Nyár van és kánikula, itt és most talán megengedhető valami, ami könnyedebb. De, aki ezt a videót végig nézi nemcsak egy megunhatatlan slágerré vált filmzenét fog hallani, hanem két fantasztikus idős művészt, akik az örömzenélés közben fiatalkori énjükből csillantanak fel pillanatokat…. és ezért Ők FELEJTHETETLENEK!
Anthony Quinn (1915 – 2001)
Kétszeres Oscar-díjas mexikói-amerikai színész, producer, filmrendező. Leghíresebb filmje, a Zorba, a görög (1964), amelyben olyan hitelesen játszotta el a főhőst, hogy Görögországban még tiszteletbeli görög állampolgárrá is avatták. Számtalan sikeres szerep fűződik a nevéhez, melyek közül ízelítőként néhány: Viva Zapata, Országúton, Arábiai Lawrence, A nap szerelmese.
És egy film 1956-ból: A párizsi Notre-Dame ,ami miatt számomra azóta is Ő „A” Quasimodo.
Mikis Theodorakis (1925- )
Több neves egyetem díszdoktora, a Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka.
Tanulmányait Athénban és Párizsban végezte. 1943-tól aktívan baloldali ellenállóként, politikusként vállalta a börtönt is majd Párizsba emigrált.
Megzenésít görög verseket, ír operákat, filmzenéket. Kétségtelen mindmáig legnagyobb sikere Níkosz Kazandzákisz , Zorbász, a görög című könyvéből készült filmnek a zenéje.
Az 1995-ben egy müncheni szabadtéri előadáson készült kisfilm több mint 10 perce, a mai rohanó világban rengeteg idő… de megéri!
Itt látható és hallható a két művész együtt a színpadon:
https://youtu.be/r4oJmSOrz60
ZORBA tánca
Reményi Gyenes István magyar szövegével
Egy szép, mesés, távoli táj
Egy dalt idéz, emléke fáj
Mert rég idejét múlta már
Másfajta dallam jár
A szél, a csönd hozza feléd
Az ősi föld üzenetét
Ó, jaj, hol az a régi láz
Ki tudja merre jársz
Napjaidnak szürkeségét
Rózsaszínre festenéd
Szép remények alvó fényét
Új életre keltenéd
Járd csak ezt a régi táncot
Eltűnik a sok csapás
Visszatér az ifjúságod
Újra ég a régi láz
Szárnyat adhatsz álomképnek
Melynek régen vége már
Lábad, hogyha erre léphet
Minden gondod messze száll
Rakd a lábad lelkesedve
Vágtass, mint a déli szél
Régen eltűnt kedvesedre
Emlékezni így remélj
Járd a táncot s rá ne gondolj
Meddig tart e bűvös éj
Egy szép, mesés, távoli táj
Egy dalt idéz, emléke fáj
Ó, jaj, hol az a régi láz
Ki tudja merre jársz
Ki tudja merre jársz
Ki tudja merre jársz
Ki tudja merre jársz