by Hofi Géza (1936 – 2002) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.
1955-ben tette le az érettségi vizsgát a Széchenyi István Gimnáziumban, ami után három alkalommal is sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára, csupán Básti Lajos engedte át az első rostákon. Az Ascher Oszkár által kért szavalatai sosem sikerültek, erre említette, hogy a paródia neki jobban megy, de Ascher válasza az volt, hogy ő meg ahhoz nem ért. Később a Kőbányai Porcelángyár munkásaként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József és Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András (Jászai Mari unokaöccse) vezette színjátszó csoportjában játszott.
Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg a tehetségére felfigyelő Szendrő József színigazgató 1960. szeptember 1-jével a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, a környék kultúrházaiban is gyakorta haknizott, egyre nagyobb népszerűségre tett szert.
1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri Slágerkupa műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté és innen indult egy párját ritkító fantasztikus sikersorozat.
Itt látható és hallható eredeti előadásban az egyik legsikeresebb száma:
https://youtu.be/__EC5-cGj4A
Gondolj apádra…
Gondolj apádra,
Ha rákerülsz a lapátra.
Megmondtam előre,
Hogy fel ne menj a tetőre!
Egyszer kell leesni, már nincs mit keresni!
Csápoljatok fiatalok!
Csak semmi drog!
Semmi porno!
Csak a zene!
Fiatalok!
Győz a nép, győz a nép!
Sződd a selymet elvtárs!
Munkás ököl vas ököl,
Oda sújt ahova köll…
Ózdi fiú, ózdi lány,
Nyugdíjas lesz valahány.
Gondolj apádra,
Ha rákerülsz a lapátra.
Megmondtam előre,
Hogy fel ne menj a tetőre!
Egyszer kell leesni, már nincs mit keresni!
Arra gondoltam, hogy ti lesztek a kórus… hát nem angol kórus, hanem énekkar kórus… nézz oda hátra: És lőn világosság… ha kiderül, hogy tudok fakasztani vizet is, ezt a Tisza dolgot rámkenik az biztos! Arra emlékszem, mikor a király előtt, az a hülye, hülye első belvíz: hogy lehetne megoldani?
Hát mindjárt így kész volt. Magyar ember kevés halat eszik:… Úgy lehet megoldani a belvíz gondokat, hogy ahol most van a belvíz, ott lesz a halastó… azóta várom, hogy bevigyenek a minisztériumba… ennyit én is értek. Egy példa: Tudod miért jó a kerekes kút? Oda lehet tolni, ahol víz van. Na szóval egy közös éneklést csinálunk. A szöveg igen egyszerű:
Gondolj apádra,
Ha rákerülsz a lapátra.
Há.. primitív primitív, de hát tőlem van.
Megmondtam előre,
Hogy fel ne menj a tetőre!
Egyszer kell leesni, már nincs mit keresni!
Na most akkor próbát tartunk!
Olyan ideges vagyok… nem lettem kócos?
Jaaaj! Berlin zuhogó eső…. Milánó szarok a hajamra!
Gondolj apádra,
Ha rákerülsz a lapátra.
Megmondtam előre, (kurva jó)
Hogy fel ne menj a tetőre!
Egyszer kell leesni, már nincs mit keresni!
(dudolás)
Na akkor most… várjál!…. most élőbe!
Erre kell belépni, hogy vuff!
Vuff!
Gondolj apádra,
Ha rákerülsz a lapátra.
Megmondtam előre,
Hogy fel ne menj a tetőre!
Egyszer kell leesni, most modulálás jön!
Gondolj apádra,
Ha rákerülsz a lapátra.
Megmondtam előre,
Hogy fel ne menj a tetőre!
Egyszer kell leesni, már nincs mit keresni!
Egyszer kell leesni, már nincs mit keresni!
És akkor már nincs mit keresni!
Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897
