan zöld iroda létrehozása, ami nem csak lakossági szemléletformálással foglalkozik, hanem az önkormányzat költségvetésében, közbeszerzéseiben, döntéseiben is megjeleníti ezt a célt.  Ezek mind lehetséges eszközök arra, hogy csökkentsük a hulladék mennyiségét és növeljük az újrahasznosítás arányát a kerületben.

A harmadik terület a zöldfelületek növelése. A fakivágást szabályozó rendelet helyett egy, a fákat védő rendeletet fogadunk el. Megvizsgáljuk, hogy hova lehet még fákat ültetni, de egy ilyen sűrűn beépített környezetben innovatív megoldások kellenek, ezért támogatni fogjuk és ehhez teremtünk szabályozási környezetet: zöldfalak, zöldtetők, függőleges kertek, lugasok, árnyékolók kialakítását.
A klímasemlegesség elérésehez valószínűleg nem elég az a fa és zöldtömeg, ami a kerületben létrehozható, ezért vállaljuk, hogy csatlakozunk a magyarországi erdősítési programhoz, és minden évben, minden kerületi polgár nevében elültetünk egy fát a következő 15 évben Magyarországon.

Az elmúlt években azt tanultam európai városok példáiból, hogy egy ambíciózus polgármester nem csak a saját települését képes átformálni, hanem úttörőként a jó gyakorlatokat, tapasztalatait megosztva sok más önkormányzatot is húzhat magával.

Én ehhez kérem október 13-án a támogatást.

( A szerző közgazdász) 

Ha van észrevételed, véleményed itt várunk:

https://www.facebook.com/groups/762663054098897/?ref=bookmarks

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: