2019-10-20

BEER MIKLÓS PÜSPÖK ÚR GONDOLATAI HÚSVÉTRÓL… PÉSZAHRÓL… KIKELETRŐL…

„ Permanentes in fide” azaz „Rendületlenül a hitben”  (Főtisztelendő Püspök úr jelmondata, Pál apostol korinthosziakhoz szóló első leveléből)

Húsvét a legfontosabb keresztény ünnep. A főünnep Húsvétvasárnap, de az előtte lévő és utána következő napok is kapcsolódnak az ünnepi időszakhoz. Maga a magyar elnevezés onnan ered, hogy az ünnep előtt negyven nappal kezdődik a böjti idő, amikor régebben ez alatt az idő alatt egyáltalán nem ettünk húst és csak az ünnep előestéjén „vettünk” magunkhoz újra húsételt. Innen a „hús-vét”. A közvetlen előzmény a „Nagy-hét”. A megelőző vasárnappal kezdődik, amit „Virágvasárnapnak” vagy „Pálmavasárnapnak” nevezünk. Ekkor emlékezünk Jézus Jeruzsálembe szamárháton való bevonulására, amikor a jeruzsálemiek pálmaágakkal köszöntötték. Európai hagyomány szerint ezt mi barkaággal helyettesítjük. Ezen a héten emlékezünk azokra az eseményekre, amelyek megelőzték Jézus nagypénteki keresztre feszítését és halálát Máté, Márk, Lukács és János bibliai elbeszélései alapján. Az egész ünnepsorozat szorosan kapcsolódik a zsidó Peszach ünnephez. Idén naptárilag is majdnem pontosan egybeesik a kettő. Mindkét ünnep a szabadulás, az új élet, vagy ha tetszik a tavaszi újjászületés gondolata köré fonódik. Míg a Peszach a zsidó nép Egyiptomból való szabadulását idézi, a keresztény ünnep Jézus halálból való feltámadását állítja középpontba és ezzel együtt az emberi élet örök távlatát, a halál után következő örök életet reményét ünnepli.

A keresztény hagyomány ehhez az ünnephez kapcsolja a keresztelkedést, vagyis a hitben való elköteleződést. A vallásos hit szinte minden vallásban a Teremtő feltétlen elfogadását jelenti. A keresztény hit ehhez kapcsolja a Názáreti Jézus személyében való hitet, aki éppen „a halálból való feltámadásával  hatalmas Fiának bizonyult”/Római levél 1,4/. Ezért ez a legfontosabb ünnepünk. A néphagyományok ezeket a gondolatokat tükrözik: a húsvéthétfői locsolkodás a keresztvizet, az újjászületést idézi, a húsvéti hímes tojás az élet ígéretét, vagy a húsvéti nyúl a termékenységet, az élet bőségét jelképezi.

Az ünnephez kapcsolódnak még a nagypénteki „keresztút-járás”, az énekkari-zenekari Passió-ének vagy a feltámadási körmenet.

A húsvét utáni hetet „Fényes Hétnek” nevezzük, de az ünnepkör lényegében még negyven napig tart a Mennybemenetel-  illetve a Pünkösd ünnepéig.

Ahogy a természet tavaszi megújulása valami újról, szebbről, esélyt adó jövőről ad hírt, ébreszti a reményt, úgy ezek a tavaszi ünnepeink is adjanak lehetőséget arra, hogy hinni tudjunk a jövőben.

(A szerző a Váci egyházmegye megyés püspöke)

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

One thought on “BEER MIKLÓS PÜSPÖK ÚR GONDOLATAI HÚSVÉTRÓL… PÉSZAHRÓL… KIKELETRŐL…

  1. Beer püspök úr sajnálatos módon nyugdíjaztatás előtt áll, pedig nagy szükség volna az ő további szolgálatára, nemcsak a hazai katolikus egyháznak, hanem minden jóakaratú embernek – világnézeti hovatartozástól függetlenül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: