2020-11-23

HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA: Növekszik a társadalmon belül az idősek száma és aránya – kihívás vagy lehetőség?

(„Kihívás vagy lehetőség?” címmel egy új sorozat indul a kerekasztal mellett. Az időskorúak helyzetét, lehetőségeit fogjuk  feltárni és bemutatni, szakterületük jeles és elismert képviselőivel. A jegyzetet író barátaimmal, ismerőseimmel az a célunk, hogy teret biztosítsunk szakmai vitáknak, kialakult módszerek propagálásának, szakemberek és laikusok beszélgetésének.)

Az elmúlt közel négy évtizedben – 1982 Első Idősügyi Világkonferencia (Bécs) – számos nemzetközi szervezet hívta fel a figyelmet az idősödés társadalmakra gyakorolt hatásának elemzésére, a változásra való tudatos felkészülésre.

Az aktív időskor koncepcióját és definícióját elsőként az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 1998-ban fogalmazta meg: „az idős emberek képessé tétele arra, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy szabadon döntsenek arról, mivel töltik a szabadidejüket: tanulással, munkával, pihenéssel, vagy ápolás és gondozás igénybevételével.” (OECD, 1998) A koncepció kiemeli, hogy mindenféle aktivitást fontosnak tart, nemcsak a gazdasági aktivitást, hiszen bármelyik lehet hasznos az egyén és környezete számára. Az aktív időskor alapelveit más nemzetközi szervezetek is megfogalmazták – ENSZ 2002; WHO 2002 – az alábbiakra helyezve a hangsúlyt:

  • az időskorúakat számos jog illet, mint pl.: függetlenség, társadalmi részvétel, méltóság, gondoskodás, önkiteljesítés, de emellett kötelezettségeik, hogy mindent megtegyenek az aktív életmód fenntartása érdekében;
  • a szociális és egészségügyi rendszer prevenciós tevékenységét meg kell erősíteni, ami támogatja az öngondoskodási képesség minél tartósabb megőrzését;
  • az idősek nem alkotnak homogén csoportot, sokféle szükségletük lehet;
  • az idősekről való gondolkodás terén változást kell elérni a fiatalabb generációk körében, ez jelentős mértékben hozzájárulhat a fiatalok, középkorúak és idősek egymás iránt megnyilvánuló felelősségének megerősödéséhez.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a 2009. szeptember 28-án megtartott ülésén 323 igen és 2 nem szavazattal elfogadta az Idősügyi Nemzeti Stratégiát. E dokumentum ma is hatályos, s az ebben foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a Társadalmi Befogadásról szóló Memorandummal, a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, az AGE elveivel, az Európai Szociális Chartával, az Öregedésről szóló Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel, a magyarországi Idősügyi Chartával, a WHO – az ENSZ Egészségügyi Szervezete – által kiadott, az idősügyi politikát meghatározó dokumentummal, az Aktív Időskor (Active Ageing – Policy Framework) cíművel. Ez utóbbi dokumentum közel húsz éve szemléletváltást hozott az idősügyben, az idősödés politikák alakításában. Elsőként gondolkodik ugyanis az idősödő és idős emberről a maga teljességében. A figyelmet nem a hanyatlásra, nem a szociális és egészségügyi problémákra, hanem az emberi élet kiteljesedésére, kiteljesítésének lehetőségére fordítja.

Az említett nemzetközi dokumentumoknak, a bennük foglaltak értelmezését segítő – jelentős összegekkel támogatott – országok közötti szakmai és politikai fórumoknak, tapasztalatcseréknek köszönhetően a világ számos országában alakultak ki jó gyakorlatok. Ezek tanulmányokban megismerhetők. Míg például, Európa több országában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában hasonló demográfiai folyamtok zajlanak, hasonlóságot mutat az idősödés társadalmakra gyakorolt hatása, az egyes országok tudatos felkészülésében eltérések vannak. Átgondolt foglalkoztatáspolitikai döntések születtek ezekben az országokban; az oktatási rendszer része az idősödők és idősek oktatása; idősbarát lakásokat alakítanak ki; idősbarát települések jönnek létre; támogatják az idősek társadalmi szerepvállalását, önkéntes munkáját; a generációk együttműködése gyakorlattá vált, az élet természetes része stb.

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia jó kezdeményezés volt a tudatos idős- és idősödés politika kialakítására. Ez egyben jogszabályi hátteret, szakmapolitikai környezetet adott – bár fogalmazzunk jelenidőben, ad – a települési önkormányzatoknak a helyi stratégiák készítéséhez. Hangsúlyozni kell, az idősstratégia elkészítését nem írja elő kötelező jelleggel a törvény az önkormányzatoknak. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról az elfogatása óta – országos szinten – keveset hallunk. Ugyanakkor a készítésének a folyamata, majd elfogadása több települési önkormányzatot késztetett az idősödő lakossággal, végső soron a település lakosságával szembeni tudatos lépésekre, s több önkormányzat önkéntesen elkészítette a helyi idősstratégiát. Ez a folyamat nem állt meg. Amikor egy-egy önkormányzat idősstratégia kialakításába kezd, a nemzetközi jó gyakorlatok mellett számos hazai jó gyakorlatból is meríthet.

Ugyanakkor az jól látszik, hogy az Idősügyi Nemzeti Stratégia elfogadása óta eltelt több mint 10 év alatt számos törvény, intézkedés született, gyakorlatok alakultak ki, amelyek sok esetben a következetlenség, az átgondolatlanság jegyeit hordozzák. De legalábbis nem a fent említett nemzetközi szervezetek – és tegyük hozzá, Magyarország – által közösen kimunkált értékeket, szemléletet tükrözik! Ennek a hatása már érzékelhető. Kutatók, idősek szervezetei, munkáltatók és más szereplők hívják fel a figyelmet azokra a társadalmi és gazdasági zavarokra, amelyek az elemzéseken alapuló, átgondolt, következetes időspolitika hiányára vezethetők vissza.

Többé-kevésbé működnek azok a szakmai műhelyek, ahol a méltó időskor feltételei, a jó gyakorlatok megismerhetők, elemezhetők, megvitathatók. Hiányzik azonban például, a Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal, vagy egy ahhoz hasonló intézmény.

A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal alapvető feladata az volt, hogy a működő nyugdíjrendszer problémáit azonosítva vizsgálja meg azokat a lehetőségeket, amelyek egy távlatos nyugdíjreform keretében a következő évtizedek hazai nyugdíjrendszerének működését javíthatják, elősegíthetik, majd ezekről számoljon be a kormánynak és a közvéleménynek. A kerekasztal a stratégiai, hosszabb távú kérdésekre, feladatokra koncentrált. A célja az volt, hogy a társadalom egészét közép- és hosszú távon egyaránt érintő, kiemelt fontosságú kérdésekben elősegítse a konszenzus létrejöttét. Olyan elemzések elkészítését és minél szélesebb körben való megvitatását kezdeményezte, amelyek eredményeképpen a mindenkori kormányok munkáját és a jogalkotási folyamatot hatékonyan segítő ajánlások készítésére vállalkozott.

Főleg azonban a párbeszéd és ennek fórumai hiányoznak.

Ennek a rövid bevezetőnek az a célja, hogy laikus és szakértői hozzászólásokat, véleményeket, elemzéseket generáljon az idősödés, az időskor, aktív időskor témakörében. Arról már esett szó, hogy a nemzetközi és hazai idősödéssel foglalkozó intézmények és fórumok a figyelmet nem a hanyatlásra, hanem az emberi élet kiteljesedésére, kiteljesítésének lehetőségére fordítja. Legalább ennyire fontos azt hangsúlyozni, hogy az ezzel a személélettel meghozott döntések, intézkedések nemcsak az idősek érdekeit szolgálják. Sőt, érdemes lenne számba venni ennek a változásnak a társadalmi, gazdasági hozadékait is!

1982, az Első Idősügyi Világkonferencia (Bécs) éve, 2009, az Idősügyi Nemzeti Stratégia elfogadásának az éve a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. Az egyik esemény óta közel 40 év telt el, a másik óta több mint 10 év. Önmagukban ezek a számok is késztethetnek bennünket arra, hogy áttekintsük, milyen lépések történtek a méltó időskor feltételeinek megteremtése érdekében. Legalább ennyire fontos lenne sorra venni az akadályokat, a problémákat. De talán azt is megfontolhatjuk, mi a feladatunk egy– elemzéseken alapuló, az érintettekkel széles társadalmi vitában alakítható – új Idősügyi Nemzeti Stratégia megfogalmazása érdekében.
(A szerző szociálpolitikai szakértő, „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke, a V21 tagja)

Következik:
2020.11.30-án dr. Katona Tamás, aki számokkal mutatja be, támasztja alá az időkori ellátás társadalmi méreteit, súlyát,
2020.12.14-én Talyigás Katalin, aki a méltó időskori ellátásról vallott nézeteivel ismertet meg.

Hozzászólásokra a Facebookon, a „kerek asztal csoport” -ban van olyan lehetőség, hogy bárki elolvassa és akár reagáljon is:
https://www.facebook.com/groups/762663054098897

 

 

 

mp

Egykor aktív közéleti szereplő, aki nem képes nyugodni.... :)

View all posts by mp →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

%d bloggers like this: