2021-05-07

Dr. SÓS TAMÁS: Idősek oktatási motivációi és színterei

A járvány hatására az idősek oktatása, a művelődése, a személyes kapcsolattartása visszaszorult, online térbe került, ez is hozzájárult a még korábban aktívabb időskorúak autonómiájának részbeni elvesztéséhez. Azok az idősek vannak kedvezőbb helyzetben – a vírus miatti korlátozás időszakában – tanulás, ismeretszerzés, a mindennapi kommunikáció szempontjából, akik eligazodnak a digitális világban, és a közösségi életüket a virtuális térben is tudják folytatni, sajnos ma ők vannak kevesebben.

Idősek oktatásáról az Eurostat 

Az Eurostat adatai szerint hazánk azon uniós országok közé tartozik, ahol az idősebbek kevésbé szánják rá magukat hivatalos vagy egyéb oktatási formákba való bekapcsolódásra. Az 55–64 éves korosztály 22%-a vesz részt az EU által meghatározott szervezett tanulási tevékenységek valamelyikében, míg a svédeknél ez az arány 58, a norvégeknél 41, hollandoknál 38%, de az uniós átlag is 26%. A 65 éven felüliek tanulási kedve elenyésző arányú, inkább a nagyvárosi legalább érettségizett idősekre jellemző. Az idősek nehezen barátkoznak meg a számítógép-használattal. Az 55–64 éves korosztály 41, a 65–74 éves korosztály 71%-a még soha nem használt számítógépet és internetes kapcsolatot. A számítógépet használóknak viszont több mint kétharmada napi rendszerességgel leül a gép elé (KSH, 2013).

Az idősoktatás hazai alacsony számadataiban szerepet játszik, hogy az oktatáspolitika részeként az idősoktatás jelenleg nem stratégiai feladat, a támogatások, a pályázati források is hiányoznak erről a területről (Bajusz,2017). A berögzült munkáltatói rutin sem veszi figyelembe, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évre kitolódott,50 – 55 éves munkavállalókat már nem szívesen iskoláznak be.

Az idősek tanulási motivációi

Az időskorúak konkrét tanulási motivációi rendkívül sokrétűek, nagymértékben meghatározó az élethelyzet, az életkörülmények, az addigi életút, társadalmi gazdasági folyamatok, munkaerőpiaci tendenciák. Van, aki azért tanul mert továbbra is kereső munkát folytat, saját és családja fenntartása teszi szükségessé, akad, aki azért, mert többet szeretne tenni saját egészsége érdekében, többen a megkezdett hobbijuk megvalósításában élik ki magukat. Számosan azért folytatnak ismeretszerzést mert jobban elszeretnének igazodni az új helyzetükben. Egyre többen tanulnak – ebből a korosztályból – idegennyelveket, illetve informatikát, hogy lépést tartsanak a változásokkal.

Az egész életen át tartó tanulás részeként az informális tanulás a legjellemzőbb az időskorban. Népszerűek a tanulási, művelődési, közösségi programok, melyek a nem formális tanulást segítik, legkisebb arányú a formális képzés, melynek keretében szakképesítést, oklevelet kapnak a végzettek, sokan az életük kiteljesedésének érdekében autonóm tanulást folytatnak, saját elképzelései alapján. (Novák,2012).

Jellemzően az idősoktatás, művelődés színterei, a művelődési intézmények, közösségi terek, egyetemek, közoktatási intézmények, természeti környezetbe szervezet programok, idősklubok, egyházi és civilközösségek rendezvényei.

Legnépszerűbbek a közművelődési intézmények, klubok ismeretterjesztő programjai, a művelődési házak csaknem felében működnek nyugdíjas közösségek. Szép példája ennek a Budapesti Művelődési Központ időskorúak tanulásáért, művelődéséért végzett tevékenysége, innen indult el a később országossá vált” Kattints rá Nagyi!” számitógépes tanfolyam sorozat. Az idős klubok negyedében folynak ismeretterjesztő előadások (Brüll,2007).

Nyugdíjasok művelődésével, tanulásával érdekképviseletével néhány országos mozgalom, karitatív szervezet, illetve helyi civilszervezet foglalkozik. Közülük ki kell emelni a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az az Éveknek” Országos Szövetsége (ÉÉOSZ), valamint a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetség (NYOSZ) munkáját. A két szervezet együttesen közel 200 ezer fő taggal rendelkezik,2 ezer klubban és egyesületben szervez programokat, képzéseket (https://eletetazeveknek.hu/ , https://www.nyosz.hu/ )

Felsőoktatás és az idősek

A felsőoktatási intézményeket egyedi kezdeményezések jellemzik – számos jó példa ellenére – közülük kevesen vállalnak aktív szerepet az idősek oktatásában – művelődésében, az egyetemek nem kellően nyitottak az idősek számára.

Az elmúlt évtizedek hazai idősoktatásának történetében kiemelkedik az 1980 – as évekből az egri Tanárképző Főiskola kezdeményezése, megszervezésre került a „Nyugdíjasok Főiskolája” az akkor már Nyugat- Európában, Észak – Amerikában működő „harmadik kor egyeteme” mintájára, idősek számára külön tagozatot indítottak történelemből, angol és német nyelvből. Sajnos, ez a kezdeményezés viszonylag hamar elhalt (Sz.Molnár,2005).

A Harmadik Kor Egyetemének adaptációja számos helyen megvalósult, általában egyetemi bázisokon, felnőttképzésben (andragógia) idősoktatásban (gerontagógia) és más szakterületeken népszerű szakemberek, nyugdíjas szervezetek, önkormányzatok közreműködésével.

Az idősoktatási egyik bázisa jött létre a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar aktív közreműködésével – az időskori élet sajátosságait dolgozták fel – Pécsen, Kecskeméten, Pakson, Szekszárdon, Zalaegerszegen, egy-egy helyszínen 200 – 250 fő részvételével (PTE.KPVK,2017).

A „Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája” szintén országos példa, melyet 2009 – ban indítottak a Milton Friedman Egyetem – Zsigmond Főiskola jogutódja – projektjeként. Az 50 pluszosok körében szervezik a programot a nyugdíjas létre és a munkavállalásra készítenek fel (Bajusz – Jászberényi,2013).

Összességében fontos, hogy az életkor meghosszabbodásából adódó következmények ne problémaként definiálódjanak, hanem kihívásként, amiben benne van a nagyobb arányú társadalmi, közösségi egyéni feladat- és felelősségvállalás, ebben a felfogásban az idősoktatás kiterjesztése térben és időben a kisebb településekre történő kiterjesztése a lehetőségeket növeli az aktív idősödésnek, a hosszabb ideig tartó betegség mentes életnek (Lampek,2015).
(A szerző tanár,szak-és felnőttképzési szakértő)

 

Irodalom:
Bajusz Klára (2017): „Új szín az életemben” Opus et Educatio 4 évf.4.szám.515 – 525. 11 p.
Bajusz Klára – Jászberényi József (2013): Az időskori tanulásról. Kultúra Közösség IV. évf. pp 59-66.
Brüll Edit (2007): A Budapest Művelődési Központ az időskorúak tanulásáért, művelődéséért 6 p.
KSH. Statisztikai Tükör (2013): Október elseje, az idősek világnapja
www.ksh.hu 3p.
Lampek Kinga (2015): Az aktív időskor és a társadalom.in.: Lampek Kinga – Rétsági Erzsébet: Egészséges idősödés pp 8-26.
Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ)
https://www.nyosz.hu/
Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az az Éveknek” Országos Szövetsége (ÉÉOSZ) https://eletetazeveknek.hu/
Novák Géza Máté (2012): A felnőttkor pedagógiája https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_felnottkor_pedagogiaja/TANANYAG/04_1.html
PTE.KPVK (2017): Kecskeméti Harmadik Kor Egyeteme 2016- 2017 I.- II. félévi programja 3 p.
Sz. Molnár Anna (2005): Az idős felnőttrétegek (45év felettiek) felnőttképzési igényei és képzési lehetőségei. Felnőttképzési kutatási Füzetek, Budapest 126 p.

 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

A sorozat korábbi írásai ezeken a linkeken találhatóak:
1., 
https://www.kerekasztal-mp.hu/kihivas-vagy-lehetoseg/hegyesine-orsos-eva-novekszik-a-tarsadalmon-belul-az-idosek-szama-es-aranya-kihivas-vagy-lehetoseg/

2., https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/dr-katona-tamas-idosekrol-a-szamok-tukreben/

3., https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/talyigas-katalin-melto-ellatast-az-idos-embereknek-meltosagot-mindenkinek/

4., https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/boros-ilona-az-idos-emberek-jogairol-szolo-ensz-egyezmeny-hianyarol/

5., https://www.kerekasztal-mp.hu/kozelet/kabai-tibor-meltanyos-nyugdijrendszert/

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: