2020-04-02

A kerekasztal mellett, az egészségügyről – LANTOS GABRIELLA: Milyen a jól működő és finanszírozható egészségügy a XXI.sz elején?

(Kivételesen meg kell osztanom az olvasóimmal a közeli terveimet. Az EUROBAROMETER 2019 novemberi felmérése szerint a magyar megkérdezettek háromnegyede aggasztónak tartja a hazai egészségügy helyzetét. Ezért a kerekasztal mellett mondják el véleményüket a helyzetről és a lehetséges változtatásokról szakértők, pártok szakpolitikusai. Elsőként egy független egészségügyi menedzser, majd rövidesen a Demokratikus Koalíció és a MOMENTUM következik, ezzel segítve a helyzet megismerését és megítélését)


, tehát van elég képzett orvos, ápolónő és gépek, mert meg akarunk gyógyulni.
Olcsó, mert másra is kell pénz: pl. tanárok fizetésére, új villamosvonalakra, napelem támogatásra.
Elérhető, szóval nem kell sokat menni érte.

Sajnos közgazdaságilag ez a három szempont egyszerre nem teljesíthető, ebből erednek a problémák az egészségügyben. Többféle kombináció lehetséges. Magyarországon most az egészségügy olcsó (keveset költenek rá) és elérhető (160 kórház van), ezért nem jó.
Más országokban inkább azt választják, hogy legyen jó és olcsó, viszont nincs 30 kilométereként kórház.

Mi van helyette? Hogyhogy mégis tovább élnek?
Hát úgy, hogy minden beteget azon a legalacsonyabb szinten látnak el, ahol meg tudják gyógyítani.

Nézzük sorra, mit csinál egy ilyen egészségügyben a háziorvos, a szakrendelő orvosa, a kórházi orvos, a rehabilitációs szakember és az ápolási otthon dolgozója?

Háziorvos

Ez a lakossághoz legközelebb elérhető ellátás. De nem egyedül, egy asszisztenssel és egy sztetoszkóppal dolgozik, mert így csak antibiotikum receptet és kardiológiai beutalót tud írni. Többen, 7-8 háziorvos, asszisztens, laboráns, szonográfus, gyógytornász, dietetikus, védőnő, otthonápoló, betegmenedzser dolgozik együtt egy eszközökkel jól felszerelt rendelőben.  Ezt nevezik praxisközösségnek. Ők így együtt az alapbetegségeket meg is gyógyítják (orvosilag úgy mondják, definitív a gyógyítás), sőt a gyakori krónikus betegségben szenvedőket is gondozzák. Csak komolyabb betegség gyanújakor küldik tovább a beteget a szakrendelőbe.

Természetesen ennyi szakember nem lehet minden csöpp faluban. A háziorvosi praxisközösség 10-15 000 ember ellátásáért felel, a környék legnagyobb településén található és mindenhonnan könnyen elérhető. 3-5 ilyen praxisközösség tartozik egy járás szakrendelőjéhez.

Szakrendelő

A járási székhelyvárosban található, gyakran egy korábbi, elavult kiskórház épületében. A gyakori betegségekre specializálódott szakorvosok komoly diagnosztikai háttérre támaszkodhatnak (CT-MR is) a kivizsgálás során.  Nekik is az az érdekük, hogy minél több beteg definitív ellátását elvégezzék (praktikusan ne küldjék tovább a centrumkórházba) és a ritkább krónikus betegségek gondozását is ellátják. Ezen felül ők dolgoznak a szakrendelő mellett található egynapos sebészeti és nappali kórházi centrumban is, ami szintén a régi kiskórház épületében kapott helyet.

Egynapos sebészeti és nappali kórházi centrum

Ez az ellátási forma reggel 7 és este 7 között érhető el, tehát a betegek a kisebb, gyakran artrószkópos műtét vagy kezelés után este már otthon alszanak. Kicsi a fertőzésveszély, gyorsabb a gyógyulás, és még olcsóbb is a biztosítónak. Épp ezért vannak olyan országok, ahol az összes műtét 50-80%-át ilyen egynapos centrumokban végzik, beleértve a nem áttétes kisebb daganatműtéteket is! A nappali kórház pedig sokféle ellátást biztosít, a mozgásszervi kezelések mellett pl. a kemoterápiát sem feltétlenül a távolabbi kórházban kapja meg a beteg, hisz az onkológus által elrendelt infúziót úgyis egy jól képzett (diplomás) szakápoló adja be. Csak egy megbízhatóan működő közös informatikai felület szükséges ehhez, pontosan meghatározott és betartott jogosultságokkal.  Így a betegnek nem kell sokat utaznia és feleslegesen várnia a szakorvosra, aki úgyis a leletei alapján dönt a következő kezeléséről, amit egy szakápoló végez majd el. Szerencsére ez az informatikai felület már Magyarországon is elkészült, EESZT a neve, lassan mindenki megtanulja használni.

Ügyelet és mentőszolgálat

A járásközpont városában, a szakrendelő mellett található az éjszakai és hétvégi ügyelet, illetve a mentőszolgálat is. Ők azok, akiket az akut betegségekkel karácsonykor is fel lehet keresni. Persze nem éri meg a szakorvosi kezelés helyett az ügyelethez fordulni, mivel éjjel sokkal kevesebb a szakember, úgyis vissza kell majd jönni a komolyabb kivizsgálás miatt. De egy fájdalomcsillapító injekció vagy infúzió, gipszelés persze belefér.  Az ügyeletes dönti el azt is, kinek az állapota igényli a centrumkórházi ellátást, ahova rögtön el is viszi az ilyen súlyos esetet a mentő.

Kórház

A kórház a megyeközpontban található, legalább félmillió ember ellátásának a legmagasabb szintje. Egy olyan fekvőbeteg intézmény, ahova csak a legsúlyosabb esetek kerülnek, ahonnan a mentő már nem viszi tovább a beteget.  Tehát nem egyfajta járóbeteg rendelő, amelynek a folyosóján sorban állnak, jó esetben ülnek kisebb betegségekkel az emberek a professzor úrra várva. Aki idekerül, annak súlyos, esetleg szövődményes betegsége van, máshol biztosan nem tudnák meggyógyítani. Ezért itt koncentrálódnak a legjobban képzett szakemberek, diagnosztika, műtéti technika, intenzív osztály a hét minden napján, 7×24 órában. Ez a legdrágább ellátási forma, ezért itt csak annyi ideig tartják a beteget, ameddig biztos minden nap kezelik vagy ellenőrzik az állapotát. A megműtött beteget gyorsan hazaengedik, hisz mindenkinek jobb a szerettei közt gyógyulni. De nem hagyják magára a családot, az otthonápolási szolgálat látogatja, cseréli a kötést, tanácsokat ad és ellenőrzi a gyógyulást. Aki pedig egyedül él és nincs, aki otthon gondozza, az sem marad a drága centrumkórházban. Hanem a járási központ szakrendelője melletti rehabilitációs és ápolási otthonba kerül, ahol szakképzett ápolónők gondozzák a műtétet végző orvos utasítása szerint.

Rehabilitációs és ápolási otthon

Ez is a járási székhelyeken található, a szakrendelő mellett, a korábbi kiskórház épületeiben. Rehabilitációs részlege átmenet az egészségügy és a szociális ellátás között. Orvos rendeli el a rehabilitáció során nyújtott ellátást, de a kezelések nagy részét szakápolók végzik: gyógytornászok, fizikoterápiás nővérek, dietetikusok, szakápolók és persze szociális munkás. Ez utóbbiak főleg akkor kerülnek a képbe, amikor kiderül, hogy a beteg állapota már tovább nem javítható, így végleges ápolási elhelyezésre van szüksége.

Az ápolási otthon szociális ellátás azok számára, akik már nem önellátóak, mert nagyon öregek vagy nagyon betegek. Meggyógyítani nem lehet őket, ezért nincs szükség egészségügyi ellátásra és személyzetre sem. De gondos ápolással és jó társasággal javítani lehet az életminőségükön. Ezt a munkát gerontológiai szakápolók és idősgondozók végzik, gyakran önkéntesek támogatásával.

És mindezt hogyan lehet finanszírozni?

Sokkal több pénzből, mint amennyit ma az állam az egészségügyre költ. Ja, akkor persze nem is lehet megcsinálni…. De meg lehet, ha azt az összes pénzt, amit ma bármilyen jogcímen az emberek az egészségükre költenek, egy kasszába csatornázzuk.

Nézzük egyenként a tételeket:

TB járulék és társai

Az alkalmazottak a bruttó bérük 7%-át fizetik. Ez gyakorlatilag nem járulék, hanem adó, mivel a befizetés nagysága és a szolgáltatási csomag közt nincs semmi kapcsolat. A vállalkozók sokkal kevesebbet fizetnek, évi legfeljebb 450 000 Ft-ot.  Ez csak másfélszer több, mint az átlagbért kereső alkalmazottjuk befizetése. És nagyon sokan még ennyit sem, sőt semennyit sem fizetnek az egészségügyi ellátásukért, pedig egyáltalán nem szegény emberek. Ha mindezeket az igazságtalanságokat felszámolják, sokkal több TB járulék folyik be, amiből rendes fizetést lehet adni az orvosoknak és nővéreknek.

Állami hozzájárulás

A vállalatok által fizetett szociális adó kisebb része a TB kasszába megy. A nagyobb része nyugdíjakra, de ez nincs kőbe vésve, évről évre módosítják az arányokat.

Hálapénz

10 évvel ezelőtt egy egészségpénztári kutatás azt állapította meg, hogy évi 70 Mrd Ft-ot dugdosnak a betegek az orvosok, főleg az orvosbárók zsebébe. Ez ma biztos sokkal több pénz, hisz egy menő szülészorvos tarifája akkor 100 000 Ft volt, ma meg 200 000 Ft. Nem véletlen, hogy az új orvoskamarai vezetés ezt a tételt nem a köpenyzsebekben, hanem a fizetési borítékban szeretné inkább látni. És büntetőeljárást azok ellen, akik a jócskán megemelt orvosi fizetés mellett is hálapénzt szednek.

Magánegészségügyi ellátási díjak

Bár a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, mintha az egészségügyben évtizedek óta semmi sem történne, van mégis egy markáns változás. Ez pedig a magánegészségügy térnyerése a kisebb, életet nem veszélyeztető betegségek kezelésénél. Sokan vannak, akik hálapénz helyett inkább számlára fizetnek, ők a nagy magánklinikák páciensei. És vannak olyanok is, akik hálapénz helyett inkább az ellátás árát fizetik ki, akár számla nélkül is a lakásrendelőkben. Ez lényegesen többe kerül, mint a hálapénz, hisz az ellátás teljes árát kell megfizetni, nemcsak az orvos hasznát.

Tanulság

Nem igaz az, hogy nincs semmilyen elképzelés arról, hogy mit kellene csinálni. Az sem igaz, hogy erre soha nem lesz elég pénz. Hisz már ma is erre költik az emberek a pénzüket, legfeljebb nem mindenki fizet be egyformán a kockázatközösség fenntartásába. Vagy épp máshova fizet, a saját ellátására, zsebbe.

Az azonban nyilvánvaló, hogy a kormány nem fogja az egészségügyet rendbe tenni, mert egyszerűen nem érdeke a sok haszonélvezőt megsérteni. Legfeljebb az eladósodott kórházak igazgatóival és a beszállítókkal hepciáskodik. Igaz, most erősebben, min korábban szokta volt.

Az ellenzéki pártoknak ezért nagy a felelősségük.
A közös sopánkodás helyett, hogy milyen rossz az egészségügy, lassan döntést kell hozniuk. A döntés arról fog szólni, hogy kinek az oldalára állnak?

Kiállhatnak a hálapénzt nem kapó orvoskamarai orvosok és a nővérek mellett. Meg a TB járulékot jócskán, de hálapénzt nem fizető fiatalok és szegények mellett. Mit kell ehhez tenniük? Egy XXI. századi egészségügyi ellátási és finanszírozási modellt összeállítani és kommunikálni.
Meg persze kiállhatnak a hálapénzt kapó orvosbárók és a hálapénzt adó betegek mellett is, akik egyébként a kormány támogatására is számíthatnak.

Nem lehetne inkább egy olyan javaslatot bemutatni, ami az apró lépések politikája? Egy olyat, ami talán mindenkinek megfelelne?

Nem, az az idő már elment.
A mismásolás valójában a jelenlegi helyzet, az entrópia melletti állásfoglalás. Az egészségügy, hiába várják sokan, nem fog soha összeomlani. Csak épp napról napra rosszabb lesz. Most 30 000 ember hal meg évente feleslegesen, később majd 40 000, aztán meg 50 000. Az ellenzék vagy ennek a felelősségét vállalja, vagy amint tehetik, megváltoztatják.

(A szerző bölcsész és közgazdász végzettséggel rendelkező egészségügyi szakértő)

 

(ha még többet akar olvasni a hálapénz kriminalizálásáról, az orvosbárókról, a finanszírozásról, egy egészségügyi reformjavaslatról:

https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2016/04/18/korhaz_orvos_egeszsegugy_betegseg_lantos_gabriella_elso_resz/, https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2016/05/02/korhaz_orvos_egeszsegugy_betegseg_lantos_gabriella_masodik_resz/

Lantos Gabriella: Erzsike néni utazzon 30 km-t vagy Tóth doktor 1300-at?
A finanszírozható és működőképes egészségügyi rendszer, in.: Hegymenet –Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon, szerk: Jakab András és Urbán László, Osiris 2017.)

 

 

 

 

 

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d blogger ezt szereti: