2020-11-29

FELEJTHETETLENEK! – BILLIE HOLYDAY: Strange fruit

Kultúránk tesz azzá minket akik, és amik vagyunk. A kultúrának ezért kell, hogy helye legyen egy közélettel foglalkozó platformon is.
De nemcsak ilyen fennkölt gondolatok vezettek egy új kulturális sorozat elindításában. Azok az izgalmak és élmények is, amelyek a Baumgarten – díjasok művei közötti keresgélés okozott. Mert ezek máris hiányoznak!
Ezért szeretnék itt néha megosztani olyan pillanatokat, amelyek valamiért szinte „belém égtek” és így lettek
FELEJTHETETLENEK!
Néha a szerzők vagy az előadók okán, máskor a mondandójuk miatt – vagy együtt, egyszerre – okoztak nekem felejthetetlen perceket a versek. Időnként újra olvasva, meghallgatva csodálkozok rá ma is érvényes üzeneteikre!
Aztán más versek, amelyek megzenésítve még erősebben hatnak.
Dalok, sanzonok, songok,  melyekben nem egyszerűen dalszövegek szólalnak meg valójában, hanem önálló versek.
Tudom, mint minden válogatás ez is szubjektív lesz.
De hát, házigazdának lenni, néha előnyökkel is jár….
 

A jazzben talán ez a leghíresebb és legemblematikusabb dal mely a rasszizmusról szól,  és ami Billie Holiday hangján híresült el. Ennek szövege eredetileg  Lewis Allan verse, aki Abel Meeropol írói álnéven publikálta azt 1937-ben. A “furcsa gyümölcsök” metaforában egy lincselést ábrázoló fotót lírizált a költő, ami két fekete férfi, Thomas Shipp és Abram Smith felakasztását ábrázolja. Őket, egy soha nem bizonyított gyilkosság miatt lincselték meg, és ez a gyilkosság a feketék elleni rasszizmus egyik leglátványosabb példájává emelkedett. Ez a dal volt az – ami 1939-ben meghozta a  sikert Billie Holiday számára – és amit később a polgárjogi mozgalmak is a zászlajukra tűztek.
(Forrás: fidelio)

 

Itt hallható a dal Billie Holiday előadásában, 1939-ből:

https://youtu.be/wHGAMjwr_j8

Furcsa gyümölcsök
(Fordította: gellcsi)

A déli fák furcsa gyümölcsöt teremnek
Vér a leveleken és vér a gyökereknél
Fekete testek hintáznak a déli szellőben
Furcsa gyümölcs lóg a nyárfákról

Pásztorjelenet a lovagias délen
A kidülledő szemek és a görbe száj
Magnóliák illata, édes és friss
Aztán hirtelen az égő hús szaga

Íme a gyümölcs a varjaknak, hogy széttépjék
Az esőnek, hogy összegyűjtse, a szélnek, hogy beszippantsa
A napnak, hogy megrohassza, a fáknak, hogy lehullajtsák
Íme a furcsa és keserű termés

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: