2021-10-28

A kerekasztal mellett, a gazdaságról – KEMÉNY ÁDÁM: Helyzetkép a magyarországi korrupcióról

A magyarországi korrupció szintje kiemelkedő a világban, ezt talán a Transparency International kimutatásaiból lehet a legjobban megítélni. E szerint az EU második legkorruptabb országa vagyunk, és a korrupció az elmúlt években egyre jobban része lett a mindennapi életnek. Az Európai Unióban és Kelet-Közép-Európán belül is egyaránt stabilizáltuk a helyünket a sereghajtók között, ez is kiderül a legutóbbi rangsorból. Magyarország a világ országai között ma a 70. helyen áll.

A korrupció terjedésének és állandósulásának alapvető oka a Fidesz által „államosított” összefonódások és lopások rendszere. Hazánkban a még megmaradt jogállami és demokratikus intézmények nem képesek hatékonyan megfékezni a korrupciót, a piaci szereplők kibékültek a helyzettel, és mára „beárazták” a sikkasztást, a közpénzek eltulajdonítását.

A teljes korrupció mértékét nagyon nehéz számszerűsíteni, de a mértékadó becslések szerint hazánkban ez évente 100-200 Mrd Ft lehet, és a legkülönbözőbb társadalmi szférákban jelenik meg (ez az érték az EU-s pénzekkel kapcsolatos közbeszerzési csalások kárán felül értendő).

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemrégiben nyilvánosságra hozta a 2019-es évről szóló jelentését. E szerint a különböző európai támogatási alapokat érintő, állami csalás és korrupció Magyarországon tízszerese az EU-s átlagnak. Hazánkban az összes forrás csaknem 4 %-át érinti az OLAF szerint valamilyen közbeszerzési bűncselekmény – miközben az uniós átlag mindössze 0,36 %. Magyarország vezet a strukturális, a beruházási és a mezőgazdasági alapokat érintő csalások és a korrupció területén.

Az OLAF adatai alapján az EU elmúlt költségvetési ciklusában (2013-2020.) legalább 500-600 Mrd Ft-nyi összeget érinthetett a csalás és a korrupció Magyarországon, miközben Mészáros Lőrinc vagyona nagyjából 270 Mrd forintra tehető. Az európai intézmények (OLAF és más szervezetek) ellenőrzési kapacitása legfeljebb az uniós pénzek 5-10 %-ára elegendő, de az elvégzett vizsgálatokból egyértelműen következnek a fenti számok.

Néhány olyan botrány a közelmúltból, ami egyértelműen korrupciót mutat, és súlyos milliárdokba került a magyar adófizetőknek:

Elios-botrány

Az Elios-ügy vagy Tiborcz-ügy a magyar politikai élet egyik nagy port kavart korrupciós ügye. Több városban a 2010-es évek elején ugyanaz a cég (Elios) végezte a közvilágítás korszerűsítését, amelynek célja az energiatakarékos, LED-alapú utcai lámpák használata volt. A lakosság azonban azt érzékelte, hogy a projekt végén az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak. A korszerűsítés jelentős EU-támogatással történt, ezért az OLAF vizsgálati körbe vonta a projektet, és megállapította, hogy súlyos csalások történtek. 2018-ban összesen 43,7 M euró, vagyis több mint 13 Mrd forint uniós támogatás megvonását javasolta Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán.

Magyar ügyészségi vizsgálat ugyan beindult, de a rendőrség „bűncselekmény hiányában” lezárta a nyomozást. Végül a magyar állam 2019-ben lemondott a támogatásról, vagyis a 13 Mrd Ft-nyi ellopott pénzt a magyar adófizetők zsebére terhelte.

A Mátrai Erőmű ügye

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt által 2017-ben megvásárolt erőmű állami felvásárlása 2020 elején történt meg.

Az erőmű vételára 17,44 Mrd forint volt, ám az MVM mintegy négyszer ennyi pénz, vagyis 75,14 Mrd forint felszabadítását kérte az államtól, hogy az üzletet meg tudja kötni, mivel az erőmű jelentékeny veszteséget halmozott fel, és hatalmas környezetvédelmi költségeket is finanszíroznia kellett. Az üzlet egyértelmű nyertese Mészáros Lőrinc volt, aki két év alatt több tízmilliárdos hasznot aratott le. A Mátrai Erőművet, és a hozzá tartozó lignitbányában lévő részesedését még 2017-ben kezdte árulni a német RWE nevű óriáscég, és itteni partnere, a szintén német EnBW. A magyar állam akkor nem szállt be az üzletbe, viszont megjelent Mészáros, és 5,9 Mrd Ft-ért vette meg a céget. Ezt sikerült 2020-ban csaknem háromszoros áron eladni az államnak, ráadásul addigra jókora profitot, valamint az összes tartalékot is sikerült kivenni a cégből, és az erőmű teljesen eladósodott. A tranzakciók negatív szaldója több mint 75 Mrd Ft, ami az adófizetők zsebét terheli.

Letelepedési kötvények

2012-ben a Fidesz-kormány megkezdte a letelepedési kötvények kibocsátását. A programban Rogán Antal javaslata alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. A hivatalos indoklás szerint ezzel a formával olcsóbban lehetett az államadósságot finanszírozni.

A program lebonyolítását jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízták, amelyek százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert, és közel húszezer külföldinek adtak letelepedési lehetőséget Magyarországon. A jórészt ellenőrizetlen hátterű külföldiek EU-s okmányokat is kaphattak, amikkel akadálytalanul tudtak mozogni, üzletelni, céget alapítani az egész EU-ban.

2013 és 2017 között összesen 1,844 Mrd euró névértékben bocsátották ki a magyar államkötvényeket. Az üzleti konstrukcióban a teljes veszteség, amit a magyar adófizetők nyakába varrtak, az 50-60 Mrd forintot is megközelíthette

Az MVM botránya

Az MVM Zrt. két évvel ezelőtt 4,89 milliárd Ft-ot juttatott a zürichi leányvállalatának, hogy az szerezzen be neki egy informatikai rendszert. A svájci MVM-leánycég a megbízást azonnal továbbadta egy frissen alapított, off-shore hátterű révkomáromi vállalatnak. A KPMG nemzetközi könyvvizsgáló ezek után nem volt hajlandó hitelesíteni az MVM cégcsoport éves beszámolóját, mivel az hatalmas összeget juttatott közbeszerzés nélkül, egy panamai hátterű, gyanús cégnek. A „rendszer” helyszíni megtekintése után (hardver-értékben kb. 10 M Ft értéket tudtak azonosítani) a KPMG szerződést bontott az MVM-mel. Az országot ért kár itt „csak” kb. 5 Mrd Ft volt.

Az Orbán-rendszer felszámolásával az állami korrupció visszaszorítása is lehetségesé válik. Ennek a jelentősége nem csak erkölcsi szempontból, valamint a piaci verseny tisztasága miatt óriási, ezen felül sok-sok Mrd Ft-nyi közpénzt lehet majd valóban a társadalom javára fordítani, a kormány-közeli oligarchák zsebének megtömése helyett.

A 2021-2027-es EU-s költségvetési időszakban az elvileg Magyarországnak jutó támogatások teljes összege 52,8 Mrd euró, ami Ft-ban kifejezve elképesztő összeg, kb. 19-20 ezer Mrd (19-20 billió) Ft.

Ezen felül az EU helyreállítási alapjából Magyarország összesen 10 Mrd eurónyi olcsó hitelre és 7,6 Mrd eurónyi támogatásra lenne jogosult. Ha viszont az összesen kb. 6340 Mrd Ft-nyi összeget az Orbán-kormány vétója miatt elveszítjük, az további súlyos eladósodást okoz az országnak, és növeli az adófizetők terheit. Egyelőre a vétó ügye tisztázatlan, de több jel is arra mutat, hogy kompromisszumos megoldás körvonalazódik.

Összesítve:
2021-2027. között több mint 26 ezer Mrd (26 billió) Ft-nyi EU-ból származó pénzügyi forrás segítheti Magyarországot. Ha azonban ezt a pénzt az Orbán-kormány költheti el, az OLAF korrupciós számaiból kiindulva arra számíthatunk, hogy akár 1ezer Mrd Ft EU-s pénz ismét a NER-oligarchák zsebébe vándorol. Ekkora összegből csaknem félévig lehet a teljes egészségügyet finanszírozni, vagy négy hónapig utalni az öregségi nyugdíjakat.
(A szerző közgazdász) 

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: